CÍMLAPFORRÁSOKRÖVIDÍTÉSEK

SALAMON LÁSZLÓ

(Nagyvárad, 1891. júl. 10. <júl. 11.*KMIK>-Kolozsvár, 1983. okt. 16. <okt. 29.*KMIK>): költő, kritikus, újságíró. [MO, 1924-től ROM]

A Magyar Tanácsköztársaság emlék-érdemérme 1969; Ro. Kulturális Érdemrend 3. fokozata 1969.

M.: Első áldozás, v., Nagyvárad, 1914; Eros oltárára, v., Nagyvárad, 1916; Végtelen élet, v., Nagyvárad, 1926; Nincs megállás, szociológiai és politikai tan., Kvár, 1931; Rettenetes Adolf, szatirikus eposz, Kvár, 1933; A barlanglakó üzenete, Kvár, 1934 <1939*KMIK>; Három géniusz, tan.-ok, Kvár, 1942; Ember, hol vagy?, v., 1943; A könnyek ellen, vál. v., Kvár, 1947; Emelt fejjel, v., Bk., 1955; A jóság balladája, v., Bk., 1959; Töretlen hittel, v., Bk., 1961; Kolozsvári ősz, v., Bk., 1964; Versek, Bk., 1966; Salamon László legszebb versei, Bk., 1968; Nyitott könyv, v., Kvár, 1971; Május kék madara, esszék, publ. írások 1923-1943, Bk., 1971; Az emberség pártján, esszék, kritikák, Bk., 1980.

Műford.: A. Sz. Puskin: Mesék [Rózsa Alizzal, Vajda Bélával], Bk., 1949.

[ÚMIL,KMIK,MÉL4]

SALAMON LÁSZLÓ