Alexandropol

vagy Alexandrapol város Oroszországban, a Kaukázusi tartománybán, Eriván kormányzóságban, annak az útnak a mentén, amely Erivánt Karszszal kapcsolja össze, fában szükölködő fensíkon. Fontos erősség, a melyben 10,000 ember megfér. Van 5 temploma, 6 karavánszerája és jelentékeny selyemipara (1886) 20,477 lakossal.

Alexandros

1. Priamos fia, l. Paris. 2. A. Aphrodisiasból, Kr. u. 198-211. tanította a peripatétikus filozofiát, Severus és Caracalla császárok idejében, nem tudni biztosan, Athénben vagy Alexandriában. Herminus, Aristoteles és Sosigenes tanítványa volt, de csakhamar meghaladta mestereit s Aristoteles legkitünőbb kommentátorának ismertetett el, akit épp ezért egyszerüen «a kommentátornak» (exegetának) neveztek, amint Aristotelest a középkorban «a filozofusnak» hivták. De nemcsak kommentárokat irt, eredeti művei is vannak: a lélek mivoltáról, a fátumról és szabadságról s természeti kérdésekről. Némely nevezetes pontban eltér Aristotelestől, igy Aristotelesnél határozottabban tagadja a lélek halhatatlanságát. Leghíresebb kommentárjai közt a metafizikára vonatkozó, melynek azonban több része hamis. Több kommentárja csak arabul van meg. A peripatétikus iskolán belül is iskolát alapított, amelynek követőit alexandristáknak hívták. A renaissance idejében is azokat a filozofusokat, kik Aristoteles magyarázatában A.-t követték s nem az Averrhoistákat, Alexandristáknak nevezték. -3. A. Aegaeből, peripatétikus filozofus az I. századból Kr. u., Nero császárnak egyik tanítója; Aristoteles némely műveihez irt kommentárokat. 4. A. Halesból (.Alesius). Melléknevét Hales kolostortól vette Gloucesterben, Angliában, ahol nevelkedett. 1222-ben Párisban a ferenciek rendjébe lépett és csakhamar a leghíresebb párisi tanítókhoz tartozott. Tanítványai között vannak S. Bonaventura, S. Thomas és Duns Scotus. Megh. 1245. Oly nagy tekintélyben állott, hogy Doctor irrefragabilis-nak (megcáfolhatatlannak) s Theologorum monarchá-nak nevezték. Főműve Summa universae theologiae, melyet tanítványai fejeztek be (1475. jelent meg először nyomtatásban). Ő az első skolasztikus, ki Aristotelest egészen s egy részét arabs kommentárjainak is ismerte és a teologia szolgálatába szegődtette. A filozofiai tanokat nem úgy adta elő, mint Albertus Magnus hanem teologiai dogmák megokolására használta. Halesi Alexander a realistákhoz tartozik. 5. A. Aitólos, alexandriai görög költő, az aitoliai Pleuronból Kr. e. 280 körül élte virágját. II. Ptolemaios Philadelphos alatt az alexandriai könyvtár rendezésében volt tevékeny része. Tragédiáiból melyeknél fogva az alexandriai hétcsillagzat-hoz (l. o.) számították, kevés jutott ránk (Nauck-nál «Trag. Graec. Fragmenta», Lipcse 1889). Elegiáiból, melyeket csín, előkelő nyelvezet és mesterkélt technika jellemeztek, egy «Apollon» és egy «Múzsák» cimüből maradtak ránk nagyobb érdekes töredékek, melyek ki vannak adva Meineke «Analecta Alexandrina» c. művében (Berlin 1843). 6. A. Trallianus, Trallesből Lydiában; híres orvos Rómában Kr. u. a VI. században L kötetes munkája «Biblia latrion» nagy befolyást gyakorolt az orvostudomány fejlődésére. Az eredeti szöveg 1548-ban Párisban, 1556-ban latin nyelvre fordítva Baselben, s 1878-79-ben németül Bécsben jelent meg.

Alexandrov

a vladimiri orosz kormányzóság kerületi városa a moszkva-vologdal vasút mentén, 3 templommal, 1 kolostorral és (1880) 6200 lak.

Alexandrovszk

1. város és kis erősség Oroszországban, Jekaterinoszlav kormányzóságban, a Dnjepr közelében, annak vizesésein alul, vasuti állomás, a délre irányuló kereskedelemre nézve fontos hely, mert a szárazföldön odahozott árucikkeket ott rakják hajóra. (1885) 6707 lak. -2. Alexandrovszkaja Sztanica, város Oroszországban a Kaukázusi tartományban, a Sztavropol kormányzóságban, (1885) 8708 lak. Jelentékeny gyümölcstermelése van. 3. Alexandrovszkij Poszt, 1855-ben alapított orosz telep a kelet-szibériai partvidéken, a Castries-öböl mellett, Szahalin szigettel szemben, van jó kikötője, több tárháza, kórháza és élénk összeköttetése Kaliforniával.

