Ú J     A U R O R A     R E P E R T Ó R I U M


1973 - 1989


Összeállította: Szakács Rudolfné
Készült a Békés Megyei Könyvtárban
Békéscsabán
1995-ben.



Tartalom


Bevezetés
A repertórium használatáról
Bibliográfiai adatok

ÚJ AURORA REPERTÓRIUM 1973-1989

1973-1978
1979-1983
1984-1989


M U T A T Ó K

Névmutató A-K
Névmutató L-ZS

Címmutató A-K
Címmutató L-ZS

Földrajzi mutató

Utószó



Az Új Aurora másfél évtizede

Az 1960-as, 70-es években kezd kialakulni az irodalmi periodikumok "második sora", természetesen nem függetlenül ama előrelátástól, miszerint az értelmiségnek, művészeknek azon részét, akik a legnyitottabbak voltak az úgynevezett idegen eszmékre, mint "éjjeli lepkéket a pislákoló fényre", e lapok köré lehetett csalogatni, lekötni, de egyben felügyelni is. A "második sor" elsősorban az indulásra vonatkozik - és csak utalhatunk a színvonalra, a jelentőségre ezzel -, hiszen a második világháborút követően hamarosan kibontakozó folyóirat-irodalomban számos irodalmi, kulturális lap is napvilágot lát, köztük találkozhatunk vidéken fogant, onnét feltörekvő és ott éltető talajt kereső, műhelyt szervező irodalmi kísérletekkel, melyek hamarosan nélkülözhetetlenekké váltak - és nem csak a vidéki - szellemi élet számára. Ezek közt említhető az Alföld vagy a Tiszatáj, túlmutatva a provincionális kereteken. De éppen ez a provincializmus az, amely aztán a 60-as, 70-es években újabb irodalmi folyóiratok megjelenését váltja ki, ez ugyanis egy ilyen korszak volt, mind a határon túli, mind az országos történések miatt. Ezen a helyen e hátteret - Szlovákiai Írószövetség a nemzetiségi kérdésről, Romániában megszüntetik a Maros-Magyar autonóm tartományt, "filozófus-per", stb.- nem áll módunkban feltárni és elemezni, csupán megoszthatjuk az olvasóval azt a gondolatunkat, hogy úgy hisszük, azok a művészek, tudósok, akik eddig a vidék nyugalmasságát élvezték, - mert más nem adatott - a mind szabálytalanabb szellemi lüktetést érezve megértették: szólniuk kell mindenképpen. Ebben a pillanatban indult az Új Aurora, a városi tanács kiadásában, a Kner-nyomda nyomtatásában.

Mi hát az Új Aurora? 1973-ban megjelent első számán ezt olvashatjuk: Új Aurora : Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia. Ezt a nevet viseli 1977-ig, ekkor lesz új alcíme : Irodalmi és művészeti folyóirat, bár műfaji jellemzőit tekintve mindvégig uralkodó lesz az antológia-jelleg.

Indulásának évében, Darvas József főszerkesztősége idején egy szám jelenik meg, aki útnak indító beköszöntőjében Békéscsaba kulturális fórumteremtéséről, műhelyről ír, a "békési világ szellemi mágnesteréről", s a szűkebb pátriától messzebb került békésieket szólítja szerzőgárdaként. Az Új Aurora Darvas József halála után, Filadelfi Mihály főszerkesztősége alatt is eleget tesz ennek, egy-egy év irodalmi, művészeti alkotásait és helyismereti írásait összegyűjtve, majd évi 2-3 számban adva közre őket, a békési táj jeles képzőművészeinek reprodukciójáig. De az első években indul a határon túli irodalom bemutatása is, különösen fontos a szlovák és szlovákiai magyar irodalom megjelenése, hiszen a legnépesebb nemzetiséget Békésben a szlovákok alkotják. Ezért jelentős az Új Aurora életének első szakaszát lezáró, 1976-ban megjelenő 8. szám, amelyben megkezdődik e szépirodalmi alkotások egyidejű szlovák és magyar nyelvű közlése. Az alkotások arányát vizsgálva az Új Aurora egész pályafutása alatt csekély marad a próza, a kisepika, és kissé nagyobb merítésűnek tetszik a vers, bár ez talán nemcsak az Új Aurorát jellemzi, hanem országosan is igaz.

