Alfoszforossav és sói

l. Foszforsavak.

Alföld

1. (általánosságban) a tenger szine felett csak kevéssé emelkedő területek, a hol a talaj vizszintes, vagy lejtése alig észrevehető, melyen a vizek lassan, vagy kanyarulatokat teve folynak le, mely vagy terméketlen vagy növényzete nagy területeken ugyanaz, s melyen még a természeti tünemények lefolyása is szabályszerübb; rendesen szárazzá lett tengerfenekek, melyek jellemét felszínök megőrizte. A kontinenseknek csaknem fele alföldekből áll. Ha a sikságot folyók szeldelik s éghajlata is életet, tenyészetet kölcsönöz neki, alföld áll előttünk; de ha a lapály víztelen, éghajlata száraz, esőben szükölködő, vagy ha ahhoz még más geológiai tényezők is járulnak: sivatag. Az alföldek bizonyos övet képeznek a Föld körül; Franciaországban a lande-ok, Hollandiában és északi Németországban a fenyérek, Magyarországban a puszták, Oroszországban a gyepes steppek. a Káspi és Aral tó sós pusztái, Szibériában a tundrák képezik az egyik övet: a Szahara Afrikában, Arábia sivatagai, a Nefildok, az Irán és Indus sivatagai és a Gobi sivatagok képezik a másik övet s igy. mint látnivaló, a sivatagok félköre egyközü a gyeptérségek és puszták félkörével. Ugyanez ismétlődik az Újvilágban. A szavannák, prairiek mellett ott találjuk Utah és Colorado sivatagait. Az Egyesült-Államok rétségeinek Dél-Amerikábán a pampák és llanók felelnek meg, míg a cordobai sivatagok épp oly borzalmasak, mint a Szahara. Ausztráliában az esősebb nyugati részeken rétségek, míg a középen és a kevésbbé esős keleti partok felé a sivatag alakulásainak épp oly sokfélesége tárul elénk, mint a Gobin, Nefudokon v. a Szaharán. Magyarországnak két alföldje van, a kis és nagy magyar alföld, melyeket egymástól a Középhegység vonulata választ el.