Alexejevka

falu Oroszországban, Voronezs kormányzóságban, a Tihaja Szoszrának, a Don mellékfolyójának torkolatánál, (1885) 14,069 lakossal, (rutének). Van postája, két temploma.

Alexi

János, szamosujvári gör. kat. püspök, szül. Perecsenben 1801 jun. 21., megh. 1863 jun. 29-én. 1837-ben várad-olaszii gör. kat. plébános, majd tiszteletbeli s 1845-ben valóságos kanonok lett. Alig köszöntött be hivatalába, az uralkodó még abban az évben kinevezte az éppen akkor alakított szamos-ujvári egyházmegye püspökévé, hol haláláig működött. Munkája: Grammatica daco-romana. (Viennae, 1826.) Mint főpásztor egyházmegyéje népiskolái számára saját költségén több tankönyvet iratott.

Alexia

(gör.), olvasási képtelenség, mely rendesen az afáziával van kapcsolatban és abban áll, hogy a beteg ámbár a betüket ismeri és látja azokat értelmesen összeolvasni nem tudja. Ezzel rokon a paralexia, mely abban áll, hogy a betegek az elöttük fekvő szöveget merőben összevissza olvassák, abból egyes szótagokat vagy szavakat teljesen kihagynak, vagy azok helyébe mást, értelmetlent tesznek. Mind a kettő sulyos agybajnak a tünete. L. Afázia.

Alexianus

szent. Apja Euphemianus római szenátor volt. Királyi vérből való feleségét elhagyván, vagyonát a szegények között kiosztatta és Edesszába ment, hol 17 évig tartózkodott. A nép tisztelete elől onnan Tarsosba futott, később pedig ismeretlenül atyja házába ment, ahol csak halála után ismerték föl 390-ben. Rómában van eltemetve a Péter-templomban.

Alexianusok

Midőn a XIV. században a fekete halál Európa nagy részét pusztította, férfi betegek ápolására és halottak eltakarítására a Rajna vidékén egy Tóbiás nevü ember ájtatos társulatot, kongregációt alapított, szt. Ágoston szabályai alapján, kizárólag nem-pap (laikus) tagokkal. A sírt jelentő cella szótól cellitáknak, védőszentjükről, szt. Elekről pedig Alexianusoknak neveztettek. II. Pius megengedte, hogy ünnepies fogadalmat tegyenek. Ezt a jogot a francia forradalom után elvesztettek, de 1870-ben ismét visszanyerték. Németországban, Belgiumban és Hollandiában ujabban szép virágzásnak indult e rend. A férfiakból álló társulat mintájára a XV. században nőkből is alakult egy társulat, a cellita-nők v. fekete nénék társulata. L. Henrion-Fehr, Allgem. Geschichte der Mönchsorden, I. 411 s k.

Alexifarmakon

(gör.). Oly gyógyszert értettek a XVIII. századig e név alatt, mely általánosan használható lenne mint ellenszer a legkülönbözőbb mérgezések gyógyítására, tehát antidotuni universale, amilyen szer persze nem képzelhető. Ilyen szerekül tekintette az arab orvostan a bezoárköveket, azután a rinocerosz szarvát, melynek darabjait a régi francia királyok serlegeibe tették, hogy az a talán mérgezett ital hatását megsemmisítse; de készítettek abból a szarvból kelyheket is, melyek állítólag izzadtak, ha beléjük mérges italt töltöttek. E szarvakat a keletindiai szigetek lakó, ma is használják mérgezett sebek (nyílsebek, kigyómarás) kezelésére; egy darabkáját a szarvnak ecetbe mártják s a sebre nyomják. A szarvasagancs (cornu cervi sine igne ustum seu phllosophice praeperatum), elefántcsont, kigyócsontok, rákszemek, szárított békák pora, skorpióolaj mind ily csodaszerek voltak különböző népeknél különböző időkben. Növényi származékuak voltak, de viperák egyes részeit is tartalmazták az előttünk nem ismert módon készített theriaka és mithridatum; nagy hírben állottak a herba scordii s a dorstenia brasiliensis, mely utóbbit bezoar vegetabile névvel tiszteltek meg. A. volt némely ékkő is a középkorban, mint a zafir, rubin, szmaragd, granát, de főleg a gyémánt. Az aranyat is használták némelyek (chrysobezoar, bezoardicum solare), mások az ezüstöt (bezoardicum lunare).


Kezdőlap

˙