A második korszakhoz az eligazító, programadó cikket a már folyóiratként megjelenő 1977. évi első számban olvashatjuk Illyés Gyulától. A vidéki orgánumok szerkesztőit várkapitányoknak nevezi, s megállapítja : "Irodalmi életünk a folyóiratokban húzódik", és később az Új Auroráról : "úgy versenyez az ország többi folyóiratával, hogy épp provincializmusa révén emelkedik melléjük, a vidéki helyzetet és az országos igényt tekintve".

Az Új Aurora folyóirat volta kezdetben egyáltalán nem mutatkozott meg. 1977-78-ban anyaga nem szerveződik rovatokba, megmarad irodalmi, irodalomelméleti és egyéb tudományos műveket egyaránt tartalmazó antológiának. 1979-ben Krónika címmel indul az a rovat, amely tulajdonképpen eseménynaptár, egyrészt megemlékezésekkel, másrészt kurrens kulturális eseményekre való figyelemkeltéssel, bár ez utóbbi hatékonyságát valószínűleg nehezítette a lap évi háromszori -- áprilisban, augusztusban, decemberben történő -- megjelenése. 1980-84 között -- ezt tekinthetjük működése harmadik szakaszának -- alakul ki a rovatszerkezet, jóllehet a rovatok címe néha árnyaltabb lett, funkcióját tekintve azonosak maradtak.

A rovatok a következők voltak:

        Művészet:
A társművészetek képviselőinek munkásságát bemutató tanulmányok és jegyzetek a pályatársak tollából.

        Riport, tanulmány:
Témája az irodalmi élet. Ebben a rovatban lát napvilágot néhány ismertetés, könyvbemutatás, folyóiratcikk értékelés, azaz a kritika is megjelenik a lapban, segítve saját színvonalának emelését is.

        Barátaink (később Kapcsolatok):
A már eddig is jelenlévő határon túli irodalom e rovatban jelenik meg.

        Tájunk:
Sajátos, bár kissé arctalan rovat, melyben a néprajzzal, helytörténettel, helyi közélettel kapcsolatos írások egyaránt helyet kapnak.

A rovatok a főrészt egészítik ki, amely őrzi, az Új Aurorát indulásától jellemző antológiaszerűséget, talán nem baj ez, hiszen irodalmi folyóirat lévén irodalmat közvetít.

A negyedik szakaszban -- 1985-88 között -- a rovatok arculata jól kivehető, emellett újabbak is indulnak, mint:

        Korszakok (később Irodalomtörténet a címe):
Irodalomtörténetei esszéknek ad helyet, jeles irodalomtörténészek publikáció olvashatók itt.

        Minitárlat:
A békési képzőművészek és a képzőművészet bemutatása.

        Író és mű:
Egy-egy alkotói munkásság elemzése.

        Talpalatnyi föld:
A művészt éltető szülőföld emlékei, megjelenítésük.

        Téka:
Rendszeressé válik a műbírálat.

