A könyvtári szaknyelv terminológiai anyagai
1995-2000
Kommentált bibliográfia
2000.11.25.
Gyűjtési határok
Formai szempontból látszólag egyszerűnek tűnhet az anyag összegyűjtése, hiszen adott egy időhatár, azon belül pedig elméletileg formai korlátozás nélkül oldandó meg a feladat. Ahhoz azonban, hogy mindenféle formát (akár belső segédleteket is) számba vegyünk, kikerülhetetlenek a tartalmi szempontok, a belső feltárás. A formai szempontok tehát a feltárás során bizonyos pontokon a tartalom felé irányítanak.
Tartalmi szempontból is nagyon nehéz a határok kijelölése, pontosabban nincsenek éles határok, hanem átmeneti területek léteznek és a határtudományok, tudományágak területein nagyon nehéz annak az eldöntése, hogy mi az, ami fontos a téma szempontjából és mi az, ami kevésbé lényeges. Hiszen könyvtári szempontból olyan korban élünk, amikor egyszerre fontosak a hagyományos, az elektronikus és digitális könyvtári források, a technikán keresztül pedig számos határterület (elsősorban a számítástechnika, informatika) szókincse érintkezik a könyvtárival.
A formai és tartalmi területek viszonylagossága miatt a teljesség igénye némi belátással kizárható, a korlátozást elsősorban az a válogatás jelenti, amelynek szubjektív megítélés az "ész-szerű" forrása. Ugyanez jelent korlátozást gyűjtési szempontból a keresési módszer alakulásában, pontosabban a keresőnyelv megfogalmazásában is.
A tanulmány tehát azokat az anyagokat gyűjtötte össze, amelyek a könyvtári szaknyelv terminológiai kérdéseihez formailag és/vagy tartalmilag kapcsolódnak (effektíve azok vagy arról szólnak).
Források
Tipizálás szempontjából elsődlegesnek tekinthetők azok a forráshelyek, amelyek közvetlenül a könyvtártudományi területre vezetnek és bibliográfiai adatokat tartalmaznak. Elsőként említhető a MAKSZAB (Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája), mely tartalmazza a hazai könyvtári monográfiák és részdokumentumok bibliográfiai adatait, valamint a MANCI (Magyar és nemzetközi cikkek) adatbázisa, mely számítógépes repertóriumként is felfogható. A két forrás között lévő átfedés (magyar könyvtártudományi cikkek feltárása) a magyar nyelvű részdokumentumok esetén eredményezhet duplikálódást. A nyomtatott bibliográfia kézi feltárása egyrészt nem mérhető össze "visszakeresési sebességben" az online is elérhető adatbáziséval, ugyanakkor egyedüli nélkülözhetetlen segédeszköz a monografikus könyvtári szakirodalom feltárásában.
Másodlagos forrásként kerültek számbavételre nagyobb könyvtári online katalógusok elsősorban azért, mert a gépi feltárással országosan is megoszlik a "naprakész" adatbázisok elérhetősége. Mivel a nyomtatott formátumú könyvtári bibliográfia eleve időhátrányban van a gépi feltárással szemben (utolsó száma: 2000/1.), a 2000-es évre vonatkozó adatokat más forrásból is érdemes gyűjteni. Ebben a típusban első helyen szerepel a Hektor adatbázis.
Önálló forrástípust jelentettek a magyar elektronikus és digitális könyvtári katalógusok, hiszen ezekben nemcsak a dokumentumok bibliográfiai adatait, hanem magukat a dokumentumokat is közvetlenül megtalálhatjuk.
Forráshelyként merültek fel bizonyos esetekben olyan kulcsfontosságú primer dokumentumok is amelyek belső forrásként tartalmaztak a téma szempontjából releváns, ám rejtett terminológiai anyagot. Ezek teljesen heterogén dokumentumtípusokba sorolhatók (könyv, szabvány, jegyzet, elektronikus tanulmány).
