Aberdare

város az angolországi Glamorganshireban (Wales), a Cynon folyó mellett, szén- és vasbányákkal, vasművekkel s 43303 lak. (1889).

Aberdare

Henry Austin Bruce lord, angol államférfiu, szül. Duffrynban 1815. Londoni ügyvéd, később Merthyr-Tydfilben rendőrfőnök volt, 1852 óta pedig a parlament tagja lett; a szabadelvü párthoz tartozott s Gladstone alatt 1868. belügyminiszter is volt. 1873-ban A. lord címen a felsőház tagja lett, de a kormánytól már 1874-ben visszalépett (Gladstone-nal együtt).

Aberdeen

(ejtsd: ebberdin), az ugyanily nevü skót grófság főhelye, a Dee torkolatától É-ra. 112,923 lakossal (1891), vászon-, gyapot- és gyapjuszövő-, gép-, vegyi-, szappan-, gummi- és guttaperchagyárakkal, hajóműhellyel s híres gránit- s márványcsiszolóval. Mint kikötő, Skóciában harmadik helyen áll, Glasgow és Greenock mögött. 1883-ban 206 tengeri hajó, 508 halászbárka és 2514 hajó kereste fel 747000 tonnával. A kivitel 73393, a bevitel 853078 font sterlinget képviselt 1883-ban. Kivitelre kerül hering (1883-ban 45667 tonna), marha, lazac, hal, tojás, vaj, főzelék. A Kings (1494) és Marischal college-ből (1593) egy föiskolát alakítottak 1860-ban, melynek 21 tanára és 600 hallgatója van. A régi A. a XII. században püspöki székhely lett, 1153-ban Eysten norvég király az egészet feldúlta. 1336-ban III. Eduard angol flottája döntötte romokba, 1644-ben Montrose alatt a royalisták lakosságát csaknem kiirtották, 1647-ben pedig pestis néptelenítette.

Aberdeen

George Hamilton Gordon gróf. angol államférfiu, szül. Edinburgban 1784 jan. 28-án, meghalt 1860 dec. 14-én. A Harrow iskolában tanult, Palmerston, Peel és Byron iskolatársaival. Beutazta Görögországot s visszatértekor az Athenian Society-t alapította. - 1813. Bécsben járt, hogy Ausztriát is megnyerje a koaliciónak, mely célt a teplici szerződés megkötése által el is érte. Jelen volt a drezdai, lipcsei és hanaui nagy csatáknál. Moreau az ő lakásán halt meg. Humboldt Vilmossal végig lovagolt a lipcsei csatamezőn, mi borzadalommal töltötte el. Az osztrák hadsereggel vonult be Franciaországba, részt vett a chatilloni kongresszusban és mint Anglia követe irta alá ama szerződést, mely a Bourbonokat restaurálta. Érdemeinek elismeréseül angol peer lett. A felsőházban a torykkal szavazott; ellenezte nevezetesen a katolikusok emancipációját, a gabonavám eltörlését s a délamerikai köztársaságok elismerését. 1828. belépett mint külügyminiszter a Wellington-minisztériumba és most a katolikusok emancipációját többé nem ellenezte. Lajos Fülöp francia királyt is csakhamar elismerte. A Wellington-minisztérium bukása után (1830) négy évig nem viselt hivatalt; de 1834-ben elvállalta Peel elnöksége alatt a gyarmatok kormányzását, 1841. pedig a külügyi tárcát. A szabadelvü Peel hatása s befolyása alatt szakított addig vallott nézeteivel és nem ellenezte többé sem a gabonavám eltörlését, sem a gazdasági reformokat. Az Oregon terület miatt támadt viszályt az Egyesült-Államokkal szerencsésen kiegyenlítette. 1846 jul. 3. az egész minisztérium leköszönt. Utódja, Palmerston politikája ellen hevesen kikelt. 1852. belépett az úgyn. «koalició-minisztériumba» (Russel, Palmerston, Molesworth), mely Angliát a krimi háboruba sodorta. A lanyhán folytatott háboru és csekély eredmény azonban annyira felháborította a közvéleményt, hogy az alsóház 1858 febr. 1. Roebuck indítványára a minisztériumnak bizalmatlanságot szavazott. A. nyilvános működése ezzel véget ért. Viktória királynő egyébiránt ezentúl is elhalmozta kegyeivel, s a térdszalagrenddel tüntette ki. (Stephen, Dict. of Nat. Biogr. l.)