Az Új Aurorának ez a korszaka - a rovatok megszilárdulása ellenére - átmeneti jellegű, nemcsak Filadelfi Mihály távozása miatt, hanem az egyre fokozódó társadalmi változások miatt is, amelyekről az Új Aurora mintha nem venne tudomást, és ez legalábbis elgondolkodtató, ha közben arra gondolunk mi történt a Tiszatájnál. Persze ami ezután következett, az még "rosszabb", és erről talán nem is csak a Forrástól távozó és Békéscsabára főszerkesztőnek érkező Hatvani Dániel tehet. 1989-ben látszólag örvendetes változást érhetett meg az Új Aurora, mégpedig azt, hogy az évi három alkalommal történő megjelenés helyett, kéthavonta, azaz évi hatszor jelenhetett meg. Ugyanakkor úgy tűnik elvesztette mindazt, amit 16 év alatt megteremtett: megszűntek a rovatok, elveszett az irodalmi művészeti jelleg és legjobb esetben közéletinek nevezhető ezentúl. 1990-ben pedig elvesztette azt a nevet is, amely nemcsak jól csengett és ismertté, elismertté lett a vidéki irodalmi folyóiratok között, de vele megszűnt az a folyamatosság, amely az Új Aurorát mindvégig a csabai művelődési hagyományokhoz kötötte, köztük az Aurora-körhöz, mely a századelőtől a háború végéig meghatározója volt a város szellemi, művészeti életének. Változott tehát a név, a főszerkesztő magyarázata: "El kellett süllyesztenünk az Új Aurorát, hiszen tizenhét éves fennállása alatt a kelleténél - okkal vagy ok nélkül - kevesebben látták benne a hajnalhasadást, s annál többen a szellemi cirkálót...". Az áthallás világos, csak hamis, hiszen az Új Aurora nem a pétervári cirkáló nevét kölcsönözte, hanem a kulturális társaságét, az Aurora-körét. Kár, hogy éppen Hatvani Dániel gondolta másként. És ezzel véget is ért az Új Aurora története, hiszen az optimista címet viselő új lap, a Napóra, (hiszen csak napfényben láthatjuk pontosan a múló időt és a jelent) a folyamatos évfolyamszámozás megtartása ellenére nem folytatása az Új Aurorának. A Napóra divatos politikai szólamokkal, közönséges irodalommal, igénytelen külsővel - ami végképp méltatlan a kneri, tevani hagyományokat őrző, mindvégig esztétikai élményt nyújtó tipográfiájú elődnek vallott Új Aurorához - rendszertelenül megjelenve 1991-ben ugyancsak befejezte pályafutását.

Palyik Katalin




Irodalom

Békéscsaba. Történelmi és kulturális monográfia. Békéscsaba, 1930. 519 p.

Béládi Miklós
    Irodalmi folyóirat vidéken = Értékváltozások. Bp. : Szépirodalmi Kvk. 1986. 483-491. p.
    I.m. = Új Aurora. 1979. 2. 136-139. p.

Daniss Győző
    Aurorológia = Népszabadság, 1990. jan. 30. 25. 9. p.

Filadelfi Mihály
    Békési kesergő. = Fonyódi Helikon. 1987. 3. 71-77. p.

Uő.: A "vidék vidéke vagyunk." = A Fonyódi Helikon kisantológiája 2. 1986. 72-74. p.

Fodor András
    A vidéki irodalmi műhelyek szerepe a magyar irodalomban = Új Aurora, 1979. 2. 140-143. p.

Funk Miklós
    Antológia vagy folyóirat? = Új Aurora, 1979. 2. 131-135. p.

Kőváry E. Péter
    Mi lesz a vidéki irodalmi lapokkal? = Népszabadság, 1990. febr. 6.

Kovács Mária
    A Békési Élet repertóriuma. 1966-1975. Kiad. a Békés Megyei Tanács. - TIT Békés megyei szervezete, Békéscsaba. 1977. 132 p.

U.ő.: A Békési Élet repertóriuma. 1976-1985. Kiad. a Békés Megyei Ön-
    kormányzat. Békéscsaba. 1991. 130 p.

Sinka Albertné
    Új Aurora 1973-1982. Repertórium. Mezőberény. 1983. 99 p.
    Szakdolgozat.

Tomka Mihály
    Az Új Aurora repertóriuma. 1973-1983. Kiad. az Új Auróra Szerkesztősége. Békéscsaba. 1985. 90 p.