Közvetett külső forrásnak számítottak az olyan könyvtári témájú online lelőhely- katalógusok, amelyekben a témához kapcsolódó közvetett anyagok (testületek, személyek) feltételezhetőek voltak.
Dokumentumtípusok és -hordozók
Formai szempontból ideális esetben a témához kapcsolódó preferált dokumentumforma a szótár, szakszótár, tezaurusz, fogalomgyűjtemény, fogalomtár lehet.
Tartalmi szempontból sokkal szélesebb a dokumentumok skálája. A hagyományos, nyomtatott dokumentumtípusok között szerepelnek könyvek, felsőoktatási jegyzetek, a monografikus kiadványok részdokumentumai (tanulmányok), könyvdokumentumok segédletei (szótári segédletek), az időszaki kiadványok részdokumentumai (tanulmányok, cikkek), szabványok fogalmai.
A nem hagyományos, elektronikus és digitális dokumentumok között önállóan vagy részdokumentumként megjelenő tanulmányok, oktatási segédletek, konferencia-anyagok, honlapok jellemzőek.
Információhordozó szempontjából előfordulnak egy, kettő vagy több hordozón megjelenő dokumentumok ekvivalensei (nyomtatott könyv és CD-ROM, nyomtatott és elektronikus könyv, tanulmány, cikk stb.).
Nyelvi, területi és időhatár
Természetesen a magyar nyelvű dokumentumok gyűjtése volt a legfontosabb, de nem mellőzhetők a témához kapcsolódó hazánkban feltárt idegen nyelvű dokumentumok sem, valamint az olyan kétnyelvű dokumentumok, amelyek szerzői vagy nyelvi hungarikumoknak számítanak.
Területi határok a számítógépes feltárás következtében egyre kevésbé korlátozzák a hozzáférést, esetünkben csupán kitekintés-jelleggel éltünk ezzel a kitágult lehetőséggel. Az időhatár a címben is jelölt 1995-2000 közötti terminus.
Keresőnyelvek
A gyűjtés kulcskérdése a keresőnyelv adekvát megfogalmazása volt, amelyben a keresőnek részben jelentős empatikus készségekkel kell rendelkeznie, másrészt nagyon türelmesnek kell lennie.
Minden felületen újra kellett fogalmazni azokat a keresőkérdéseket, amelyek elvileg ugyanarra a formára és témára vonatkoztak. A könyvtári szakirodalom bibliográfiájának és a magyar és nemzetközi könyvtári cikkek adatbázisának azonos a célja és az említett átfedéssel a szakterülete is, a keresőnyelv itt szerencsésen egybeesik, mely nem más, mint a Könyvtári és tájékoztatási tezaurusz (tárgyszójegyzék), melynek alapján következetes keresőkérdések szerkeszthetők.
A Hektor-ban egyáltalán nem kereshetünk tárgyszavakra. Osztályozási gyakorlattal rendelkező bátrabb könyvtárosok próbálkozhatnak az ETO-ban való kereséssel. A határterületi fogalom megközelítésére viszonyítással nem sikerült a keresés, két ETO- számmal sem, csonkolással túl tágnak bizonyult a keresés, formai alosztásokra nem sikerült a keresés. Sziszifuszi módon végigtallózva a releváns címszavak (főcímek szavai) indexelt lehetőségeit, sikerült néhány pontos találatot elérni, de egy percig sem gondolhatjuk, hogy ez egyenlő lehet tartalmi szempontból a hektori teljességgel. Nagy előnye azonban, hogy többféle formátumban letölthetjük innen a találatokat.
Az EFTAN (Egyetemi és főiskolai tankönyvek) adatbázisában könnyíti a tartalmi keresést az a többlet-szolgáltatás, amellyel a szinopszis, tartalom kulcsszavaira egyidejűleg kereshetünk. Itt tehát kulcsszavas keresőkérdést kell megfogalmaznunk, ha összetett tartalmi keresést kívánunk.
