Álarcos

(personatus) növénytani szó, l. Ajak.

Álarcos bál

l. Álarc.

Álarcos menet

l. Álarc.

Alard

(ejtsd: alár) Delphin Jean, francia hegedüművész, szül. Bayonneban 1815 márc. 8-án, meghalt 1888 febr. 22. A párisi konzervatóriumban Habeneck volt hegedütanára; Baillot halála után az ő helyét foglalta el ugyanott; 1858 óta a császári zenekarnak első magánhegedüse, kitünő hegedüművész. Sok kedvelt hangversenyés szalonzeneművet irt; sok a jeles tanítványa (Sarasate).

Alárendelt

Valamely előljárónak A.-ei mindazok, kik a szerves tagozás, a szolgálati utasítások, vagy különös rendeletek értelmében parancsai teljesítésére utasítva vannak; l. Előljáró.

Alarich

1. a nyugati gótok királya, sz. Kr. u. 376 körül a Baltok nemzetségéből. Meghalt 410-ben 20 éves korában az épp oly ravasz mint vitéz ifju a trónra került. Midőn Nagy Theodosius utóda, Arcadius keletrómai császár a kikötött évpénzt kifizetni vonakodott, A. a balkáni félszigetet tűzzelvassal elpusztította s rablóhadai élén Görögországba tört. Athén pénzen váltotta meg magát, de Korint, Argos és Spárta szörnyen lakoltak. E hirekre a nyugat-római birodalom minisztere, Stilicho, a keletrómai birodalom segélyére sietett és Arkádiában A.-ot ügyesen bekerítette. A két udvar között a bizalmatlanság azonban még a válság pillanatában sem szünt meg, amiért is Stilicho úgy látszik szándékosan engedte A.-ot szökni. A keletrómai udvar pedig A.-ot hercegi cimmel keleti Illyriumnak helytartójává és birodalmi hadvezérré nevezte ki, hogy őt esetleg Stilicho ellen felhasználhassa. A 400. év óta A. Italiának lett ostorává, Stilicho ugyan a gót királyt nemcsak ez évben, hanem 403-ban is (Pollenfia és Verona táján) legyőzte, azután pedig évi díj fizetése által békére szorította. De mikor Honorius császár népszerü miniszterét féltékenységből megölette és az Alarich-chal kötött szerződést megsértette: A. 408-ban megint Olaszországba tört és Rómát fogta ostrom alá. Ekkor óriási váltságdíj (5000 font arany és 30,000 font ezüst) lefizetése után mégegyszer megkegyelmezett az örök városnak és Ravenna, Honorius menedékhelye ellen sietett, melyet azonban hasztalan ostromolt. Midőn a Honorius-szel kezdett alkudozások sem vezettek célhoz, A. 409-ben megint Róma alatt termett, melyet kiéheztetett és megadásra birt. Azután arra kényszerítette a szenátust, hogy Attalus-t, a város főnökét emelje Honorius helyébe a császári székbe. Nemsokára azonban e tehetetlen embert letette és harmadszor fogott Róma ostromához, melyet 410 aug. 24. árulással etfoglalt. A gótok a fővárost több napig fosztogatták, a templomokat azonban, melyeket menedékhelyekül tiszteltek, megkimélték. A győző azután Szicilia felé vonult s úgy látszik Afrikába készült átkelni, de midőn hajók hiányában visszafordulni volt kénytelen, Cosenza városában váratlanul meghalt. A gótok (a monda szerint) szeretett királyukat a Busento medrébe temették és hogy sirját senki fel ne dulja, a sir megásására rendelt római foglyokat egytől egyig leölték. A. utóda sógora Athaulf lett.

2. II. A., Eurich király fia, 484-507-ig a nyugati gótok királya Spanyolországban és Dél-Franciaországban. Klodvig frank király őt ariánus hite miatt megtámadta és Poitiers táján, Voullé (vagy Voulon) mellett 507-ben teljesen legyőzte, mely csatában II. A. elesett. A jogtörténelem dicsérettel emlékszik a gót királyról, ki, hogy római alattvalóinak hajlamát megnyerje, a «Breviarium Alaricianum» c. törvénykönyvet szerkesztette számukra, mely Dél-Franciaországban sokáig érvényben maradt.

Alárkász

a hadmérnöki csapatok közlegénye; a rendfokozattal szintén nem biró főárkásznak közvetlen alattosa.

Alarm

(franc. á l'arme) a. m. fegyverhez. A közös hadseregben kürtjel a futó lépésben való sorakozásra. A honvédségnél riadó a neve, l. Riadó.

Alarmsip

vmely veszély közeledtét jelző készülék. A gépészetben leginkább gőzkazánokhoz használják, hogy a kazán vizének a megengedett határra sülyedését v. a gőz nyomásának a megengedett határra való emelkedését jelezze. Szerkezetére nézve sokféle van ma már alkalmazásban, a legrégibb és leginkább használt a Blackféle. Ez egy hosszu cső, mely a kazán felső részéből a vizszin megengedett alsó határáig nyulik a vizbe, felső része pedig a kazánon kivül csavaralakban hajlik és vége oly fémkompozipióból készült dugóval van ellátva, mely a gőz hőmérsékletének behatása alatt elolvad. A dugasz felett egy gőzsip van. Addig, mig a cső vége vizben van, a gőz tele nyomja az egész csövet vizzel, ha azonban a viz szine a cső alá száll, az egész cső kiürül s a viz helyett gőz tölti meg, mely a felső fémdugót kiolvasztja s a sipba jutva jelzi a közelgő veszélyt.

Alarodiak

régi nép neve, mely Hérodotos szerint a Feketetenger mellékén lakott s a kolchiszbeliekkel rokonságban állott. Müller Fr. őket Örményország őslakóinak (aborigines, autochton) tekinti, s az assziriai ékirásban «urartu»-okkal azonosítja, amely névvel összefügg az Ararathegy neve. Némelyek hibásan hunnoknak tartják.


Kezdőlap

˙