Ajnácskői hegység

a Magyar Középhegység keleti szakaszában a Mátra és Cserháttól északra elterülő dombvidék egy csoportja, melyet egy felől a Daranya és Tarna, másfelől a füleki és tarjáni völgyek határolnak Többnyire bazaltkupakból és gerincekből s trachit- vagy lajtkő-konglomerátokból áll.

Ájnó

l. Áinó.

Ajo

(ol.), ayo (spany.)a. m. nevelő; nőnemben aja, aya. Spanyolországban főképen az infansok és infansnők szokták e neveket használni a nevelők és nevelőnők megszólítására, s ezt a szokást az osztrák udvar is követi.

Ajóka

Engraulis C. V. (állat), a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó halnem, hosszukás, oldalt összenyomott testtel; alsó ajka előre álló, szája nagyon széles; fogai igen hegyesek. A szardella vagy anchovis néven ismert faja (Engraulis encrasicholus L.) 15 cm. hosszu, hátán kékesbarna; oldalain és hasán fehér, feje aranyos.

Ez a Földközi tengert és az Atlanti óceánt lakja. de előfordul az Északi- és a Keleti-tengerben is. Ivás idején rendkívül nagy tömegekben a partok mentén gyül össze és éjjel fáklyafénynél halászszák. A hálóba kerülés után vagy azonnal megtisztítják és kis edényekben besózzák, vagy pedig gyengén megsózva olajba teszik el. Az olasz Gorgona szigeten fogottak a legjobbak és legkeresettebbek. Az Északi tengerből fogottak közül legjobbak a norvégiaiak. Már a régiek használták a halmártások izletesebbé tételére.

A jour

(front;., ejtsd: ázsúr «napra»), A. foglalni, ékkövet úgy foglalni, hogy hátsó oldala is szabad s e szerint a kő átlátszó legyen, l. Foglalat. Kereskedelmi könyvek A. vannak, ha az összes tételek, a legutolsók is, bele vannak irva.

Ajouré

(franc.). Áttört díszítmény, p. a csúcsíves templom tornyának ablakain.

A Jove principium

(lat., Jupitertől a kezdet), az ókorban a tárgyalások megkezdésénél szokásos forma, megfelel nálunk e kifejezésnek: isten nevében kezdjük el.

Ajta

I. Közép-A., nagy község Háromszékm. miklósvári járásában, (1891) 1375 magyar s tulnyomóan ev. ref. lakossal. 2. Nagy-A., nagyközség ugyanott, 1329 magyar lakossal (770 unitárius); postaállomás. Kriza János és Benkő József szülőhelye. 2. Száraz-A., kisközség u. o., 1598 magyar, ev. ref. lakossal.

Ajtai

Kovács Sándor, budapesti egyetemi orvostanár, szül. Kolozsvárt 1845. márc. 24. Orvosi s. közegészségügyi cikkei az «Orvosi Hetilap»-ban jelentek meg. Munkái: 1. Beitrag zur Kenntniss der Geschmaksorgane. (Strassburg, 1872.) 2. Az egyetem története 1881-82, visszatekintéssel az 1872-1882 első decenniumra. Kolozsvár, 1883. Az egyetemen a törvényszéki orvostant adja elő.

Ájtatos manó

Mantis religiosa L (állat) a valódi egyenesszárnyu rovaroknak «Mantidae» családjába tartozó sáskafaj. E családból Európában öt faj él, míg hazánkban egyedül az Á. található. 7 cm. hosszu, zöldszinü teste három főrészre, fejre, torra és potrohra oszlik. Szivalaku feje a tojásalaku szemek közelében mindkét oldalon bevésett, sok izü csápjai fonalasak, a himnél féltest hosszuak, a nősténynél rövidebbek. Az előtor szabad széle a himnél finoman, a nősténynél durván fogazott. Az első pár láb ragadozó, a lábszár és a comb fogas, az előbbi az utóbbi felé mint a tollkés pengéje hajlítható; rendesen úgy tartja, mintha imára kulcsolná össze, innét a neve. Többi lábai egyszerüek és járók. 2 pár szárnya van; a mellsők kisebbek, áttetszők, zöldszinüek és vörössárga eresek, a hátsók sárgászöldszinüek, átlátszók és nyugvó állapotban a mellsők alul kiállnak; potroh a himnél felül 10, alul 8, a nősténynél pedig felül 10, alul 6 szelvényü. Rovarokból él, melyeket ragadozó lábaival fog meg. Közép és déli Európában, valamint Afrika északi részén. tartózkodik, hazánkban Budapest környékén, Bánságban stb. jul.-aug. hónapokban elég gyakori. Hosszu petéit egymás mellé helyezve csomókba rak a és a növények száraihoz erősíti.


Kezdőlap

˙