CÍMLAPFORRÁSOKRÖVIDÍTÉSEK

ERDŐDY JÁNOS [1927-31 között Zagróczky Elek; álnév: A. Forest]

(Bp., 1909. ápr. 2.-Szigliget, 1996. márc. 23.): író, műfordító.

A Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata 1947; A Munka Érdemrend ezüst fokozata 1979, arany fokozata 1984; Nívódíj 1987; IBBY-díj 1987; Aranytoll 1991; Demény Pál-emlékérem, 1993; A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje 1994; PEN-emlékplakett 1994.

M.: Arany országút, r., 1935; Egy asszony, aki nem hagyja magát, r., 1936; Az Élet hazárdjátékosa, r., 1936; Ember az örvényben, r., 1936; A Gran Chaco hőse, r., 1936; Hajsza a tengeren, r., 1936; Halál a bárban, r., 1936; Hazardőrök, r., 1936; Hív a halott, r., 1936; Jim fellázad, r., 1936; Mindenki gyanús..., r., 1936; Egy ország eladó, r., 1936; Párbaj a levegőben, r., 1936; Saját tudósítónktól, r., 1936; Vőlegényem, a gangster, r., 1936; A vörös árnyék, r., 1936; Az adeni kém, r., 1937; Az aktatáskás úr, r., 1937; Búg a sziréna, r., 1937; A fehérköpenyes sátán, r., 1937; A gárda meghal, r., 1937; A hawayi táncosnő, r., 1937; Az olajkutak fantomja, r., 1937; A fekete tükör, r., 1937; A fehér démon, r. [1939]; Aranyláz, r., 1938; Árnyak Kína felett..., r., 1938; Gangster Rt., r., 1938; Játék az országért, r., 1938; Mindenemet ellopták!, r., 1938; Tizenkettes repülőraj, r., 1938; Acélcápa, r., 1939; Ellent ellopták, r., 1939; A Gran-Canon banditái, r., 1939; Halál éjszakája, r., 1939; Kalandorok fellegvára, r., 1939; Kismadár a forgószélben, r., 1939; Pénzt!, r., 1939; Péter puskát árul, r., 1939; A tevékeny hulla, r., 1939; Vadmacska, r., 1939; Kísértet a prérin, r., 1940; Villon, a költő huszonnégy verse, amelyeket halála után négy és félszáz évvel írt: Erdődy János, pamfletek, 1941; Új színjátszás, új film, tan. [1945]; Fagyöngy, színdarab, bemutató: Magyar Színház, 1946; A nőstényfarkas, r., 1957; Szegény jó Márton [Tabi Lászlóval], bemutató: Jókai Színház, 1957; András mester krónikája, ifj. r., 1959; A negyedik lovas, r., 1959; Aretino Velencében, r., 1961; Tíz igaz Szodomában, r., 1962; Sasoknál magasabban. Hunyadi Mátyás élete, r., 1963; Ezüstpáncélos Johanna, regényes életrajz [Jeanne d'Arcról], 1964; Küzdelem a tengerekért, ism. terj. tan., 1964; Bocskorosok, r., 1966; Alvilági párbaj, r., 1966; A Szárnyas Oroszlán, r., 1967; Rekviem Firenzéért, r., 1968; Bocskorosok hadinépe, 1969; A második Róma, r., 1970; Háromkirályok szolgája, r., 1970; Szegény Robert, r., 1970; Peéri Gábor budapesti lakos, r., 1972; Krisztina királynő Rómában, r., 1972; A Vörös Liliom városa, elb.-ciklus, 1973; Így élt Gutenberg, életrajz, 1973; Velencei karnevál, r., 1974; Az Antikrisztus és szolgája, r., 1975; A Szent Sátán, r., 1975; Párizsi éjszakák, életr.-i r., 1976; Szép és kegyetlen Velence, r., 1977; Így élt Kolumbusz, életrajz, 1978; Lammermoori Lucia szomorú és igaz története, r., 1978; Énekes az országúton, r., 1979; Őrségváltás az Óceánon, r., 1979; Perugia szűk utcáin, r., 1980; Így élt Magellán, életrajz, Pozsony-Bp., 1981; A Fenséges Köztársaság nevében, r., 1982; Így élt Husz János, életrajz, 1983; "Jó éjt, királyfi!...", r., 1984; Mesterdalnokok városa, r., 1984; Keresztes lobogók alatt, ism. terj. tan., 1986; Város a hadak útján. Budapest regénye, 1988; A tizenkettedik tanú vallomása, r., 1990.

Műford.: B. Brecht: Háromgarasos regény, 1945; Molière: Kotnyelesek, bemutató: a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1945; Horatius: Összes lírai költeményei és az Ars Poetica, 1946; Ovidius: Panaszdalok, 1947; Molière: Férjek iskolája, 1947; F. Schiller: Don Carlos, Magyar Rádió, 1955; H. Heine: Atta Troll, 1958; Schiller: Stuart Mária, bemutató: Szolnok, 1970.

[MIL,KMIK,KKMGY,KK92,KK94,KK96,<Tévesen neki tulajdonítva Erdős László műve: Lelkiismeret, 1958*MIB8>,ÚMIL, ,KKH,MK21/44]

ERDŐDY JÁNOS