Az I. Forma, mutatja a' felkészített egész S z á n t v e t ő t, a' talyiga' bal, vagy szántatlan főldön járni szokott kereke felől, a' kerék elébe álló nézőnek; a' II. For. pedig, a' barázdában járó kerék elébe állónak. Az egész Műszernek, a' mint ott áll, tsak vonó marha és utánna ragasztandó eke hijja. A' talyiga' tengején fekvő hüvelyk szélességü és magasságu favánkoson a; van megerőssitve a' Vető-ládát emelő vas-tságattyú, melynek a' magassága mindenkor akkora, hogy a' rajta nyugvó láda feneke, a' kerék' talpától, mellyen keresztűl fekszik, 2-3 újnyira essen. A' tságattyú' tetején keresztben nyúlik a' láda' fenekét megfekvő tartó vas, fél hüvelyk vastagságú. Ennek a' két végin nyúlik-fel 2 hüvelyknyire egy egy lapos vasfül, mellyekben egy egy sróffal a' láda óldalait meg lehet tsiptetni, hogy erőssen megfeküdjön. - A' láda végén egy fa-potzkon fekvő könnyű páltzátskának a' neve: V i g y á z z : ez a' láda hátulsó óldalához (mely előfelé néz) srófolt vas-rugóba van srófolva a' b-nél, úgy, hogy a' páltzát onnan le lehet venni. A' c-nél láttatik a' páltzán egy kis lik, mellyen keresztűl nyúlik egy sejem-sinór, a' ládába egy likon be. Ez a' sinór az, mely a' páltzának balra, a' tartó potzok' végihez billentése által (mely itt is megfekszik) a' ládában való egész mesterséget nyugvásra juttattja, hogy fordúlókor, vagy akarmikor, a' mikor a' magnak nem kell tsorgani, egy szem is el ne vesszen: ha pedig a' vígyázz a' mostani fészkébe vissza billentődik, és a' talyiga előfelé megyen; akarmiféle mag, a' Mezeigazda kívánsága szerént, úgy húll, a' mint ezt az idei Nemzeti-Gazdában bőven és mathematice előadva olvashatni. A' láda' hossza 21, szélessége 12, magassága is 12 hüvelyk. A' láda' nyittja hátra néz, a' hol annak likas kúltsu zárja azért van, hogy a' belső pléhen lik ne essen, mellyen a' vetni való mag kitsoroghatna. - A' kinyílt ládában nem látni egyebet a' garadnál, mely két darab, egy fertály-fontot nyomó deszka, és egyszerre el lehet onnan venni; mikor osztán, a' Műszer egész titkát, mely a' tsudálkozásig eggyügyü, világosan láthatni, a' mag-eresztő tsatornát kivévén; mellyet tsak úgy lehet jól megvis'gálni, ha a' mesterség' részeit felszedik, mely igen könnyen megesik. - A' garad' torka felett fekszik egy 3 1/2 hüvelyk nagyságu bádog-rosta, a' magvak' nagyságához szabott likakkal; mely azt viszi-végbe, hogy a' vetnivaló az eregetőben soha fel nem akadhat.
A' garad' torka, az egygyikféle eregető módon, mely itt van előadva, a' láda' hátúlsó jobb szegeletében van (I. II. For.) a' d-nél; a' másikféle eregető módnál pedig, mely nem zörög, és másutt lessz elő-adva, a' láda' első jobb szegeletében; mely itt mindenik formán el van takarva. A' mag-tsatorna 1 hüvelyknyi lika pedig a' ládában benn, az e eránnyában (II. For.), éppen a' láda' feneke végén, közép-szélességen vagyon. Ezen nyílás' széléig ér az f mellé rajzolt kis mesterséges lejtős ládátskának az egygyik vége, a' másik pedig a' garad torka alatt, a' láda' szegeletében van. Ezen kis eszköz' sinóros végén tsüng lefelé a' borostájával, egy kis rugós sertéjü kefe; mellyet a' mag-eregető külömböző formájú vasnyitogatók, a' kiszabott távolságokon, mindenkor tsalhatatlanúl kinyitogatnak, és soha se hibáznak. A' g mellé rajzolt mérséklő sróf tselekszi, hogy a mag ritkábban vagy sűrűbben húlhasson. Telyességgel nem lehet itt attól tartani, hogy az egész hóld főldön tsak tsupán egy tenyérni főld is mag nélkűl maradjon a sorban. A' láda' másik felragasztója a' h mellett láttszó vas. Ennek az i-től jobbbra láttszó kettős vége az agy alá megyen akkor, mikor a' többi része, nyakig, a' tengej' kinyúló részét megfekszi , és abba belé van botsátva (II. F.)
