VASADI PÉTER [családnév: Víz]

(Újpest, 1926. jún. 1.): író, költő.

A Somogy Nívódíja 1981 (Kaposvár); Az Új Forrás Nívódíja 1986 (Komárom); A Szépirodalmi Kvk. Nívódíja 1988; JA-díj 1991; IRAT-nívódíj 1992; Artisjus Irodalmi Díj 1993; Rónay György-díj 1994; Füst Milán-jutalom 1996.

M.: Jelentés Babylonból, v., 1974; Ének a szomjúságról, v., 1976; Tamariszk, v., 1978; Tűzjel, esszék, 1978; Hó és madarak, v., 1982; Az ember reménye, esszék, 1982; Nem kő, se csillag, v., 1984; Fényromok, v., 1987; Fahíd, vál. v., 1990; "A szív szüntelen mormolása...", esszéregény, 1991; Mindenki aranyat sejt, v., Pécs, 1993; Ahogy én tudom..., esszé, 1994; Hitvallomás, 1994; A szív tágassága, esszék, 1994; Tettetés nélkül, karcolatok, elb., 1995; A viola hatalma, v., 1995; Különben szétesik..., esszék, 1996; Sürget az idő, esszé, Szhely, 1996; Kinéz tengerre ablakom, v., 1997.

Műford.: Lanza del Vasto: Júdás, r., 1983.

[KMIK,KK92,KK94,KK96,MIB8,ÚMIL,MNBCD]