Stenczer Ferenc
    Új Aurora = Élet és Irodalom, 1977. 8. 7. p.

Zelei Miklós
    Szerkesztődik, mint a postaláda = Magyar Hírlap, 1984. febr. 3. 6. p.




Útmutató a repertórium használatához

A tartalmi rész a megjelenés időrendjét, követi. A tételek számozása folyamatos és a mutatóban a tételszámokra hivatkozik.

A repertórium az illusztrációkat is regisztrálja. Valamennyi reprodukció -- olaj, pasztell, akvarell stb. -- festmény; és minden - ceruza, ecset, tus, rajz stb. -- grafika.

A szöveghez nem tartozó illusztrációk önálló tételben szerepelnek. A szerzők műveihez tartozó illusztrációk a bibliográfiai leírás megjegyzés rovatában kerültek, s a mutatóban az írás tételszámára történt utalás. Egyes esetekben - mint ahogyan a záródíszek a szám végén egy tételszám alatt sorjáznak.

A bibliográfiai leíráshoz szükség szerint kiegészítés, megjegyzés is készült. A szögletes [] zárójelet csak az idegen forrásból vett adatok esetén alkalmaztuk.

A repertóriumban az adatok visszakeresését név-, cím-, és földrajzi mutató könnyíti.

A névmutatóban a nevek előtti * a Szerzőkről, munkásságukról szóló tételre a ** a Róluk és a Tőlük való munkákra utal, vagy a róluk készült művészeti alkotásokat jelölik.

A címmutató az alkotások, közlemények címeit műfajra való tekintet nélkül tartalmazza.

A földrajzi mutatóban azok a települések szerepelnek, melyek az egyes írásokban megtalálhatók.




Bibliográfiai adatok

Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia; 1976. 7. számtól Irodalmi, művészeti és közművelődési antológia; 1977. 1. számtól Irodalmi és művészeti folyóirat.
Békéscsaba, 1973. 1.- 1989. 6.

Megj. rendszertelenül, 1977. 1. számtól évenként háromszor, 1989. 1. számtól évente hatszor.
Fel. szerk. Filadelfi Mihály. Főszerk. 1978. 1. sz. Filadelfi Mihály. Fel. szerk. 1987. 1. sz. Bodnár György. Főszerk.: 1989. 1. sz. Hatvani Dániel.

K. a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Fel. k.
Babák György, 1977. 2. sz. Araczki János, 1981. 3. sz. Sasala János, 1988. 2. sz. Fekete Jánosné, 1989. 6. sz. Mazán Mátyás.

Ny. Kner, gyomai üzeme, 1983. 1. sz. Kner, Dürer üzeme Gyula, 1985. 2. sz. Kner, központi üzeme Békéscsaba szedés, nyomtatás, kiegészítés: a gyulai üzem.

Átmenő sorszámozással: 1973: 1. sz., 1974: 2., 3., 4. sz., 1975: 5. sz., 1976: 6., 7., 8. sz. - 1977-től sorszámozását újrakezdi.

1973. 1. Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia.
A szerk. biz.: Darvas József (1912-1973) elnök, Fábián Zoltán főmunkatárs, Filadelfi Mihály felelős szerkesztő, Petőcz Károly tipográfiai szerkesztő, Tóth Lajos társszerkesztő, Becsei József, Csende Béla, Papp János, Sass Ervin, Vollmuth Frigyes.

1974. 2. -- 1975. 5. Irodalmi, művészeti és közművelődéspolitikai antológia.
A szerk. biz.: Becsei József, Csende Béla, Fábián Zoltán főmunkatárs, Filadelfi Mihály felelős szerkesztő, Papp János, Petőcz Károly műszaki szerkesztő, Sass Ervin, Tóth Lajos társszerkesztő, Vollmuth Frigyes.

