Achatius

szent, L Ákos.

Achátüveg

tarkaszínü, az acháthoz hasonló üveg, melyet különböző szinü üvegdarabok összeolvasztása és feldolgozása útján készítenek

Acház

Juda királya, Jóthám fia és utóda 735 körül. Pogány hajlamokkal biró fejedelem, aki éppen olyan módon igyekezett magának az istenek kegyét biztosítani, mint a Juda körül lakó pogány népek. Az őt megtámadó szírek és izraeliták ellen Ézsajás próféta tanácsa ellenére II. Tiglat-Pileszer asszír királyt hivta segítségül s ennek hűbéresévé lett.

Acházjáhu

Acháb fia, Izraelország királya 853-852-ig Kr. e. Achazjáhu, Jórám fia, Juda királya 844-843-ig. Megölte Jéhu, Izrael királya.

Acheilarion

(növ.), «ajaktalanság», a kosborfélék ajakszirmának rendellenes fejlődés következtében való hiánya.

Achelóos

északi Görögország legjelentékenyebb folyója, a Pinduszban ered, déli irányban hosszu, szűk völgyet foly át, végre, mint a régi Etolia és Akarnania határfolyója, nagykiterjedésü termékeny síkságon halad át és nem messze a Patre öböl bejáratához, Kefallenia szigettel átellenben a jóni tengerbe ömlik. A torkolatánál levő síkság az A. hordalékából keletkezett. A görög mitologiában A. egyszersmind ennek a folyónak az istene. A monda szerint Ókeanos és Tethys fia, a 3000 testvérfolyó legidősebbike, kit a folyók királyának tekintettek. Megfordult Oineus házában is, s ennek leányát, Déianeirát feleségül kivánta. De a leány inkább a háztűznézőben levő Hérakléshez ment nőül, semmint az alakját folyton változtató, majd sárkány, majd bika alakjában megjelenő A.-hoz. Az e miatt Hérakléssal vívott párbajban Héraklés a bika alakjában harcoló A.-nak letörte egyik szarvát, mire a folyamisten szándékáról lemondott. Letört szarvát Héraklés erre neki visszaadta s cserében Amaltheia szaruját kapta meg. Kultusza egész Görögországban el volt terjedve.

Achenbach

1. András, német tájképfestő, szül. Kasselben 1815 szept. 29. A düsseldorfi akadémián tett tanulmányain kivül, hosszu és ismételt utazásai alatt, melyeket úgy Európa északi részein, mint a déli országokban tett, elsőrendü tájképfestővé fejlődött. Jelentősége a tájképek realisztikus és mégis hangulatos fölfogásában rejlik, úgy hogy müvei nem a természet eszményítését, hanem rendkivüli valósággal festett jellemzését mutatják. Főleg az északi zord tájakat, a zajló tengert, a norvég fjordok sötét erdeit, a hollandi tengerpartot kedveli, mig olaszországi tájképei kevésbé sikerültek. Főmüvei: A Hardangerfjord Bergennél (1843, Düsseldorf); a Praesident gőzös elmerülése (1842, Karlsruhe); őszi reggel a pontiumi mocsarak közt (1846, müncheni pinakotheka); Ostende; Scheveningen; hollandi kikötő (Berlin); ostendei halvásár; Nissingen; az alsó Rajna áradása. A. jelenleg a düsseldorfi akadémia tanára.

2. A. Osvald, az előbbinek öccse, tájképfestő, sz. Düsseldorfban 1827 febr. 2. Általában bátyja irányát követi, de inkább a déli tájak ábrázolásához vonzódik. Kevesebb reálitással, de élénkebb színhatással és vonzóbban festett főmüvei: a Villa d'Este Tivoli mellett; Torre del Greco a Vezuv lábánál; holdvilágos éj a nápolyi parton; piac Amalfiban (Berlin, nemzeti képtár); Santa Lucia; a Colosseum; az Angyalvár.