A MEK-ben (Magyar Elektronikus Könyvtár) hierarchikus osztályozás segíti a tartalmi keresést, amelyben viszonylag egyszerűen eljuthatunk a könyvtári tematikához. Szerkezetileg ez a tartalmi feltárás kicsit a hajdani csoportképzéses szakkatalógusra emlékeztet, ahol a kiemelt osztályok mögött strukturálatlanul találhatók az egyes dokumentumok.
Teljesen heterogén keresőnyelvvel találkozunk a kitekintésként megkeresett könyvtári tematikájú forráskatalógusokban, a témához kapcsolódó ad hoc testületek és személyek honlapjain.
Összefoglalva a lehetséges keresőkérdések természetes nyelvű megfelelőit: a feltárt területhez tartozik "minden" olyan anyag, mely a könyvtári szakirodalom terminológiai anyagait, nyelvészeti kérdéseit, szótárait, szakszótárait, tezauruszait, fogalomgyűjteményeit, illetve a róluk szóló tanulmányokat foglalja magába a jelölt időszakban.
Témák
A feltárt anyag jellegzetesen két nagyobb típusra bontható: zömmel olyan művek találhatók az egyikben, amelyek valamelyik könyvtári szakterület vagy határterület terminológiáját dolgozzák fel, kisebb részben pedig olyanok a másikban, amelyek egy-egy konkrét könyvtári terminus technikus (szakkifejezés) elemzését, értelmezését nyújtják.
A második csoportba tartozó, egyedileg kezelt szakkifejezések értelmezésének előfordulásai: dokumentum (10., 56.), globalizáció (9.), gopher (27.), használó (50.), információ (35., 49), információszervezés és szinonímája az ismeretszervezés az angol nyelvű megfelelővel knowledge management együtt (23., 25., 57.), information literacy (40., 54.), könyv (62.), könyvtár (18., 29.), közös (osztott) katalogizálás és közös (központi) katalógus (65.), olvasó (50.), tankönyv (62.), virtuális könyvtár (55.).
A dokumentumok nagyobbik hányada egy-egy könyvtári szakterület, részterület vagy határterület terminológiai problémáit átfogóan érinti. Szinte valamennyi területhez kapcsolódik legalább egy valamilyen szintű elemzés.
Az állományalakítás (44.), állományvédelem (42.), dokumentumtipológia (64.), elektronikus dokumentum (20.), feldolgozás (4.), fogalmak (53.), indexelés, indexelő nyelvek (32., 36.), információkeresés (7.), informatika (43., 45.), ismeretszervezés (67.), katalogizálás (46.), könyvkiadás (22.), könyvtárelnevezések (8., 52.), könyvtártudomány (3., 24., 38., 53.), kommunikáció (60.), média (11., 61.), menedzsment (25., 34.), nyelvészet, nyelvhelyesség, nyelvújítás (6., 11., 12., 15., 19., 60., 66.), nyelvi változás (47., 48.), osztályozás (51.), szabványok (7., 20.), szakkifejezések (12., 21., 26., 43., 47., 48.), számítástechnika (12., 13., 14., 16., 17.), szolgáltatások (1.), szótárak (5., 16., 17., 37., 45.), tárgyszókatalógus (30.), teljesítménymérés (1.), terminológiai egységesítés (38., 39., 59.), tezaurusz (51., 63., 64.).
Kapcsolatok
A témához közvetve kapcsolódnak olyan külső források, amelyek egy részletesebb feltárásban nem kerülhetők meg. Ezek egy része olyan testület, amely részben vagy egészben terminológiai kérdésekkel foglalkozik.
Ilyen testület az EAFT (European Association for Terminology), mely 1996. október 3-án alakult a dániai Koldingban azzal a céllal, hogy összefogja kontinensünk terminológiai kérdésekkel foglalkozó testületeit és személyeit (www.unilat.org./dtil/aet/en/navig.htm). Jelenleg mintegy 80 tagja van összesen.
