Alaser

város a török Aidin vilajetben K: Ázsiában, 120 km.-tel Szmirnától keletre, közel a Kuszu-Csaihoz, a Gediz-Csai vagyis Hermusz egyik baloldali mellékfolyójához, karavánút mellett, mintegy 8000 lakossal (köztük 1300 görög), 8 mecsettel s 5 görög templommal, jelentékeny gabona-, pamut- és dohánytermeléssel. Görög érseknek székhelye. Ősrégi, de földrengések által lerombolt sáncfal veszi körül a részben kipusztult s szobrokkal s más ókori maradványokkal telt helységet. A várost, melynek eredeti neve ismeretlen, Kr. e. a II. században II. Attalus Philadelphus király macedon telepesekkel nagyobbította s Philadelphiának nevezte, de a földrengések, főleg Tiberius császár alatt, teljesen lerombolták. 1190 ápril 21-én bevonultak ide a német keresztesek I. Frigyes alatt. A.-t a kisázsiai városok közt legutoljára, csak 1390-ben foglalták el a törökök 7 évi ostrom után.

Alásfa

ma ismeretlen növenytani szó, legelőször Melius Juhász «Herbarium»-a (12. l.) emliti, mint a szilfa (Ulmus) szinonimját. Utána a növénytani irók gyakran a szilfa után emlitik (Benkő, Veszelszki, Földi). Diószegi és Fazekas a Magyar Füvészkönyv 132. 1. eltérőleg a Ptelea-bokrot nevezik A.-nak, melynek a gyümölcse hasonlít ugyan a szilfa gyümölcséhez (kerek zászló gyümölcs), de máskülönben vele közelről nem rokon. Ugy látszik, Diószegi később maga is megbánta ezt az identifikálást, mert az «Orvosi Füvészkönyv» 363. l. az A: t sima szilfának nevezi, ami helyeselhető, mert az amerikai Ptelea a magyarság vidékén ritka ültetett bokor, vagy ott Diószegi idejében egyáltalában ismeretlen volt, azért jóravaló magyar nevet még máig sem kapott. Ritkán állásfának és állástartó fának is irják. Ez esetben ez a szó megszünik mint növénytani szó és épületfa neve lesz.

Alaska

az északamerikai Egyesült-Államok területe, mely magában foglalja É-Amerika ÉNy-i félszigetét a 114° Ny. h.-ig Greenwichtől és a partvidéket az É. sz. 54° 10'-ig a szomszédos szigetekkel együtt. Szorosabb értelemben az A. DNy-i csúcsától Bristol-öböl és Cook vagy Kenaisund közt DNy-re nyúló félszigetnek a neve, melynek folytatását az Aleutok teszik (l. o.). A 22,000 km2-nyi nagy félszigeten a Rocky-Mountains vulkánokban gazdag folytatása vonul végig, mely llyaminszk tűzhányóban éri el legnagyobb magasságát (3677 m.). Ez a szakadatlan hegyfalat alkotó félsziget, mely 500 km.-nél mélyebben nyulík a tengerbe, éles éghajlati határt von a Bering-tenger jeges északi szélei, gyakori sűrü ködei, fátlan partjai és szigetei és a déli tenger melegebb vize, enyhébb légköre és sűrü erdőkkel borított partjai és szigetei közt. A. territórium 1.376,262 km2 nagyságu, miből 72,232 km2 a hozzá tartozó szigetekre esik, (1890) mintegy 30,500 lélek lakta, kik közt 13,735 benszülött, 2125 khinai és 8500 eszkimó. A territórium kormánya Szitkában székel. A belső vidékek a két legnagyobb folyó Jukon és Kuszkokvim mellékének kivételével ismeretlenek s az élelemhiány miatt lakatlanok. A D-i részen az Alaska-hegység, a Rocky Mountains ÉK-i nyulványa vonul végig, melyen vagy tíz működő vulkán van; köztük a legnagyobb Szt.-Illés hegy 5900 m. magas. A folyók mellékén az erdőség 300 m. magasra nyulik. Az indusok szerint a földség belső része sűrün van tavakkal fedve. Alaska az erdők és prémes állatok országa. Vannak azonkivül gazdag szén- és vasérctelepei. Aranyat is bányásznak 1880 óta Douglas-szigeten. A fő kereseti forrás és foglalkozás: vadászat, halászat és prémkereskedés. A hal a benlakóknak csaknem egyetlen élelmiszere s 1870 és 1880 közt 3.033,764 dollárt hagytak ott a kereskedők prémért és bőrért. A parti cethalászat 1880-ban 35,000 font halcsontot, 15,000 font elefántesontot és 21,000 t. halzsirt szolgáltatott. Miután már Bering 1728-ban a szoroson áthatolt, Grozdov kereste fel először a szemben fekvő partokat (1730). Fölfedezését folytatta Csirikov (1741) és később Cook (1778). Oroszország elfoglalta az új terülétet s az 1899-ben szervezett orosz-amerikai prémtársaság monopóliuma volt a vadászat és kereskedés 1867-ig, a mikor az egész vidéket 7.200,000 dollárért az Egyesült-Államoknak átengedték. 1868 óta ismét egy társaságé a monopólium.