1976. 6. Irodalmi, művészeti és közművelődési antológia. A szerk. biz.: Becsei József, Csende Béla, Fábián Zoltán főmunkatárs, Filadelfi Mihály felelős szerkesztő, Petőcz Károly műszaki szerkesztő, Sass Ervin, Tóth Lajos, társszerkesztő.

1976. 7. -- 1977. 3. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: Bata Imre főmunkatárs, Fábián Zoltán főmunkatárs, Filadelfi Mihály felelős szerkesztő, Petőcz Károly műszaki szerkesztő, Tóth Lajos szerkesztő.
Az 1976. 7. számtól a társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Becsei József, Béládi Miklós, Käfer István, Lipták Pál, Nagy Jenő, Sass Ervin, Simonyi Imre.

1976. 8. -- 1977. 3. Irodalmi, művészeti és közművelődési antológia.
A szer. biz.: mint előbb.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Becsei József, Béládi Miklós, Csende Béla, Käfer István, Lipták Pál, Sass Ervin, Simonyi Imre.

1978. 1. -- 1982. 2. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: Fábián Zoltán elnök, Filadelfi Mihály főszerkesztő, Tóth Lajos főszerkesztő-helyettes, Bata Imre főmunkatárs, Petőcz Károly műszaki szerkesztő.

1978. 1. -- 1979. 1. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: mint előbb.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Becsei József, Béládi Miklós, Csende Béla, Csoór István, Käfer István, Lipták Pál, Sass Ervin, Simonyi Imre.

1979. 2. -- 1981. 3. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: mint előbb.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Becsei József, Béládi Miklós, Csende Béla, Dér Endre, Fodor András, Käfer István, Lipták Pál, Sass Ervin, Schéner Mihály.

1982. 1. -- 1982. 2. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: mint előbb.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Becsei József, Béládi Miklós, Dér Endre, Fodor András, Käfer István, Lipták Pál, Schéner Mihály.

1982. 3. -- 1983. 1. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: tagjai Fábián Zoltán elnök, Filadelfi Mihály főszerkesztő, Dér Endre főmunkatárs, Dér Endre főmunkatárs, Petőcz Károly műszaki szerkesztő, Tomka Mihály munkatárs.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Bata Imre, Becsei József, Béládi Miklós, Fodor András, Käfer István, Lipták Pál, Sass Ervin, Tóth Lajos.

1983. 2. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: Fábián Zoltán (1926-1983) elnök, Filadelfi Mihály főszerkesztő, Dér Endre főmunkatárs, Schéner Mihály főmunkatárs, Petőcz Károly műszaki szerkesztő, Tomka Mihály munkatárs.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Bata Imre, Becsei József, Béládi Miklós, Fodor András, Käfer István, Lipták Pál, Sass Ervin, Tóth Lajos.

1983. 3. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: Béládi Miklós (1928-1983) elnök, Filadelfi Mihály főszerkesztő, Földeák Iván főmunkatárs, Schéner Mihály főmunkatárs, Petőcz Károly műszaki szerkesztő, Tomka Mihály munkatárs.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Bata Imre, Becsei József, Dér Endre, Fodor András, Käfer István, Lipták Pál, Tóth Lajos.

1984. 1. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: Filadelfi Mihály főszerkesztő, Földeák Iván főmunkatárs, Schéner Mihály főmunkatárs, Petőcz Károly műszaki szerkesztő, Tomka Mihály munkatárs.
A társadalmi szerkesztőség tagjai mint előbb.

1984. 2. -- 1984. 3. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: Bodnár György elnök, Filadelfi Mihály főszerkesztő, Földeák Iván főmunkatárs, Petőcz Károly műszaki szerkesztő, Tomka Mihály munkatárs.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai mint előbb.

1985. 1. -- 1985. 2. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: mint előbb.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Bata Imre, Becsei József, Dér Endre, Fodor András, Katona Béla, Käfer István, Lipták Pál, Sass Ervin, Tóth Lajos.

