Alabastromüveg

az alabastromhoz hasonló át nem látszó üveg, melyből lámpagolyókát és ernyőket, vázákat stb. készítnek. Az A.-el úgy állítják elő, hogy sok kovasavat tartalmazó, a kristalyosodásra hajlandó üveget olvasztanak és, hogy a kristályosodást még elősegítsék, ugyanazon nemü, előbb a tégelyből kimentett és aprított üveget kevernek hozzá. Az A.-el minél alacsonyabb hőfoknál dolgozzák ki, hogy a képződött kristályok ujból fel ne oldódjanak. Kevés rézoxid türkizkékre festi az A.-et. L. Tejüveg, Csontüveg, Kriolitüveg.

Alabaszton

v. Alabasztron, nyujtott körtealaku, szűknyaku, talpatlan, füles vagy-fületlen kisebb agyag-edény, melyben a régi görögök illatos olajat tartottak.

[ÁBRA] Alabaszton.

Alabian

elpusztult falu Békés-megyében Gyula és Vesze közt; a XIII. szdban már falu volt. 1561-ben Gyula várához tartozott, a török világ alatt elpusztult.

Alabor

l. Dörzssaru.

Alacoque

Mária Margit, kinek nevéhez a kar. egyházban Jézus Szt. Szivének ájtatossága füződik; szül: Lauthecourt helységben, át autuni püspöki megyében 1647 julius 22., megh. 1690 okt. 17. Huszonhárom éves korában a Paray-le-Monial kolostorba a boldog Szűz látogatásáról cimzett kongregációba lépett. Az Üdvözítő az ájtatos és alázatos apácát több rendkivüli kegyelemmel és csodás jelenésekkel tüntette ki. Legnevezetesebb az a jelenés, melyben 1675 jul. 6-án meghagyta a jámbor apácának, hogy a Szt. Sziv ájtatosságát az emberekkel ismertesse meg-és terjessze. A. engedelmeskedett az Úr parancsának, s gyóntatójával;.de la Colombiere jezsuita atyával, egész lelkesedéssel igyekezett a Szt. Szív ájtatosság terjesztésén, miért azonban sok szenvedés és üldöztetés volt osztályrésze. Ő nem is érte meg ez uj ájtatosság egyházi helybenhagyását. IX. Pius pápa 1864-ben, aug. 19-én boldoggá avatta, szentté avátásá is csak idő kérdése.

Alacsony

(eszt.), ugy a magasztosnak, mint a fenségesnek ellentéte, képletes kifejezése ama stilusnak, mely nem bir sasként az általános és egyetemes fogalmak és eszményképek honába szárnyalni, hanem ugyszólván féregként a földön csúszik-mászik. Az alacsony stilusnak -nemcsak látóhatára szűk, hanem v. a személyeket és tárgyakat; melyeket ecsetel; alacsony társadalmi körökből veszi, v. a társadalom csúcsairól magához lerántja. Ide tartozik a ponyvairodalom és részben bizonyos neme a paródiának és travesztiáknak. Ellenben nagy hatással szerepelhet az A. részint a genrefestésben, részint a drámairodalomban, mint Shakespearenél, ki mestere az alacsony helyzetü és gondolkozásu személyek jellemzésének.

Alacsony-Tátra

a Közép-Kárpátok csoportja, mely a liptói lapálytól délre, a Magas Tátrával szemben s vele párhuzamosan Ny-K-i irányban huzódik; határozottan kifejezett, hatalmas hegyláncolata a Felső-Garam és Vág egymással egyenközü völgyei közt Liptó és Zólyom megyék határán a Stureci nyeregtől (1010 m.) Ny-on (a Revucavölgy és Bisztrica-völgy által a Nagy-Fátrától s nevezetesen a Krizsnától elválasztva) K-nek tartva, Szepes és Gömör megyékbe is átnyulik egészen a Vernár-völgy és Garam-forrás közti Popova nyeregig (1056 m.), mely a gömöri, Érchegységtől választja el. Hossza K-Ny-i irányban 75 km., szélessége 25-30 km., a főgerinc szélessége 1-10 km. Rendkivül egységes tömegü hegység, hazánk legtömegesebb és legmagasabb hegységeinek egyike; nagy része rideg havasi vidék, főleg liptói lejtője. Mindkét oldalt egymással egészben véve párhuzamos számos keskeny völgy szeldeli s sok csermely öntözi; legnagyobb részét buja növésü sűrü erdőség borítja, északon túlnyomóan fenyvesek, délen bükkösök és tölgyesek; gerince nagyobbára havasi legelő, mely óriási területet foglal el s az enyhébb lejtőkön messzire lenyulik; csak a Gyömbér mutat zordabb sziklaképződményeket, de korántsem oly szaggatott, mint a Magas-Tátra. Közepe táján az Ördöglakodalma (Csertovica) nyereg (1236 m.), melyen az országút a Vág völgyéből a Boca-völgyön át a Bisztra, illetve Garam völgyébe visz át ketté osztja a hegységet. Nyugati felében a Prassiva (1754 m.) és Gyömbér (Djumbir 2045 m.) keleti felében a Papenica (1692 m.) és Királyhegy (Kralova hala, 1943 m.) csoportját különböztetik meg (l. azokat), amazok gránit és gnájsz, ezek melafirés augitporfirból épültek fel.

Ala-dagh

két hegytömeg Örményországban, az Ararattól nyugatra. A délibb fekvésünek lejtőjén ered a Murádszu, vagyis a keleti Eufrát. A. nevet visel Taurusznak Tarszusz és Adánától északra fekvő része is, azaz a Bulgar-dagh északkeleti folytatása. Az A. név török szóból való, s az értelme: tarka hegy.

Aladár

régi, török eredetű név, mely árpádkori oklevelekben is előfordul. Mátyás király korában fő-aladárnak mondták a testőrkapitányt, tehát aladár a. m. testőr (tulajdonkép őr-sereg v. csapat-őr, törökül olaj-dac; olaj csapat, -dar őr).

Aladárvölgy

a Hargitahegység egyik regényes völgye. Csikmegye D-i részében jól művelt kaolinbányával.


Kezdőlap

˙