A' magtsatorna' végén van (II. F.) a' szántott földet barázdoló vas-bakkants k; mellyet a' fa- tsatornán fel 's alá lehet, az ott által-ellenben láttszó két sróf' segedelmével botsátani, a' mint annak a' földben méllyebben vagy fennyedebben kell járni. Horizontalis keresztűl-mettzését vagy alsó nyílását, lehet képzelni az I. For. alatt, k. A' fának, itt kereknek mettzett és úgy láttszó lika, külömben formáju, kivévén alól, 3-újnyi magasságra, a' hol, 1 hüvelyk hellyett, 2 hüvelyknyi hosszaságnyira, tojás-forma végső nyílásával, felűlről lefelé eltőltséresedik, 's ezen tőltséres nyílás egy fa-ékkel két egyforma részre választódik; hogy így, még 'az egyszerre, egy tenyérnyi helyre letsordúló 3-4-5-6 szem mag se feküdjön egymás mellé.
Az l-nél fekvő megnyújtható fa az, melynek kihúzott, hegyesnek láttszó végét, az m-nél álló orsó felső kereke (mely az l-nél is ott van) balra vagy erre-felé billegetvén, a' keleptze túlsó végét, mely a' magtsatorna belső felső nyílásán fekszik, felnyitogattja, a' kis lejtős láda ( f ) végétől, hogy a' kefe kinyíldogálhasson. Ez a' keleptze a' láda' feneke' közepén nyúlik-el, a' feneket megfekszi, és alatta, a' fenék ki van liggatva; hogy a' keleptze' srófos tengellyét, elébb-odább lehessen helyheztetni. - Az n mellett vólna lerajzolva egy nyílt közepű foglaló vas, mely a' láda' feneke alatt, a' magtsatorna' erősségére van ehhez és a' láda fenékhez srófolva. Ezen foglaló vas' nyílásán láttszanak a' most említett keleptze-tengelynek való likak
Az Orsó, melynek felső, levehető kereke, a' most mondott módon az egész belső mozgást elköveti, tsak a' felső kerék aljáig ér a' ládába be; az alsó tsapja, ott az alsó kerék alatt, a' tengelyen áll, a' tságattyú mellett, a' kerék-felől mint (II. For.) a' d alatt egy kis része, két színre megfestve, megláttszik.
A' ládában, az egész műszer felett nyúlik végig, két végen jól megfeküdve, az o-p kis gerenda, melynek sok kötelessége van. E' tartja a' két darabból álló garadot, kimettzett részénél-fogva. Ennek alsó nem láttszó nyílásában járhat elé 's hátra egy fa-tolóka, melynek egygyik vége a' p mellett láttszó, fába foglalt atzél-rugónak ütközvén, a' megfeszíthető rugót, a' Vígyázz-páltza' sinórjánál-fogva, mely a' tolókával köz, annyira vissza nyomhattja, hogy a' keleptzét billegető kerék a' keleptze' nyelvét nem érvén, semmi mozgás a' műszerben nem lehet. E' szerént, kiki képzelheti, hogy a' mozdító eszköz' vagy orsó' felső tsapja az említett tolókában van, és ezzel eggyütt mozdúl, a' vígyázz' sinórja húzása által; 's vissza ugrik a' rugó' ereje által, mihelyt a' páltzát a' mostani hellyére a' szántóember vissza billenti. - Ez a' kis okos rugó, mellyet a' leggyávább Lakatos is elkészíthet, a' a láda' feneke' közepén tett hosszú nyíláson nyúlik-fel, alól, kivül szorítódik-meg, 's oda lehet állítani, a' hova tettszik.
A' Vasboronát g, egy erős kapots r tartja a' láda' magtsatornáján, a' felragasztó' (h) kapottsa alatt, a' hol azt fel 's alá lehet a' tsatorna' szárán húzgálni, és srófjánál-fogva, mely a' borona-nyel' végébe is srófolódik, oda szorítani. Ez a' borona, a' maga' kötelességéhez szabva, ollyan nehéz, hogy ha ezen proportióval tsinálnák a' nagy boronát, 1 másánál is többet nyomna.
