Abaka

(manillakender, növ.), l. Szövő pizang.

Abakade

vagy abakate (növ.), l. Persea.

Abakan

1. A.. hegyek a Kuznecki Alatau déli része (l. Ala Tau); - 2. a Jeniszej 400 km. hosszu mellékfolyója, mellette Abakanszk megerősített város, 2000 lakossal.

Abakusz

(gör.), a régi rómaiak számoló ércasztala, melynek a számrendszernek megfelelő számu hasadékaiban gombokat toltak föl s alá, s ezzel végezték az egész vagy tört számokkal (uncia = tizenketted) való műveleteket. A görögök abakionján a számmértéket kis kövekkel jelölték meg. Pythagoras A.-a közönséges egyszeregyünknek felel meg. - Az építészetben A. az oszlopfő fedőlapját jelenti. 1. A. az a fedőlap, mely az oszlopfő legfelső részét képezi. Alakja a különböző stilusok szerint változó: négyszögletes, többszögletes, kerek, egyenes v. gyengén hajlított oldalakkal, többé-kevésbbé gazdagon tagozva (l. Oszloprendszer ). - 2. Az ó-kor építészetében A.-nak nevezték azokat a márvány-táblákat is, melyekkel a teremfalakat belső oldalaikon kirakták.

[ÁBRA] Abakusz.

Abálás

a. m. hús- vagy zöldségféléknek előzetesen vizzel való párolása, hogy a további elkészítésre alkalmasabbak legyenek, azaz részint porhanyóbbakká váljanak, részint a nehezebben emészthető alkatrészekből veszítsenek.

Abalienatio

(lat.) a. m. elidegenítés, eltulajdonítás; abalienál eloroz, elsikkaszt.

Abaliget

kis közs. Baranyam. Hegyháti j.-ban 777 német s magyar lakossal, vasuttal, táviró- és postával. Neve már 1332-ben előfordul a pápai tizedlistában, akkor már gazdag plébánia; később elpusztult s csak 1757-ben lett ismét plébánia. Határában az 593 m. magas Jakabhegy ÉNy-i függelékében van az abaligeti cseppkőbarlang (Paplika); az előbarlang 5-6 m. széles, 38 m. hosszu s 3/4 m.-re vizzel van töltve; a főbarlang 950 m. hosszu, nagyszerü cseppkőképződéseket tartalmaz, s egész hosszában kis patak futja végig. A sziklába vésett lépcsők, falak, az ember és állatcsontok bizonyítják, hogy a barlangot ember lakta. A barlang az időváltozást előre jelzi, zivatar előtt morgás hallható benne; patakjának vize télen meleg, nyáron jéghideg. Első leirását 1768-ban Mattenheim J. molnár kutatása szerint az egyházi történetben leljük. Fő cseppkőalakjai a Korona, Függőhid, Pisai torony, Kőmoha, Mária-szobor, Dóm, Tabernakulum. Végén tó van. L. Turisták Lapja II. 302. Tud. Gyüjt. 1820. Csaplovits, Topogr.-statist. Archiv v. Ung. 1821. l.

Abalus

(Baltia), Plinius borostyánkő-szigete a Balti tengerben, valószinüleg a poroszországi Samland.

Abancourt

Charles Xav. Joseph de Franqueville d', Calonne pénzügyminiszter unokaöccse, szül. Douai-ban 1758 jul. 4-én. A forradalom kitörésekor lovassági kapitány volt. 1792 junius 20-án XVI. Lajos hadügyminiszterré nevezte ki. A nemzetgyülésben csak egyszer jelent meg és akkor is a hadsereg rossz élelmezése miatt keményen megtámadták. Az 1792. évi szept. gyilkosságok alkalmával a felizgatott tömeg Versaillesben A.-t is felkoncolta.

Abancourt

Károly,a szabadságharc egyik áldozata. A szabadságharc kitörésekor mint politikai fogolyt őrizték Temesvárott. Kiszabadulván a magyar ügyet szolgálta Kossuth mellett, majd mint Dembinski hadsegéde. Haynau halálra itéltette. A.-t Woronieckivel és Gironnal együtt végezték ki bitófán, Pesten az ujépület mellett, 1849 október 20-án. Halálának, társaival együtt, nagy nyugalommal s bátorsággal nézett elébe. (Augsb. Allg. Zeitung 1849 okt. 25. és 29.)


Kezdőlap

˙