Akershus

1. ker. Norvégiában, mely Christiania kikötőjének bejáratánál levő hasonnevü erődről kapta nevét. Kiterjed a Christianiafjord belső fele körül 5372 km2-nyi területre, (1890) 98,973 l. Regényes vidékén szép erdőkkel borított hegyek vannak, melyek északon 725 m: re emelkednek. Völgyei jól öntözöttek s termékenyek. A földmívelés jelentékeny kivitelt eredményez; fontos azonkivül az állattenyésztése és fakereskedése. A 115 fürészmalom (1885) 1245 munkást foglalkoztat. Gyárak főleg Christiania közelében működnek. A közlekedést vasutak (227 km.), országutak (1885: 1677 km.) és a Glommen, hajózhatóvá tett mellékfolyója a Vormen segítik elő: 2. Erőd A. kerületben fegyvertárral és börtönnel A norvég történetben már 1308-ban előfordul, VII. Hakon király (1355-1380) és IV.Keresztély kiterjesztették s több izben (p. Margaretának, az Unio királynőjének) fejedelmi tartózkodó helyül szolgált.

Akha

Ásszám vad törzse, mely a birmaiakkal rokonságban van.

Akhisszár

1. Krója, város és erőd az európai török Szkutari vilajetben 35 km.-el észak-keletre Durazzótól, 6000 l., a kik bőrt és fegyvereket készítenek; nagy a gubacs-kereskedése. A sziklán lévő falakkal és tornyokkal körülvett fellegvár 1338. származik, a hol Thopie Károly, Szkutari ura, a régi illir Króját ismét megerősitette. 1443 óta Szkanderbég székhelye és fegyvertára volt; 1466 és 1477-ben a törökök ostromolták s II. Mohammed 1478 jun. 15. el is foglalta. 2. Város az ázsiai-török Aidin vilajetben, K.-Ázsiában, Szmirnától északkeletre, jól öntözött, termékeny sikságon, hol mákot termel a 6-8 ezernyi lak. A régi város, Tiatira romjait vizmedencéknek, sirköveknek és utkövezetnek használják fel. Tiatiránál, mely biborszöveteiről volt hires s a kereszténység őstörténetében. mint keresztény község említtetik, Valens császár 366. megverte Procopius uzurpátort, s Murad szultán 1425-ben Aidin hercegét.

Akhlat

török város Örményországban a Vantó mellett, 4000 lakossal, azelőtt az örmény királyok székhelye.

Akhmim

(El-Ahmim, El-hmim, kopt. Smin), a régi Khemmisz vagy Panopolis, város felső Egyiptomban, a Nilus jobb partján, franciskánus-templommal és egy kopt kolostorral, amelynek a legszebb temploma van egész Egyiptomban. Lakosai száma 10,000, ezek közt 1000 kopt. Khemniszben tisztelték Khem istent (l. o.)

Akianoblepszia

(gör.), képtelenség a kék szint más szinektől megkülönböztetni. L. még. Daltonizmus.

Akiab

fővárosa az angol birmai Arakan tartománynak, az Arakan v. Kuladan folyó torkolatánál, a 20° 6' É sz. és 92° 56' K. h. (Greenw.) alatt. A. a hasonló nevü sziget keleti partjának legjelentékenyebb s legbiztosabb kikötője, egészséges vidéken (1881) 33,9891. (13,564 mohammedán, 6364 hindu, 1107 keresztény s 12,936 buddhista), katonai állomás, több európai konzul székhelye, táviróval s folyton növekedő rizs- és petróleumkereskedéssel.

Ákibá

ben-József (József fia), kiváló zsidó törvénytudós a Kr. u. I. és II. században. Bár csak késő férfikorában fogott a tanuláshoz, döntő befolyást gyakorolt a Háláchá (l. o.) fejlődésére és a Misna (l. Talmud) szerkesztésére; a neki tulajdonított kabbalisztikus könyveket azonban nem ő irta. Bár-Kochbának (l. o.) véres lázadásában Róma ellen tevékeny részt vett, s e miatt Hadrian hadvezére, Severus kínos halállal végezte ki (135-ben). Felesége Kálbá Sebuának, a jeruzsálemi Krözusnak kitagadott, leánya volt; az eszmény-i szeretetről, mely hosszu küzdelmek után vele egyesítette, a talmud számos érdekes adatot tud elbeszélni.

Ákibá

há-Kóhen, Mátyás király idejében Budán élő zsidó. A hittudományokban való jártassága és ritka jótékonysággal párosult gazdagsága által egyaránt kitünő férfiút hitsorsosai a nász (fejedelem) disznévvel tisztelték meg. Irigyeinek rágalmai következtén kivándorolt vagy kiüttetett, és Prágába ment, hol talmud-iskolát alapított, amelyben maga tartotta az előadásokat. Utódai közt több nagyhirü rabbival és iróval találkozunk. A zsidó irodalomban mint Budai Á. vagy mint Á. a budai nászi szerepel. (L. Kohn, A zsidók tört. Magyarorsz. I. 227-8. L)

Akidopeirasztika

(gör ) a. m tűkisérlet. Sebészi vizsgálásmód, melyet Middeldorpf Boroszlóban (1856) ajánlott, s mely abban áll, hogy gondosan megtisztított finom tűalaku eszközzel a bőrön keresztül a mélyebben fekvő részekbe szúrnak, hogy ezeknek minöleges tulajdonságait, tömöttségüket, esetleg ott levő üregeket stb. felismerhessék. Újabban az ilyen operációnál használt tű szígony (Harpune) alaku, s azért visszahozásnál a mélyebb részekből egy kis darabkát kiszakítva magával hoz a felszínre. Ezek az apró darabkák górcső alatt megvizsgálhatók s felvilágosítást adnak a baj természetéről; p. a trichinára gyanus húst az élő állatban igy ismerhetik fel. (L. Akupunktura.)


Kezdőlap

˙