Aberdeenshire

(ejtsd: -sir), Skótország egy északi grófsága az Északi tenger mellett, területe 5101 km2 281331 lakossal (1891). Délnyugati része a skót felföldhöz tartozik s a Grampian hegység északi ágai borítják, melyeknek itt legmagasabb csúcsuk az 1309 m. Ben Muichdhui; az északi rész hullámos dombvidék, mely sziklás parttal végződik. A grófság főfolyói a lazacdús Dee, a Don, az lthan, és a határt képező Doveran. Az éghajlat a fekvéshez viszonyítva enyhe. Földművelése és állattenyésztése virágzó (1883: 154985 marha, 134063 juh.; szántóföld 46%, legelő és rét 2,2%, erdő 8,2%). Halászata élénk. Gránitja és márványa kitünő. lpara: vászon-, gyapju- és gyapotszövés. Főhelye Aberdeen. (L. o.)

Abergavenny

(ejtsd:ebbergenni, lat. Gobannium, Abergonium), az angolországi Monmouthshireben, az Usk mellett, hegyektől környezett gazdag rétek közt fekvő város, fontos bánya- és mezőgazdasági kerület főhelye, 7640 lakossal (1891), egy régi Mária-templommal, bolondokházával és kereskedelmi csarnokkal.

Aberli

János Lajos, svájci festő, szül. Winterthurban 1723, megh. Bernben 1786. Tájképeket festett, melyeket maga karcolt rézbe. E jól rajzolt és többféleképpen színezett metszetek, melyeket a külföldi utazók vásároltak, nagy kelendőségnek örvendettek, mig a fotografia ki nem szorította őket.

Abernethy

(ejtsd: ebberniszi), skót falu, Perth-től délkeletre 10 km.-nyire, egykor a pikt királyok főhelye. Ezeknek az idejéből való a 24 m. magas körtornya is.

Aberráció

csillagászati (lat.), az álló csillagoknak a földmozgás miatt létrejövő látszólagos helyváltozása. A Földnek pályasebessége a Nap körül (29,60 km) ugyanis a fény terjedési sebességéhez képest (közel 300000 km) nem végtelen kicsiny; ha tehát a mellékelt ábrán a távcső S csillagra van beállítva, akkor nyugvó Föld mellett m-ben fekvő képét várhatjuk. Ha ellenben addig, mig a fénysugár a távcsőben az om utat teszi, a távcsö a földdel együtt mm' hosszusággal tovább mozog, akkor a csillagot a két elmozdulás eredőjében, tehát m'o irányában S'-ben fogjuk keresni. Az mom' = SOS' szög az A.-szöglete, mely könnyen megállapítható. mm' ugyanis a Föld, mo a fény sebességével arányos és ezért tang A. = Földnek Nap körüli sebessége, osztva a fényterjedés sebességével.

[ÁBRA]

Ennek legpontosabb, csillagászati megfigyelésekből Nyrén által levezetett értéke 2,0481 másodperc, mely természetesen a fényterjedési sebesség pontos meghatározása után megfordítva a Földnek Napkörüli sebességének meghatározására és ebből a Nap parallaxisának levezetesére szolgálhat. Az A. durvább érzékítésére vasuti kocsit gondolhatunk, melynek falára merőlegesen ágyucső irányul. Természetes, hogy az ágyugolyó furta lyuk a nyugvó kocsi mindkét falában az ágyu csövével egy egyenesben fekszik. Ha ellenben a kocsi mozgásban volt, akkor a golyó a távolabbi falat hátrább éri és a megfigyelő (ki a kocsi mozgásáról tudomással nem bir) az ágyut most is a két lyuk által meghatározott egyenesben keresi, tehát másutt, mint hol tényleg van. Az A.-t Bradley fedezte fel 1725-ben, ki egy csillagparallaxis meghatározása céljából Kewben egy éven át figyelte g Draconis zenitális deleléseit. Csakhamar tapasztalta, hogy e csillag egy év lefolyása alatt vagy 20 mp.-nyi fél nagy tengellyel biró ellipszist ir le közepes helye körül, mely azonban az ellipszisben elfoglalt, a Földéhez viszonyított helyzete miatt nem volt parallaxisnak betudható. Miután továbbá minden állócsillagnál ugyanily méretü nagy tengelyü ellipszist tapasztalt, a tünemény helyes okát is adhatta.