1985. 3. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: mint előbb.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Bata Imre, Becsei József, Dér Endre, Fodor András, Katona Béla, Käfer István, Lipták Pál, Sass Ervin, Tóth Lajos, Újházi László.

1986. 1. -- 1986. 3. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: Bodnár György elnök, Filadelfi Mihály főszerkesztő, Földeák Iván főmunkatárs, Petőcz Károly műszaki szerkesztő, Schéner Mihály főmunkatárs, Újházy László munkatárs.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Bata Imre, Becsei József, Dér Endre, Fodor András, Katona Béla, Käfer István, Lipták Pál, Sass Ervin, Tóth Lajos.

1987. 1. -- 1987. 3. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: Bodnár György elnök, Földeák Iván, Schéner Mihály, Tomka Mihály főmunkatárs, Petőcz Károly műszaki szerkesztő, Újházy László munkatárs. Felelős szerkesztő: Bodnár György.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: mint előbb.

1988. 1. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: Bodnár György elnök; felelős szerkesztő, Földeák Iván, Schéner Mihály, Tomka Mihály főmunkatárs, Petőcz Károly műszaki szerkesztő.
Társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai mint előbb.

1988. 2. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: Bodnár György elnök, Tomka Mihály főmunkatárs, Elek Tibor, Petőcz Károly műszaki szerkesztő, Schéner Mihály, Szokolay Zoltán. Felelős szerkesztő: Bodnár György.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Bata Imre, Becsei József, Dér Endre, Fodor András, Földeák Iván, Katona Béla, Käfer István, Lipták Pál, Sass Ervin, Tóth Lajos.

1988. 3. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: mint előbb.
A társadalmi szerkesztőségi tanács tagjai: Bata Imre, Becsei József, Dér Endre, Fodor András, Földeák Iván, Katona Béla, Käfer István, Lipták Pál, Tóth Lajos.

1989. 1. -- 1989. 6. Irodalmi és művészeti folyóirat. A szerk. biz.: Hatvani Dániel főszerkesztő, Tomka Mihály főszerkesztő-helyettes, Banner Zoltán, Elek Tibor, Petőcz Károly, Szokolai Zoltán.




Utószó

Ez a repertórium a Békés Megyei Könyvtár negyedik floppy-könyve. Az első a megyei könyvtár múltjáról szól. Évtizedkönyv a címe. Megjelent 1995-ben. A második a megyei könyvtár hálózati híradója, a Könyvtári Jegyzések, amely a kiadványszerkesztők országos tanácskozása 1995. szeptember 19--20-án tartott előadásainak szövegét tartalmazza. Ezt követte, Féja Géza (1900-1978) szociográfiai, szépírói, és publicisztikai munkáinak teljességre törekvő bibliográfiai feltárása 1997-ben. Az Új Aurora repertórium az antológiának induló, majd folyóiratként egzisztáló periodikum teljes feltárása. Az 1913-ban Békéscsabán megalakult Aurora-kör hagyományait folytatni célul kitűző folyóirat 1973. 1.--1989. 6. számmal bezárólag jelent meg. Az évek során a folyóirattá válás mentén kialakult sajátos arculata: a békési táj szelleméhez kötődő, a hazának e tájáról indult, az itt élő alkotóknak új fóruma lett. Elismert figyelmet fordított a szomszéd népek irodalmának és más művészeti ágak magyarországi megismertetésére. A papír minőségétől a szedés tükörig, a betűtípustól az illusztrációkig szép kivitelben jelent meg. Az ország egyik legszebb nyomdai előállítású periodikájának tartották.

Készült a Békés Megyei Könyvtárban. Felelős kiadó: dr. Ambrus Zoltán igazgató. Lektor és szerkesztő: Csobai László. Hypertext: Honfi Pál.





Készült a Békés Megyei Könyvtárban.
Szerkesztette és lektorálta: Csobai László.
Kiadja a Békés Megyei Könyvtár.
Felelős kiadó dr. Ambrus Zoltán.