3. A. Henrik. a brandenburgi tartomány elnöke, a jelenlegi német császárnak, II. Vilmosnak volt tanára (az állami közigazgatás tanát adta elő 1885). Ismeretes az «Achenbach-féle javaslat», mely által A. és a kormány a poseni német elemet erősbíteni kivánta és melyet a porosz országgyülés 1886-ban el is fogadott. III. Frigyes császár nemesi rangra emelte (1888). Az evangelikus tartomány-zsinaton A. Stöcker ellen, ki a protestáns püspöki méltóság felállítását sürgette, hathatósan kikelt. A zsinat mindazonáltal elfogadta Stöcker indítványát (1891).

Achen-tó

Észak-Tirolban, Schwaztól északra. A legnagyobb és legszebb tó német Tirolban, és a nagy alpesi tavak közt a legmagasabb fekvésü (930 m.). Ny-on a Rabenés Seekarspitz, K-en az Unnütz, Kögl-, Spielés Kotalpinjoch lejtői határolják, melyek 2000 m. fölé emelkednek és részben meredek esésüek; felülete 6,75 km2, hossza 9 km., szélessége több mint 1 km., mélysége 132 m.; gyönyörü kék szint játszik. A tó haránt völgyben fekszik a szomszédos Inn völgy talaja felett 400 m. Eredetet hatalmas kavicslerakódásnak köszöni, mely az oldalvölgybe nyomult s annak vizét tóvá duzzasztotta. Jenbachból az Inn völgyében vezet a tó keleti partján a több helyt sziklába vésett és a tóba vert cölöpökön nyugvó üt s tovább az Achen szoroson át Kreuth, Tegern-tó és München felé. 1889 óta a tó és Jenbach közt vasuti összeköttetés van.

Achenwall

Gottfried, államtudós és statisztikus, szül. Elbingben 1719 okt. 20., megh. (Göttingában 1772 máj. 1. Margburgban magántanár volt, majd Göttingába ment, hol előbb a filozofia, utóbb a jogtudományok rendes tanára volt. Számos műve a jog, politika és történet tudományával foglalkozik. Leghíresebbé lett az «Abriss der neuesten Staatswissenschaft» (Göttingen 1749, később még négy kiadás és halála után Schlözer és Meusel által további kettő), melyben a statisztikai tudomány körének állítólag nemcsak első meghatározását nyujtotta, de ezen ismeretkör nevét is megteremtette volna (Schlözer, Mohl), minek elismeréséül őt a «statisztika apjának» nevezték el. Tényleg azonban ezt az ismeretkört már régebben művelték, így különösen Conring (l. o.) és a magyar származásu Schmeitzel (l. o.). Wappäus kiderítette, hogy ez utóbbi már 1723-ban tartott egy «politico-statisticum» féle kollégiumot; a «Statisztika» elnevezését illetőleg pedig Kőrösi kimutatta, hogy Schmeitzel az irodalomban is megelőzte A.-t, úgy hogy e hazánkfia több joggal volna a «statisztika apja» gyanánt tisztelendő. A. fölfogása szerint a statisztika feladata abban áll, hogy vm. állam jelen állapotát a valódi állam-nevezetességek leirása által ösmerteti. A fősúly tehát az állam nevezetességein (l. o.) «Staatsmerkwürdigkeiten» nyugszik; ezalatt mindaz volna értendő, ami az állam jólétét különös módon érinti. E meghatározás, a szabatos megjelölés kézzelfogható hiánya dacára, soká uralkodó volt. Már Achenwall életében is hangoztattak ugyan kételyeket; de a mult században híres tanítványa, Schlözer, (l. o.) napjainkban pedig Wappäus (l. o.) voltak az A.-féle úgynevezett «Egyetemi Statisztikának» főtámaszai. Knies (l. o.) éles kritikája óta azonban ez ismeretkörtől még az önálló tudomány jogcímét is meg szokták tagadni. (l. Államisme, Demologia, Statisztika). Tagadhatatlan azonban, hogy ez a régibb értelemben vett statisztika gyakorlatilag nagy hasznot és az állapotok fölött más úton meg sem szerezhető áttekintést nyujt mindazoknak, akik közügyekkel foglalkoznak.

Acher

l. Elisá ben Abujá.


Kezdőlap

˙