Air

(franc., ejtsd: er), kinézés, tekintély, magaviselet; a lovaglásban a lónak természetes tartása.

Air

hegyvidék a Szaharán az É. sz. 17 és 20° és a K h. 7 és 10° közt. Átlagos magassága 650 m. de É-D-i irányu hatalmas hegyláncai 2000 m.-ig emelkednek. A szept. és okt. nagy esőzések a völgyekben dus növényzetet hoznak létre ugy, hogy a dumpálmák, fügefák és mimózák valódi kis Szudánná teszik e vidéket. Néhol buzát is termelnek, a bő legelők pedig sok tevét és zebrát táplálnak. Sok oroszlána, sakála, gazellája és vaddisznója van. Lakosai falvakban és szétszórt kunyhókban laknak s állattenyésztéssel s bőr- és sókereskedéssel foglalkoznak. Oázisait Barth és ujabban Bary Ervin kutatta át. Az 55,000 km2-nyi ország fővárosa Agadesz.

Air

(fr, zene), l. Ária.

Aira

L. (Avenaira Rchb., Fussia Schur), pázsitféle növény, l. Szőrfű.

Aira caespitosa

(gazd.). Értéktelen, kemény pázsit-fű, úgyszólván minden, de különösen tőzeges talajon; magvával gyakran a Poa magvakat (különösen a Poa pratensis-t és a Poa nemorails-t), továbbá a tarackos tippan magvát hamisítják. Nagysága 2 1/2 mm.; felismerhető arról, hogy tövén szőrkoszoru van.

[ÁBRA] Aira caespitosa.

Aira flexuosa

L. (gazd.). Egyike a legkeresettebb fűmagvaknak az úri vagy aranyzab (Avena fiavescens L.), melynek m.-mázsáját 250-300 frt.-jával kinálják a magkereskedők. Dacára e magas árnak, az igazi úri zab csak ritkán található a magkereskedők raktárában, hanem helyette értéktelen gyomfüvet, az A.-t (rossz magyar neve: vanyiga nápic) árulják a vevőnek tisztán, v. némi úri zabbal keverve. Az A. száraz, terméketlen erdőtisztásokon, fenyvesekben növő kemény, sertealaku levelekkel biró gyom; mint takarmány teljesen értéktelen, legfeljebb juhok eszik meg. Magját többnyire az északnémetországi homokterületeken gyüjtik, s a magkereskedők, akik az úri zab hamisítására vásárolják össze, métermázsájáért legfeljebb 12 forintot fizetnek. A mag toklászai veresbarnák, míg az úri zabéi fénylő fehérek, továbbá az A. magja nagyobb és nehezebb mint az úri zabé; további különbség még az, hogy az A. Hex. szálkája a toklász tövéből, míg az úri zabé annak középtájából nő ki. V. ö. Uri zab.

Aird

(ejtsd: érd) Tamás, skót költő és iró, szül. 1802-ben, megh. 1876-ban. Edinburgban tanult s kiadta az ottani «Weekly Journal»-t, 1835-63. pedig szerkesztette a Dumfries Heraldot. Költeményein («Poetical Works», 1878, 5. kiad.) kivül nevezetesebbek a skót életből vett elbeszélései: «The old bachelor in the old Scottish village» (1845 és 1857).

Airdrie

(ejtsd: erdri), város a skótországi Lanark grófságban, keletre Glasgowtól, (1891) 19,135 lak. Vasércekben gazd. szénvidék közepén fekszik, s ennek köszöni virágzását. Bányászaton kivül pamutszövéssel és papirgyártással is foglalkozik lakossága.

Aire

(ejtsd: er), 1. a francia Landes département városkája az Adour mellett; egykoron II. Alarik, gót királynak volt székhelye; 2. sur la Lys (ejtsd:-usz), Pas de Calais département városa, a Lys mellett, (1886) 8373 lak., pamut- és gyapjuszövőkkel. Régen Flandriához tartozott, 1713 óta Franciaországé.

Airolo

falu a svájci Tessin kanton Livinen kerületében a Szt: Gotthard-hágó déli tövénél terül el, 1179 m. magasan, a Ticino partján, melynek két forráspatakja itt egyesül, (1888) 1746 többnyire r.kat. lakossal. A.-nál kezdődik a szt: gotthardi vasut fő alagutja (14,9 km.) s a Stalvedro szűk szoros, melyre az út 4 hatalmas kanyarulatban 75 km.-nyi hosszuságban vezet fel. A.-tol ÉNy.-ra kezdődik a keskeny, vadregényes Val Tremola-völgy, melyen a micino számos vizesésben átcsörgedezik. A sziklákba vésett, de már elmosódott «Szuvarov victor» szók emlékeztettek az 1799 szept. 13-i, az oroszok és franciák közti csatára, mellyel Szuvarov kivivta az utat a Szt: Gotthardon keresztül.


Kezdőlap

˙