SZABÓ GUSZTÁV

(1879-1963)

Győrben született 1879 február 5-én. Gyermek- és középiskolás éveit szülővárosában töltötte. Középosztálybeli családból származott, édesapja okleveles építészmérnök a Győri Állami Főreál tanára volt.

Mérnöki diplomáját - MÁV ösztöndíjasként - a budapesti József Műegyetemen 1900-ban szerezte. Mint. gépészmérnök a MÁV igazgatóságához került, ahol a szerkesztési osztály munkatársa lett. Egyidejűleg a Műegyetemen tanári munkát is végzett 1905-ig tanársegédi, 1910-ig adjunktusi beosztásban, közben 1908-ban műszaki doktorátust szerzett. 1910-től 1918-ig az egyetem állandó meghívott előadó gépészmérnök-tanára. Egyetemi tanárként bontakozott ki műszaki elhivatottságú nagy egyénisége. Magas fokú követelményeket támasztott környezetével és saját magával szemben.

Több mint másfél évtizedig dolgozott a MÁV alkalmazásában, ahol szinte valamennyi munkaterülettel megismerkedett. A legnagyobb figyelmet azonban a mozdonyszerkesztési, kísérleti és tanulmányi osztályok munkájára fordította. A kiváló gyakorlati ismeretek elsajátítása után 1918-ban végleg úgy döntött, hogy önmagát a tanári katedrán, a gépkísérletek vonzáskörében tudja legjobban megvalósítani.

Az egyetem hatáskörén belül működő Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet munkájában is tevékenyen részt vett. 1919-ben megválasztott tagja volt a Népgazdasági Tanács tudományos műszaki tanácsának.

1934-től két éven át a Műegyetem Gépészmérnöki Karának dékánja, majd két évig az egyetem kinevezett rektora volt.

Szabó Gusztáv az OMGE műszaki szakosztályának elnökségében is jelentős munkát fejtett ki az agrár műszaki ügyek támogatásában. Különösen a mezőgazdaság műszaki fejlesztése terén végzett eredményes munkát. Nagy szerepe volt a gépbemutatók, gépversenyek megszervezésében és a mezőgazdasági erőgépek szántóföldi vizsgálatának bevezetésében, mint a rendező bizottság állandó elnöke, tudományos alapokat biztosított a hazai traktorgyártás számára. A Budapesti Egyetemi Közgazdasági Kar Mezőgazdasági Osztályának hallgatói részére Szabó Gusztáv előadásai anyagát alapul véve Smidt Elek és Győrfi László hallgatók közreműködtek a "Mezőgazdasági géptan" című könyv összeállításában. A könyv elsősorban egyetemi tankönyvnek készült, melyet Billaga János egyetemi adjunktus lektorált. A fizikai alapfogalmak bevezetését követően részletes leírást ad a mezőgazdasági munkagépek szerkezetéről és működéséről. Az ipari szabványosítás egyik irányítójaként - mint a Magyar Szabványügyi Egyesület elnöke tevékenyen részt vett a szabványosítási munkában. Műszaki alkotásai közül a járművek rugózásának elmélete terén kifejtett eredményei emelkedtek ki.

1943-ban a Magyar Érdemrend középkeresztjéhez, amelyet 1939-ben kapott, a csillagot adományozták részére. A "Köztelek" 1944-es l. száma többek között így kommentálta Szabó elismerését: "Szabó Gusztáv dr. munkásságának a legfelsőbb helyről történt újabb kitüntető elismerése általános örömet keltett közéletünkben, de különösen nagy örömet okoz azok körében, akiknek módjukban volt sokoldalú munkáját közelről megismerni. Szerény egyénisége sohasem kereste a közszereplést és soha nem törekedett a nyilvános elismerésre, hanem mint a csendes komoly munka híve, szerzett nagy tudásával általános megbecsülést és tekintélyt, s e réven jutott a közéletünkben őt méltán megillető vezető szerephez." A nagy múltú egyetemi sportklubnál, a MAFC-nál az elnöki teendőket látta el, majd tagja lett az Országos Testnevelési Tanácsnak.

A második világháborús pusztítások a budapesti Műegyetem épületeinek és berendezéseinek jelentős részét sem kímélték. 1945-ben a súlyosan sérült Műegyetem - különösen a Mezőgazdasági Géptani Intézet - újjáépítésének egyik vezetője Szabó Gusztáv volt.

1948-ban vonult nyugállományba, de 1951-ben még részt vett az újonnan felállított vasúti géptan tanszék megszervezésében. Szabó Gusztáv 1963. július 4-én, 84 éves korában hunyt el Budapesten.

A vasúti járművek mozgásának elemzése. . . Bp., 1908. 72 lap.

Thamm István: Lokomotívok (Szabó Gusztáv előadása nyomán) Bp., 1919. 143 lap.

Mezőgazdasági géptan. Bp., 1924. 203 lap.

ERDEI János--FLESCH György: A 100 éves Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet története. Bp., 1969.

LEHOCZKY László: Műszaki nagyjaink. V. köt. Bp., 1981.

MMgMA. Személyi Emlékanyag Gyűjtemény.

(Réz Gyula)

Rövidítések