Balassa Sándor

HÁROM INTERMEZZO
Fuvolára és zongorára


Kották:    1.    2.     3.    


A szerzőről:

"A klasszikus formavilág és a modern hangzás elemeit vegyítő, egyéni stílusú, jelentős közönségsikert kivívott szerző, művei gyakran szerepelnek jelentős külföldi előadók műsorán is."

    (Brockhaus-Riemann: Zenei Lexikon, Balassa Sándor. Zeneműkiadó Budapest, 1983.)

Balassa Sándor 1935. január 20.-án született Budapesten. Vidéki gyermekkora után visszakerült Budapestre géplakatos tanulónak. A művészi zenével való találkozás után komponálni kezd. 1952-56 között a Konzervatóriumban, majd 1960-65-ig a Zeneakadémián tanul, ahol. Szervánszky Endre növendékeként szerez zeneszerzői diplomát.

16 éven át a Magyar Rádió zenei rendezője, 1981-től 1995-ig hangszerelés tanár a Zeneakadémián. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Számos kitüntetést kapott: Erkel díj, Kossuth díj, Bartók-Pásztory díj, stb. Műveket rendeltek tőle többek között: Bostoni Szimf. Zenekar, Koussewitzky Alapítvány, Elisabeth Sprague-Coolidge Alapítvány, BBC Szimf. Zenekar.

Főbb művei:

Operák:
Az ajtón kívül (Draussen vor der Tür), A harmadik bolygó, Karl és Anna

Zenekari művek:
Irisz, Glarusi ének (Glarnergesang), Egy álmodozó naplója, Három fantázia, Szőlőcske és Halacska, Csaba királyfi, Mucsai táncok, A Nap fiai, Négy arckép, 301-es parcella, Magyar koronázási zene,

Dalok, kórusművek, kamarazenék.