2. A Magyar Nagy Alföld az ország közepén terül el, a Magyar Középhegység, az északkeleti Kárpátok, a Bihar hegység, a délmagyarországhegyvidék közt. Közvetlenül jobbara trachit hegyek szegélyezik, melyek a hajdani tenger parti szélein tódulnak ki. Az A. hossza É-ról D-re 460500 km., szélessége Ny-ról K-re 220-290 km., kiterjedése több mint 90,000 km2. Általában É-ról D-re lejtősödik, de K-i és Ny-i szélei felől a közepe felé is billen s legmélyebb vonalát épen főfolyójának t. i. a Tiszának a medre jelöli meg. Nagyjából az A. egyenes és sima felszínü síkság, de közelebbről nem más, mint különböző nagyságu és magasságu síkok mozaikja. Legmélyebb a Tisza, Berettyó, Körös és Temes sikja, ezt magasabb s ismét magasabb sikok veszik körül, mig végre az A. szélein azok a legmagassabb síkok következnek, melyek a környező hegységhez símulnak. Egészben véve Alföldünk É-i vidékeinek középmagassága 120 (néhol 160-300 m.), a délieké 80 m. (néhol 70 m.). Az alföld peremén alacsony, többnyire hosszan elnyuló zátonyokra vagy torlaszforma földhátakra akadunk, s csak ezeken belül van a végtelen egyhangu sima sikság. Persze ma már ez a termékeny föld mívelve van s Magyarország anyagi erejének alapja. Geológiájában egészen sós, félig sós s utoljára édes vizü tenger borította sokáig az Alföldet. Harmadkori rétegek csak az A. szélein mutatkoznak, különben majdnem mindenütt negyedkori és áradmányi rétegek fedik. Ezek főtagjai a kavics, lösz, homok és iszap, összes átlagos vastagságuk 100-150 m. A negyedkori kavics leginkább az Alföld szélein van (Arad, Nagyvárad, Kassa, Budapest stb.); a negyedkori homok (futó homok is) leginkább a Duna-Tisza közét jellemzi, de ilyen a Nyírségnek nevezett negyedkori fensik s az alibunári mocsár és a Duna között elterülő terület, A lösz a Duna jobb oldalán fed be roppant területeket, melyeknek előszigete a telecskai fensik; a Tisza jobb partját 3-7 km. távolságban kiséri, baloldalán igen kevés. A lösz néhol több, mint 70 méter vastag, felsö határa 350-380 m. s az Alföld folyóinak mostani medrei mind közbe vannak vájva. A folyók mostani és régi ártereit áradmányi rétegek borítják. A magyar A. negyedkori édesvizü tengere 60-70 m. mély tó lehetett, mely az Al-Duna mai szorosát a Fekete tenger sülyedésekor törte át. Az Alföld arculata igen változó, s igy tényleg nem más, mint mozaik. A Duna-Tisza között homokos vízválasztó gerinc vonul dél felé Albertitől kezdve; ugyan e terület DK-i csücskén van a telecskai fensik meredek oldalakkal 20-30 m.-rel a Tisza. ártere felett. A Duna-Tisza közét még változatossá az ember készitette Csörsz-árok és rómaisáncok teszik. A Nyírség Nagy-Károly, Debrecen és Tokaj közt gyér erdőfoltokkal vagy silány cserjékkel fedett buckák. hullámzó és kietlen tengere. Ettől keletre van az Ecsedi láp, partjain semlyékes, beljebb csupa dágvány, kotu és zsombék. A tiszamenti Rétköz és Hosszúrét mélyen fekvő térség, holt medrektől átszeldelve. A berettyói és körösi nagy Sárrétek az Alföld leglapályosabb és legcsekélyebb hajlásu vidékei. Itt. a főhelye a több száz kúnhalomnak. Éghajlata váltózékony és szélsőséges. Átlagos középhőmérsék januárban -1,6°, juliusban 21,5° C.; évi átlag 10,4° C. Az egy napi változások gyakran 10-15 fokot tesznek; tavaszi fagyok még május második felében is beállnak. Az átlagos évi esőmennyiség 600 mm., de néha a szárazság igen nagy s az évi csapadék csak 400 mm., majd más évben 900 mm., ami ismét árvizek okozója. Változatos klimatikus jelenségei a hirtelen viharok, gyorsan jövö jégesők és a délibáb. Növényzetében a legtöbb növény a keleti pusztákról szakadt ide. Jellemzetes az árvalányhaj, a koronafa, mocsárfa, a nád, sás pittyó, szerbtövis, vizitök, sulyom és a sósnövények. Gazdasági növényei: buza, tengeri, zab, árpa, repce, köles, kender, dinnye, répa, bab, paszuly, lencse, napraforgó, mák, lucerna, takarmány és gyümölcsfák. Állatai: nyúl, ürge, róka, görény, patkány, egér, vakond, farkas, kánya, vércse, sólyom, pacsirta, gólya, tuzok, darú, gém, szalonka, potyka, csuka, harcsa, süllő, kárász, menyhal, viza, tok, csík sáska kolumbácsi légy, tiszavirág, ló, szarvasmarha juh disznó baromfi. Ásványai: keserüviz (Ó-Béba), salétrom, sziksó. Főfolyói: a Duna, Tisza és ezek mellékfolyói (l. ezeket). Lakossága magyar, de oláh, délszláv és német népszigetekkel.