Tágabb értelemben, nyelvészeti vonatkozásaiban kapcsolódik a témához az ELRA (European Association for Linguistic Resources).
Nemzetközi keretű terminológiai központ az International Information Centre for Terminology (Infoterm: www.infoterm.or.at ), melynek elődjét szabványosítási törekvések keltették életre 1936-ban egy osztrák mérnök, Eugen Wüster kezdeményezésére. Hatvan évvel később, 1996-ban alakult át nemzetközi társasággá.
A '70-es években az UNESCO azzal bízta meg az Infoterm-et, hogy fejlesszen ki nemzetközi terminológiai hálózatot (International Network for Terminology), a TermNet-et (www.termnet.at). 1989-ben alakult az elméleti és tudományos kutatásokat szolgáló International Institut for Terminology Research (www.infoterm.or.at/iitf.html).
A tanulmánnyal egyidőben jelent meg a KATALIST-en az az örvendetes hír, hogy megalakult a Magyar Terminológiai Társaság 2000 augusztusában, mely első nyitott napját november 21-én tartotta az OSZK-ban.
Nemzetközi keretűek a különböző ISO-szabványok is. Ezek közül az alábbiak kapcsolódnak a témához (= = www.iso.ch)
▪ ISO 860 : 1996 Terminology work - Harmonization of concepts and terms (Ed. 2., 6 p.)
▪ ISO 1087-1 : 2000 Terminology work - Vocabulary - Part 1: Theory and application (ED. 1., 27 p.)
▪ ISO 1087-2 : 2000 Terminology work - Vocabulary - Part 2: Computer applications (Ed. 1., 26 p.)
▪ ISO 12620 : 1999 Computer applications in terminology - Data categories (Ed. 1., 71 p.)
▪ ISO 12200 : 1999 Computer applications in terminology - Machine-readable terminology interchange format (MARTIF) (Ed. 1., 118 p.)
▪ ISO/WD 12615 Bibliographic references for terminology work (ED. 1.)
Magyar vonatkozású szabványok 2000-ben:
▪ MSZ ISO 4 : 2000 Információ és dokumentáció. A kiadványok címében előforduló szavak és a kiadványok címének rövidítési szabályai
Az MSZ 3404 : 1986 helyett
▪ MSZ ISO 3297 : 2000 Információ és dokumentáció. Időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma (ISSN)
Az MSZ 3567 : 1987 helyett
▪ MSZ ISO 11620 : 2000 Információ és dokumentáció. Könyvtári teljesítménymutatók
A tanulmány írásakor jelent meg a hír arról, hogy a Könyvtári és szakirodalmi tájékoztatási szabályzat sorozat újabb tagjaként megjelent és kapható a Bibliográfiai leírás. Elektronikus dokumentumok című szabványhelyettesítő dokumentum.
A témához kapcsolódó testületként említhető még az IFLA (www.ifla.org), forrásként pedig a BUBL - the Bulletin Board for Libraries (http://bubl.ac.uk), az Internet Resources for Cataloguing (www.itcompany.com) és sorolhatnánk.
Kapcsolódó személyként csupán egyetlen utalással jeleznénk, hogy a téma sokkal tágabb értelemben is érinti a könyvtárakat: Michael Buckland fogalmazta meg 1999-ben a digitális könyvtárakról szóló dubrovniki konferencián azt az útmutató koncepciót, hogy a "szókészlet" a könyvtárak és az információtudomány központi fogalmává vált.
Minden természetes nyelvet valamilyen formában használó feltárást és visszakeresést biztosító könyvtári munkafolyamat kulcskérdése a Buckland által megfogalmazott felfogás.
Összehasonlító összegzés
A témában feltárt anyagok szerint a jelölt terminusban hazánkban közvetlenül a könyvtári szakirodalomban nem jelent meg olyan átfogó monografikus mű, amely a könyvtári szaknyelv terminológiai kérdéseivel foglalkozik. Részterületeken és határterületeken jelentek meg hasznos, kisebb-nagyobb lélegzetű tanulmányok, lexikai anyagok, melyeknek számbavételére tett kísérletet a dolgozat.
