Ajtony

(Achtum, Ochtnm), szt. István korában a Maros alsó folyásánál lakó nemzetség feje volt, kinek roppant számú lovai és barmai legeltek a dús mezőkön: Fegyvereseinek és polgárainak számát 999. után a szt. István elől menekülő megalázott fölkelők is növelték. Ebben bízva, 1014-ben letartóztatta a királynak a Maroson sót szállító hajóit s 1019-ben, midőn a «bolgárölő» II. Vazul egészen a Dunáig terjesztette ki Görögország határait, görög főhatóság alá adta magát s befogadta a görög-keleti hitterjesztőket. Szent István csak 1028-ban, akkor lépett föl ellene, mikor a görög uralkodó család kihaltával Ajtony alig számíthatott külföldi segítségre. Csanadot, Ajtony egykori fővezérét küldte ellene. Csanád Rév-Kanizsánál kelt át a Tiszán s a Harangod (Aranka) vizénél a nagyőszi sikon egy két napig tartó csatában megverte Ajtonyt s fejét sajátkezűleg vágta le. Az esemény emlékére a síkon emelkedő Oroszlános-halmon egyházat építtetett Csanád, kit a király a róla nevezett vármegye ispánjává tett. De Ajtony nemzetségét nem semmisítette meg, sőt meghagyta birtokainak nagy részét is. Az Ajtony nemzetségről utoljára 1352-ben emlékeznek az oklevelek, magának Ajtonynak emlékét pedig még 1329-ben is megőrizte Arad és Csanád határán az Ajtonymonostora helynév. V. ö. Karácsonyi, Szent Gellért, 82-101; Turul, 1891, 94-96; Ortvay, Az Ajtony- és Csanád-nemzetségek birtokviszonyai. L. Századok, 1891, 263-278.

Ajtós

hajdan falu Békésmegyében, a Fehér-Körös jobb partján, most puszta a gr. Wenckheim-féle birtokon; a XV. és XVI. században az ajtósi Ajtósiak birtoka volt; e család magvaszakadtával a falu elpusztult, 1561-ben már nem létezett. A XV. században itt született Száraz Antal, az Ajtosiak jobbágya, ki később az ekeszarvát elhagyván, Gyulán az aranymüvességet kitanulta s nagyátyja volt a nevét németesített Dürer Albrecht híres festésznek. V. ö. Haan, Békésvármegye hajdana. l. 100.

Ajuda

(Vydah, Veida), város az afrikai Dahomében. Régebben a rabszolgakereskedés főhelye volt 35,000 lakossal, jelenleg alig 20,000-rel. Van benne egy hires templom, melyben papnők által ápolt kigyókat imádnak.

Ajuga

L. (növ.) l. Infű.

Ájulás

(gör. lipothymia, kis foka eclysis). Az Á. kisebb fokánál szédülés lép föl, a szemek elsötétedésének, fülzugásnak kiséretében. Ha ezekhez az érzés az öntudat és a mozgás megszünése járulnak, az Á. teljes képe jön létre. Ennek tünetei közé tartoznak még a sápadtság, a bőr lehülése, hideg veriték, a szívműködés fokozódása, melyet rövid idő mulva a működés alászállása követ, gyönge, szabálytalan légzés. Pár perc, ritkán egy óra elteltével sóhajtás, ásítás, az arcizmok rángása, a bőr felmelegedése és kipirulása után az öntudat és ezzel az érzés és az akaratos mozgás is visszatérnek. Az A.-re vérszegénység, kimerülés, elégtelen táplálkozás, kicsapongó, mértéktelen életmód, idegesség, terhesség, szivbajok tesznek hajlandóvá. Mint alkalmi okok vérvesztés heves felindulások fájdalom, öröm stb. szolgálhatnak. Az Á. az agy vérszegénységének következménye vérvesztés, szivgyöngeség, az agy-véredények összehozódása stb. folytán. Az ájultat jó levegőre hozva, vizszintes helyzetben lefektetjük, a szűk ruhadarabokat eltávolítjuk és erős érzési ingerekkel, mint hideg viznek az arcra fecskendezésével, a homlok benedvesitésével, ecettel, kölni vizzel, a szaglást erősen ingerlő anyagok szagoltatásával stb. igyekszünk öntudatra hozni.

Ajuntiamento

v. achuntiamento (spanyol), Spanyolországban a városi közigazgatási hatóság neve.

Ajuszluk

falu Kis-Ázsiában, Aidin vilajetben, Szmirnától D-re, a Menderesz torkolata közelében. A mellette elterülő posványos síkságon láthatók Ephesus (l. ott) rommaradványai. A Menderesz iszaplerakodásai a partokat 7 km.-rel vitték beljebb a tengerbe mint az ó-korban voltak.

Ajvalik

tengerparti város a török Khodavendikjar vilajetben K: Ázsia ÉNy-i részén a tenger vize mellett. A várost görög bevándorlók alapították a XVIII. században s 1821-ig tiszta görög volt 34 ezer lakossal, de mivel a görög felkelésben részt vettek, a törökök tüze és fegyvere pusztulást hozott rájuk. A népség maradéka (18,000) később engedélyt kapott Mahmud szutántól a visszatérésre. Jelenleg 30,000 lakosa van, kik földműveléssel, főleg pedig olajfatenyésztessel, hajóépítéssel, tengeri hajózással és kereskedéssel foglalkoznak.

Ajvan

(növ.), l. Plychotis coptica L.

Ajván

v. ejván, persa szó a. m. elfogadó terem, szalón, palota, mulató-kastély.


Kezdőlap

˙