Agár

a házi kutyának egyik fajváltozata, nyulánk, karcsu testtel, hegyes fejjel, vékony és hosszu lábakkal. Meglehetős hosszu, keskeny és felálló fülei csúcsukon aláhajlottak. (L. Kutya.) Szaglása gyenge, ezért főkép csak szemre hajt, azaz csak akkor és addig hajt, mig a vadat látja. A nyúl- és rókavadászatra használt közönséges agár szőre sima, fakult szinü. A szarvasvadászatra a skót v. szarvas-agarat használják, melynek szőre hosszu, durva, sötét, soknál egészen fekete.

Agar-agar

(cejlon- v. jaffna-moszat, Eucheuma Ág., növ.), Kelet-India szigettengerében s Uj-Hollandia körül, a part mentén tenyésző moszatok helybeli neve. Gyepesen, több cm.-nyi hosszúra nőnek és sajátságos kocsonyás szerkezetüek; két- kétáguan v. szárnyasan elágaznak, tetraszpórákkal szaporodnak. Az E. spinosum Ag. (Fucus spinosus L.), E. gelatinae Ag. és E. speciosum Ag. (Gigartino speciosa Sond.) nyersen v. főzve, a népnek kedves étele. Szárítva mint összehengergetett porcogós sárga fonál forog ott a kereskedésben. Khinában selyemnemüek csinosítására,, valamint a papiros enyvezésére is felhasználják s az utóbbi célra Európába is hozzák. A salangana nevü madár (Collocalia esculenta Gray) csemegének becsült fészkét részben szintén A.- ból rakja.

Agarászat

l. Vadászat.

Agárd

1. kis község Nógrádm. nógrádi j.- ban, (1891) 526 tót és magyar lakossal; - 2. nagy község Tolnam. központi j.-ban, (1891) 2115 magyar lak. Postaállomással. Közelében Leányvár és Battivár romjai vannak; - 3. kis község Zemplénm. bodrogközij.-ban, (1891) 1498 magyar lakossal és postával; - 4. kis község Maros-Tordam. marosi felső járásában, (1891 277 oláh és magyar lakossal, gyümölcstermeléssel.

Agardh

több természettudós neve és pedig I.. Károly Adolf; botanikus, szül. Bastadban 1785 jan. 13-án, megh. Karlstadtban 1859 jan. 18-án. Lundban tanult, 1807 óta itt egyetemi tanár, emellett 1816-ban papnak szenteltette magát, 1834-ben wermlandi püspök lett. A moszattudósok legnagyobbjainak egyike, számos munkáival egész uj utat tört ennek a tudománynak. Művei: «Synopsis algarum Scandinaviae» (Lund 1817), «Species. algarum rite cognitae etc.» (u. o. és Greifsw. 1823-1828, 2 kötet), «lcones algarum Europaearum » (Lipcse 1828-35), «Systema algarum»(Lund 1824), «Essai de réduire la physiologie végétale a des principes fondamentaux » (Lund 1828), «Essai sur le développement intérieur des plantes» (u. o. 1829), «Lärobok i botanik» (Malmö 1830-32, 2 köt.; németül 1. Theil: «Organographie der Pflanzen», ford. L. v. Meyer, Kopenh. 1831, 2. Theil: «Allgemeine Biologie der Pflanzen», ford. Creplin, Greifsw. 1832), «Conspectus criticus. Diatomacearum», Lund 1830-32. Nagybecsü nemzetgazdasági és teologiai munkáival is nagyon kimagaslott. - 2. A. Jakab György, botanikus, az előbbinek fia, sz. Lundban 1813 dec. 8-án, itt 1854-79 közt a botanika tanára s a növénykert igazgatója volt. Művei: «Species, genera et ordines algarum» (Lund 1848 -1880, 3 köt.), «Synopsis generis Lupini» (Lund 1835), «Recensio generis Pteridis» (u. o. 1839), «Algae maris Mediterranei et Adriatici» (Páris 1842), «In systemata algarum hodierna adversaria» (Lund 1844), «Theoria systematis plantarum» (u. o. 1858).

Agardhia

Spr. (növ.), az Amphilochia Mart. et Zucc. szinonimája, a Vochysiaceae rendben.

Agarénok

v. Agraei, így nevezték a régi hellének Észak-Arábia néptörzseit.

Agárfű

(növ.) v. agármonyfű, agár-, eredetileg kosborfű (Orchis Morio L.) a neve; minthogy azonban az A. a kosborvirágnak, vagyis Orchisnak fölöslegben levő szava, az Orchis L. génuszból kiválasztott Anacamptis Rich. génusznak: pedig nincs helyes magyar neve, azért az A: t az Anacamptisra ruháazák. Az Anacamptis (Gönczynél ragikra. Az A.-t a kosbortól főleg, az különbözteti meg, hogy hímsejtje két csoportjának a nyelecskéje a bibe szélének mélyedésébe zárt közös mirigyre. van függesztve, ellenben a kosborvirágnak ez a két nyelecskéje külön-külön mirigyen nyugszik. Az Anacamptisnak Európában két faja van, az A. pyramidalis (L.) csinos piramisalaku virágfüzérével hazánk közép és déli tájain díszlik.

Agárhas

a hasi szervek kis teriméje, főleg a belek szűk volta által feltételezett felhuzódása az állatok hasának, melynek alsó határvonala ilyenkor a köldöktől a combok felé meredeken föl- és hátrafelé halad. Az agaraknál fiziologikus állapot. Egyéb állatoknál vagy azért fejlődik ki, mert a szükséges táplálékot igen koncentráltan s így kis tömegben kapják (p. versenylovaknál), v. mert az emésztés bármely okból zavarva van, úgy hogy az állatok csak kevés táplálékot vehetnek fel és így a belek tartalma egészben igen csekély.

Agaricia

Lam. (állat), a soksugaru virágállatok rendjében a kőkorallok alrendjének egyik neme. Fajai kivétel nélkül tengerekben élnek.


Kezdőlap

˙