A feltárt anyagok statisztikája szerint az összes találatnak csupán harmada magyar nyelvű, kétharmada idegen nyelvű. A szerzői statisztika is hasonló arányt mutat a nemek tekintetében: a publikálók harmada nő, kétharmada férfi.
Ha összehasonlításként kitekintünk közvetlen szomszédainkra, a Cseh Nemzeti Könyvtár online katalógusában a következő adatokat találhatjuk: 1995-2000 között hat olyan monografikus kiadvány jelent meg, amely konkrétan a kérdéssel foglalkozik.
Kánská, Pavla: Anglicko - český a česko - anglický slovník odborných knihovnických výrazů a zkratek doplněný základními pojmy z oblasti výpočetní techniky. - Brno : Sdružení knihoven České republiky, 1995
Címford.: Angol - cseh és cseh - angol könyvtári szakkifejezések és rövidítések szótára, alapvető számítástechnikai fogalmakkal kiegészítve
Papírnik, Miloš: Německo - český a česko - německý slovník odborných výrazů z knihovnictví a informatiky. - Ostrava ; Brno : Státní vědecká knihovna ; Sdružení knihoven ČR ; Moravská zemská knihovna, 1996
Címford.: Német - cseh és cseh - német könyvtári és informatikai szakkifejezések
Pek, Vladimír: Stručný slovníček (anglicko - český) používaných výrazů ve výpočetní technice a knihovnictví. - Ústi nad Labem : Státní vědecká knihovna, 1997
Címford.: Számítástechnikai és könyvtári kifejezések (angol - cseh) kisszótára
Burgetová, Jarmila: Francouzsko - český a česko - francouzský slovník odborných výrazů z knihovnictví a informačních služeb. - Brno : Sdružení knihoven České republiky, 1998
Címford.: Francia - cseh és cseh - francia könyvtári és tájékoztatási szakkifejezések szótára
Katuščák, Dušan: Informačná výchova. - Bratislava : Slovenské pedagogické nakladatel'stvo, 1998
Címford.: Információs nevelés
Kánská, Pavla: Anglicko - český a česko - anglický knihovnický slovník. - Brno : Masarykova univerzita, 1999
Címford.: Angol - cseh és cseh - angol könyvtári szótár
A cseh nemzeti könyvtár bibliográfiai adatai szerint az elmúlt öt évben cseh és szlovák könyvtáros szomszédaink jóval fontosabbnak találták saját szaknyelvük számbavételét, identitását és más (a legnagyobb európai) nyelvekkel való megfeleltetését, mint mi. Könyvtári nyelvi szempontból dokumentáltan felkészültebbek könyvtárosaik az európai integrációra.
A természetes nyelv és azon belül egy-egy szakterület nyelvének változási sebessége nincs feltétlenül összhangban a paradigmaváltásokkal, generációk váltakozásával, a különböző egyéni emberi léptékekkel. A szakkifejezések változásait a szótárak, lexikális anyagok teszik követhetőbbé, a nyelvi folyamatot átláthatóbbá.
A "szókészlet" vagy szókincs, lexika szerepe a könyvtártudományban a változások viszonylatában is egyre fontosabbá válik. A számítógépes feltárás az eddig rejtett lehetőségekre is felhívja figyelmünket. A formai feltárásban növekedett a természetes nyelv szerepe, pontosabban a benne rejlő tartalmi elemek visszakereshetőségének lehetősége (címszavak, kulcsszavak jelentősége). A tartalmi feltárásban is előtérbe került a természetes nyelv, olyan osztályozási lehetőségekkel, amelyek szabályozott vagy kötetlen természetes nyelvi elemeket használnak. A digitális könyvtári technikai fejlődés is abba az irányba mutat, hogy a forma és a tartalom feltárása pontosan a nyelven, mint eszközön keresztül közelít egymáshoz.
Terminológiai bibliográfia