Aknahám

a bányászatban az aknakötélhez kötött hámalaku bőrszerkezet; melybe mintegy székbe ültetik az aknába beszállani kivánót, midőn az aknába leeresztik.

Akna-harc

(Minenkrieg). Így nevezik a harcászati aknák alkalmazását a várharcok alatt; l. Várharc.

Aknaház

az akna torka fölébe állitott épület, melyben a szállító- és vizemelő gépek helyiségein kivül van a munkások öltöző és rendező szobája, és az altisztek irószobája is.

Akna-katlan

(ném. Steinmine, Erdmörser), a harcászatban hengerded, a vizszinnel 45 fokot képező tengellyel a földbe ásott verem, melynek falait deszkákkal, vagy sánckosárral fedik be. A verem aljára megfelelő mennyiségü lőport helyeznek el, s ezt vizmentesen vezetett gyujtózsinórral kötik össze valamely hátrább fekvő védett helyiséggel. A lőporzsákra, vagy lőporhordóra deszkákat s ezekre köveket és földet raknak; a lőpor meggyujtása után a kövek, mintha valami nagy mozsárból lőtték volna ki, úgy repülnek az ellenségre. Ha az A.-t vashengerrel bélelik, akkor savartine-nek nevezik. A.-okot főleg szorosok megvédésére s a várvédelem végső erőlködéseiben alkalmaznak.

Aknamivelés

volt régi időkben a bányamívelés első alakja. Az ér kibuvásán kezdték a vállalkozók munkájukat, s aknát vájva haladtak lefelé addig, amíg a fölfakadó vizet kiemelni, és a friss levegőt levezetni tudták. Mikor az érceket e mélységig kiaknázták, tárókat és eltárókat hajtottak az érig, hogy az aknából a vizet lecsapolják, és a mivelést jó levegővel ellássák. Igy haladtak mindig mélyebbre, eltárót eltáró alá hajtva, míg végre a völgy szintje alá jutottak, és most már ismét csak aknák segítségével folytathatták a mívelést, mindig erősebb és erősebb gépekkel emelvén ki a meggyülemlő vizeket, s néhol gépekkel szerezve a friss levegőt is. A. tehát minden régi bányánál a mívelés kezdő alakja; és azzá válik rendesen minden mívelés végső alakja is.

Aknaosztály

Minden mélyebb aknában külön osztály van a bejárásra; szállításra, vizemelésre és légvezetésre. Ezek az osztályok rendesen csak faszerkezettel vannak egymástól elkülönítve.

Aknapest

olyan kemence, melynek falazott aknaszerű üregében dolgozzák fel a beadott anyagot; az aknapest üregének magassága mindig nagyobb, mint tágassága. Vannak pörkölő és olvasztó A.-ek, ez utóbbiak pedig: alacsony, közép magasságu és magas pestek.

Akna-Rahó

Rahó kettős község egyik része Mármarosmegyében, kincstári épületekkel; alatta a Fehér- és Fekete-Tisza egyesül. L. Rahó.

Aknasó

l. Kősó.

Akna-Sugatag

(Okna de Sugatag), kisközség Mármarosm. szigeti j.-ban, Szigettől délre, a Mára völgyében, (1891) 1699 magyar lakossal, postával és vasuttal. Feltárt sótelepe 5032 m. hosszu 2155 m. széles területü, s 152 méter vastag; tiszta sómennyisége 1,609.224.665 m.-mázsa. Évenkint (1888) 164,478 m.-mázsa sót állítanak elő. A Mihálybánya 1802 óta s a Gábor-bánya 1821 óta van művelés alatt; tartalékbányául 1799 óta az Albertbánya szolgál. Az elhagyott bányákat a betörő viz 1777, 1803 és 1809 óta öntötte el. Kezdetleges sósfürdő. A bányában 280 férfimunkás dolgozik.


Kezdőlap

˙