3. A Magyar Kis Alföld 7700 km2, a Lajta (régi magyar nevén Sár) és Vértes Bakony, a Kis-Kárpátok és Osztroski hegység közt terül el s hosszúkás medence; a Duna csaknem két egyenlő részre osztja, északira és délire, az északi a Vág völgyén, a déli a Rába völgyén nyulik felfelé. A Duna és északi ága közt van a Csallóköz, a Duna és déli ága közt a Szigetköz. A déli rész a Duna, Fertő és Rába közt terül el. A Duna és Lajta közt fekvő rész a Nyulasok csaknem teljesen sík lapálya, a Fertő keleti roppant nagy ingoványa a Hanság.

Alföldi nyelvjárások

Első sorban azokat szokták igy nevezni, melyekben a zárt ë hang helyett ö-t ejtenek, p. embër helyett embör; mëntek helyett möntek; mëntëk helyett möntök stb. Ilyen a kiskunsági s a szegedvidéki nyelvjárás, de hozzájuk hasonlít legtöbb sajátságra nézve a duna-drávaközi vidék beszéde (a sárközi, alsódrávai, szlavóniai és felső-drávai nyelvjárás). Azonban van még egy más ö-ző nyelvjárás, mely egyéb sajátságaira nézve nagyon elüt azemlítettektől, t. i. a nyugati székelységé. Viszont vannak az Alföldön más nyelvjárások is, amelyek nem ö-zők. Ilyenek az. úgynevezett duna-tiszai nyelvjárások (a bácsmegyei, pestmegyei és tiszántúli), és a felső-pestmegyei és jászsági palócos dialektusok, melyek mind. ë-zők, tehát azt mondják: embër, mëntëk; továbbá a felső-tiszai (debrecen-nagyváradi) e-ző kiejtés: ember, mentek. L.. Nyelvjárások. V. ö. Balassa József: A magyar nyelvjárások. 1891.: Nagy Sándor: Dugonics s az altiszai nyelvjárás. M. Nyelvőr III. k.

Alföldi rostélyos

úgy készül, hogy a félig sült. rostélyost külön zsirban pirított hagymában paprikával s egy kanál forró vízzel, kockára vágott. nyers burgonyával és csipetkével együtt főzik.

Alföldi sült

néven a marha-vesepecsenyének. az a készítésmódja ismeretes, mely szerint a sült besózás, utján és hagymával párolva, paprikás, tejfölös lével, tojásos haluskával körülötte kerül az asztalra.

Alföldi szőllő

l. Sárfehér.

Alföldünk

növényzete, l. Nagy-Alföld növényzete.

Alfraganus

arab csillagász, teljes neve: Mohammed ben Katir al Fergani, szül. Fergana városban, Sogdianában és élt a IX. század elején. Valószinüleg részt vett az Al Mamum kalifa alatt végzett fokmérésben. Bevezetést irt a csillagászatba, amely a XV. század óta többször megjelent latin nyelven.

Alfred

(ejtsd: ellfred), angolszász nyelven a. m. «a jó, a barátságos indulatu, tanáccsal szolgáló»

1. A., a «Nagy» Anglia királya, az angolszász korszak legnagyobb alakja. Ethelwulf királynak legifjabb fia, Ekbertnek pedig, a hét apró angolszász királyság egyesítőjének az unokája. Szül. Wantage-ban (Berkshire) 849., megh. 901 okt. 28. Öt éves korában IV. Leó pápa Rómában felkente. Két évvel később apjával még egyszer Rómában járt, visszautazás közben pedig hosszabb ideig a Karolingok udvarában időzött, hol a frank birodalom szervezetével és műveltségével megismerkedett. 860-ban Ethelwulf király meghalt és az uralom A.-ra és testvéreire szállt, kiknek a minduntalan betolakodó normannokkal (a dánokkal) gyült meg a bajuk. 871-ben Wessex királyává választották, mely ország sokat szenvedett a dánoktól, akik a 872-ben kötött fegyverszünet dacára sem szüntek meg az országot tűzzel-vassal pusztítani. Mercia, sőt 878-ban maga Wessex is hatalmukba esett, úgy hogy az angolszászok százával menekültek a hegyek közé avagy a tengerentúli országokba. Maga A. király is kénytelen volt vadonokban s mocsarakban keresni menedékhelyet, miközben számos, a monda által felékesített kalandnak lett hősévé.

