A szerzőről:
"A klasszikus formavilág és a modern hangzás elemeit vegyítő, egyéni stílusú, jelentős közönségsikert kivívott szerző, művei gyakran szerepelnek jelentős külföldi előadók műsorán is."
(Brockhaus-Riemann: Zenei Lexikon, Balassa Sándor. Zeneműkiadó Budapest, 1983.)
Balassa Sándor 1935. január 20.-án született Budapesten. Vidéki gyermekkora után visszakerült Budapestre géplakatos tanulónak. A művészi zenével való találkozás után komponálni kezd. 1952-56 között a Konzervatóriumban, majd 1960-65-ig a Zeneakadémián tanul, ahol. Szervánszky Endre növendékeként szerez zeneszerzői diplomát.
16 éven át a Magyar Rádió zenei rendezője, 1981-től 1995-ig hangszerelés tanár a Zeneakadémián. A Magyar Művészeti Akadémia tagja. Számos kitüntetést kapott: Erkel díj, Kossuth díj, Bartók-Pásztory díj, stb. Műveket rendeltek tőle többek között: Bostoni Szimf. Zenekar, Koussewitzky Alapítvány, Elisabeth Sprague-Coolidge Alapítvány, BBC Szimf. Zenekar.
Főbb művei:
Operák:
Az ajtón kívül (Draussen vor der Tür), A harmadik bolygó, Karl és Anna
Zenekari művek:
Irisz, Glarusi ének (Glarnergesang), Egy álmodozó naplója, Három fantázia,
Szőlőcske és Halacska,
Csaba királyfi, Mucsai táncok, A Nap fiai, Négy arckép,
301-es parcella, Magyar koronázási zene,
Dalok, kórusművek, kamarazenék.