Alaskait

ólombizmut szulfid ásvány, összetételre és sajátságaira nézve közel áll a galenobizmutíthez (PbBi2S4). É.-Amerikában, Alaskán találják.

Alastor

a gör. drámákban különösen Aischylosnál a bosszuálló szellem, mely mindenütt, ahol bűn vagy gyilkosság fordul elő, bosszuállást idéz fel, ami ujabb bűn s ujabb bosszuállást követel.

Á la suite

(ejtsd: álászvit), a német hadseregben az ezrednél szolgálatot nem tevő, de annak egyenruháját viselő számfeletti tiszteket A. jelzéssel tartják nyilván az ezrednél.

Alászántás

Könnyü, homokos talajon a vetőmagot gyakran akként takarják alá, hogy az elszórt magot sekélyen alászántják. Ily helyen ugyanis a mag csirázásához szükséges nedvesség csak azáltal biztosítható, ha azt eléggé mélyre juttatják, mit a közönséges eke, nevezetesen pedig az e célra szerkesztett magtakaróeke legjabban végez. E célra a többragu ekéket és a boronaekét is jól lehet használni. Kötöttebb természetü talajon a vetőmag alászántása helytelen. Legközönségesebben jön használatba az A. a trágyánál s ezt a munkát csak jó szerkezetü eke végzi jól. Igen szalmás és hosszu trágya rendes alászántása nehéz feladat, s ilyenkor a trágyának beteritése gereblyével a nyilt barázdába nem mellőzhető. l. Szántás.

Alata castra

Edinburghnak latin elnevezése.

Ala Tau

neve három jelentékeny hegyláncnak. 1. A dsugáriai v. ciszilii A., melyet 1857-ben Szemenov kutatott át pontosabban, az Ili völgye, a Balkas-tó és ama mély csatorna közt fekszik, mely a Szasszik-kuli az Ala-kullal köti össze. A főláncolat középmagassága 1950 m., fensíkjai és hosszvölgyeié 650-1300 m.,.örökös hóval födött csúcsai pedig 3400 m. magasak. 2. A transzilla: A., melyet déli lejtőjén Kencsi-tau-nak is neveznek, s csak Szemenov (1857) és Golubev (1859) ismertették meg közelebbről, az Ilin túl, a folyótól délre 50-65 km.-nyi középtávolságban, meredeken emelkedik, mint valami óriás fal. Két egyenközü, csaknem egyenlő magas gránit-láncolatát az Ili egyik baloldali mellékfolyójának völgye választja el egymástól, de középen hatalmas keresztgerinc ismét összeköti őket. A hegység gerincének középmagassága 2000 méter mely K és Ny felé kisebbedik. A keresztgerinc É-i végén a háromcsúcsu Talgarnin 4679 m: re emelkedik. A hágók itt 2600-3216 m., az oldalláncokon pedig 1530-2300 m. magasak. 3. A Terszkej-A. a Sán-tengrinél ágazik el a Tiansanból, az Isszikkul medencéjét délről határolja s több ágban végződik.

A latere

Legati a latere, a legmagasabb rangú pápai nagykövetek. A bibornokok közül választatnak. Küldetésük csak egyes különös fontos ügyekben történik. L. Pápai követek. Nálunk A.-nek hívják a király személye melletti minisztert.


Kezdőlap

˙