De azért célját: a dánok legyőzését nem vesztette szem elől. A Parret és a Thone összefolyása táján, a nehezen hozzáférhető Aethelney-ban ütötte fel sátorát s innen indította azután 878-ban a dánok ellen a szabadságharcot. A szerencse kedvezett neki: bevette ostrommal Ethandune dán erősséget és legyőzte Ostangeln ország dán fejedelmét, Gutumot, kit a keresztség felvételére és hódolatra kényszerített (wedmore-i szerződés, 878). De ezzel még nem érte be. Abból a helyes eszméből indulva ki hogy Angliát, mint szigetországot a tengeren kell megvédeni: hajóhadat szervezett melyet-állítólag zsoldba fogadott kalózokra bízott kik ezután tengerenis, szembeszálltak a dánokkal. Utoljára a normannok már kikötni sem mertek Anglia partjain. A. hős fia Edvárd pedig Surreyból űzte ki a kalandorokat. A. most beköszöntött békés korszakot A. sokat zaklatott népének művelésére és az elpusztult ország helyreállítására fordította és ezen a téren oly sok érdemet szerzett, hogy méltán illeti őt a «Nagy» jelző.

Az ország közigazgatását ujonnan szervezte. Elválasztotta az igazságszolgáltatást a közigazgatástól, egybegyüjtötte Kent, Mercia és Wessex törvényeit s uj törvényeket hozott, úgy hogy jogkodifikációja a későbbi időkben alap gyanánt szolgált. Az ország hadi erejét szervezte, várakat épített; legkiválóbb érdeme azonban az angol hajóhad építése. Sokat tett a földművelés, a hajózás, az ipar és kereskedelem felvirágoztatása körül. A szellemi műveltség terén pedig annyit fáradozott, hogy népe «tanító»-jának nevezték el. Iskolákat alapított, pártolta az irodalmat és a csirázó műveltséget, s maga is irt könyveket; lefordította nevezetesen a latinból a biblia több részét, Orosius krónikáját, Beda angol egyháztörténetét, Boetiusnak a «bölcsészet vigasztalásáról» szóló művét és I. Gergely pápának a lelkészek számára irt utasításait, miben tudós barátja, Asser apát, támogatta. E művek az angolszász nyelv történetében korszakot alkotnak, mert a nyelv A. előtt nem volt alkalmas ily célokra. Fordítás közben az eredeti művek erkölcssértő v. az isteni és világi elöljáróságokra vonatkozó sérelmes kifejezéseit kihagyta s jámbor, hazafias intésekkel pótolta. A latint csak kevéssé értette, onnan a félreértések egész serege. A hajóépítés és több közhasznu iparág terén is alkotott ujításokat. Feltalált. oly készüléket, mellyel az időt meg lehetett határozni. Népe és az utókor mindenképen hálával és tisztelettel emlegették nevét.

2. A. Ernő Albert, Edinburg hercege, Viktória angol királynő másodszülött fia, szül. Windsorban 1844 aug. 6-án. 1862-ben Görögország királyává választották, de a koronát nem fogadta el. O'Farrel ir merényletet követett el ellene 1868 márc. 12-én, de a herceg csak könnyü sebet kapott. Nagy utazásokat tett Japánban, Khinában és Indiában. 1874 jan. 23-án nőül vette Mária főhercegnőt, II. Sándor császár egyetlen leányát Máriát, kitől négy gyermeke született. Fiát, Alfred herceget (szül. 1874 okt. 15.). Németországban nevelteti minthogy II. Ernő koburg-gothai herceg utódjául van kiszemelve.

Al fresco

(olasz). A falat burkoló nyirkos vakolatra való festés. L. Falképek.


Kezdőlap

˙