E szerint világos, hogy az ekliptika (földpálya) pólusában álló csillag ellipszist ir le, mely a Föld pályájához teljesen hasonló, hogy alacsonyabb szélességü csillagok aberrációs ellipszisének kis tengelye az ekliptikához való közeledésnél folyton fogy, mig végre az ekliptika síkjában álló csillagok évenkint csak 41 mp.-en belül fekvő egyenesen jobbra és balra térnek ki. Ily módon az A. (éppen úgy, mint azt a keresett parallaxis tette volna) a kopernikusi bolygórendszernek nemcsak első, de döntő bizonyítékát is szolgáltatta. A Földnek nemcsak Nap körüli mozgása, hanem tengelyforgása is hoz létre A.-t, melyet az imént tárgyalt évi A.-val szemben napi A.-nak szokás nevezni; ennek állandója 0,322 cosj (mperc), ha j a megfigyelési hely geográfiai szélességét jelenti. Az A.. az asztronómiában igen nagy szerepet játszik, mivel az állócsillagoknak ugy mint bolygóknak helyeit megváltoztatja, mit úgy csillagkatalógusok összeállításánál, mint pályaszámításoknál tekintetbe kell venni. Bolygómegfigyeléseknél az A.-val rendesen úgy számolunk, hogy a bolygómegfigyelt helyzetét a tényleges megfigyelési idő helyett az A.-val előbbre eső időpontra, azaz arra a pillanatra vonatkoztatjuk, melyben a megfigyeléskor szemünket ért sugarai a bolygóból tényleg kiindultak. A fény 498,65 mp-ig van uton a Naptól a Földig; az utóbb említett A., melyet bolygó-A.-nak is szokás nevezni, tehát 498,65 r mp., ha r a bolygó távolsága a Földtől, Naptávolokban kifejezve. Az A. az elméleti optikában is bir érdekkel, mert amily könnyü volt magyarázata az emisszió elmélet szempontjából, oly bonyolódottá válik megértese a rezgési elméletnek álláspontjából.

Optikai A. v. gömbi eltérés a gömbfelületek által határolt lencsék v. tükrök az a sajátsága, hogy általában véve tengelyük mentén fekvő pont képét nem pont, hanem (elmosódott) kör alakjában adják. A lencse vagy tükör szélére eső sugarak ugyanis más gyujtótávolsággal birnak, mint a középső részekre eső sugarak, miáltal a keletkezett kép élessége csorbát szenved. A hiba kisebbíthető ha igen kis nyilásu v. gyujtótávolu lencséket vagy tükröket alkalmazunk, mint ezt régente tényleg tették is. A hiba a tükröknél legalább a tükör tengelyében álló tárgyak képei számára teljesen eltüntethető, ha a készen csiszolt gömbi tükör szélét még valamivel laposabbra csiszoljuk, miáltal közelítően parabolás csiszolatot és görbületet nyer. Lencséknél a hiba csak több lencse kombinációja által kerülhető ki. Mivel azonban ezeknél az optikai szerkezeteknél a színi eltérésre (kromatikus A.) is tekintettel kell lennünk, mely ugyancsak lencserendszerek által kisebbíthető, a kombinációt úgy kell megválasztani, hogy mindkét hibát lehetőség szerint csökkentse. Teljes eltüntetése mindkettőnek ez esetben nem lehetséges. Lehető kis gömbi elteréssel bíró lencserendszerek az aplanatikus lencse nevét viselik. Az elmélet kimutatja ugyan, hogy néhány forgási tükröző felület bizonyos helyeken álló fénypontok szigoruan pontalaku képét is adja, de ezek a vizsgálódások a gyakorlat számára nem értékesíthetők.

Aberratio delicti

l. Delictum. Aberratio ictus, l. Elvétés.


Kezdőlap

˙