A' barázdába járó, kerék-agyon, belőlről (I. II. For.) látni egy fekete tányért. Ez egy ollyan vas-pléhből tsinált s á r - e 11 e n z ő, mintha p. o. egy paraszt tseréptálnak az egész fenekét kiütnék, 's a' megmaradt ép karimáját, a' feneketlen tálat, háttal a' keréknek, az agy' tövére húzván, egy jó újnyi lapos szélinél-fogva, oda szorítanák. - A' Vas-köpönyeget is láthatni az I. Formán, a' tságattyún kivül, a' mint innen-felől két sróffal a' vánkos' vége' oldalához van szorítva, valamint túl-felől is, hogy a' vánkos vége alatt forgó orsó-kereket eltakarja.
A' sár-ellenzön belől (I. For.), és a' magánosan rajzolt kereken s, melyre a' sár-ellenző nints fel-srófolva, láthatni a' kerék-agyba tsinált 22 fafogat, mellyek az orsót, alólról vévén, jobbra, felülről képzelvén, balra forgattják. A' forgató erő legfeljebb is tsak 1/2 font.
Miért nem törik valami, ha a' kerék vissza-felé talál forogni, oka az, mert a' keleptze nyelve (l) a' visszás vagy bal óldalán, lejtős (planum inclin.); a' rugó pedig (p) legkissebb visza-nyomásnak is enged, és a' felső orsókerék' fogainak vissza ugrálása nem kiván 3-4 lótnál többet.
A' talyiga-rúd alatt való kerék t tsak arra-való az íllyen ökör rúd alatt, hogy ez a' földet sohase túrja. Húzás-közben nem éri a' főldet. Kereke' szélessége 2 hüvelyk, magassága 4. A' vasa, 3 sróffal van felszorítva, mellyeknek ketteje nints kirajzolva; külömben, az u és x- nél vólna.
Azt a' Ragasztó-srófot y, nyakig le, vagy ha kell, még feljebb is lehet srófolni, mint itt láttszik: attól függ, mekkora marhák lesznek a' talyiga elébe fogva, vagy millyen távolságra. Vastagsága 1. hüvelyk, és alól-felűl srófos likban (Mutterben) áll. Az előtte álló pyramis fejü erős sróf, tsak arra való, hogy ha talán az az erős ragasztó-sróf , még is hajlani akarna; a' két vas közibe egy darab vasat vagy kemény fát lehessen szorítani, de úgy láttszik hogy erre sohase lessz szükség.
Hiba a' rajzolatban az, hogy a' két kerék egy forma nagyságra van hagyva; holott a' jobb kéz felől való (mindenkor hátúlról gondolván) 4 hüvelykel nagyobb, vagyis, ez 24 hüvelyk, ama' pedig 20 hüvelyk diameterü.
Az eke-gerendely' helye éppen ott van, a' hol az a betű (I. For.). Ez a' vánkos, a' két ke'rék agya között, éppen 2 suk hosszaságu: de a' küllők' tövei, a' másik kerék' köllőinek a' töveihez 2 1/2 suknyira vannak. - A' váltó Vezér-szeget (II. For.) nem a' rúdon, hanem a' tengelyen, a' bal kerék mellett z, kell keresni.
Egyéberánt, jól érezvén az író, hogy ennek a' betses és valóban igen egygyügyü Müszernek minden tsinnyát-bínnyát, se rajzolat, se leírás után nem lehet egésszen jól képzelni, nem vólna jobb, mint ha azok, a' kiktől kitelik, meg visgálván a' müszert magát, és annak tökélletességéről meggyőződvén, hasonlót készíttetnének; - ha a' feltaláló a' gondoskodást magára vállalná, melyre éppen nem láttszik örömest hajlani. De nem is tsuda, mert mikor p. o. 40 eke' készíttetésére kérték-meg, a' 40 közzűl tsak tsupán egy találkozott, a' ki előre megfizetett vólna; a' többit mind a' maga' saját költségén készítteti, 's fizeti mihelyt elkészűl.
Újj Jelentésűl szolgálhat az, hogy ez a' különös nemes - lelkü Hazánkfia, a' ki magának még, tudtomra egy óráig se élt, most már egy Arató - műszerhez is hozzá fogatott, tsudálatos, és ismét rendkivűl egygyügyü mesterséggel. Ha ez úgy, a' mint elő tudja mutogatni, jól elsűl; tökélletes igazság, hogy a' legnehezebb és légszükségesebb főldmivelő Műszert találta-ki. A' még, legkülönösebb, hogy őtet az efféle törekedésekben, senki elő nem segíti: holott már tsak a' gondolat is sokkal jobb principiumokon fekszik, mint az ánglus arató-műszerben.
U.