Algerus

lüttichi skolasztikus. «De misericordia et justitia» címü munkája 1121 előtt készült. Rendszerét Gratian mintául hásználta Decretumában. A munka első könyve a szigoru jog enyhítésének eseteiről, a második könyv az egyházi válásról s visszahelyezésről, a harmadik a kiközösítettek, szakadárok és eretnekek viszonyairól szól. A munka kazuisztikus.

Algesiras

(Algeziras) l. Algeciras

Álgeszt

némely fáknál, melyek tényleg nem gesztes fák, p. a bükkfánál, a talaj és égalji viszonyok folytán képződött gesztszerü mag a bél körül, mely rendesen sötétebb vörös színéről felismerhető. Kóros állapot, mely az illető fának értékét csökkenti, söt bizonyos célokra alkalmatlanná teszi.

Algeziméter

név alatt az orvostudományban azt a eszközt értik, amellyel a bőr fájdalomérzö képességét mérjük. A Björnström által feltalált A. egy csípőből áll, melynek két szára közé szorul a bőrredő, s a nyomás addig tart, míg a fájdalom létre nem jő. Az ekkor kifejtett nyomás nagysága egy skálán leolvasható, s a nyert szám adja a fájdalomérző képesség mértékét. Ezenkívül még Bókai Á. és Buch is szerkesztettek algezimétereket.

Al-Ghazzáli

(Abu Hamid Mohammed Ibn Ahmed Al-Ghazzáli), arab bölcsész, szül. Ghazzalahban Khoraszan persa tartományban 1059., megh. 1111-ben. Először Bagdadban, később Sziriában mint «Sufi» élt. A filozofiában a szkepticizmusnak hódol, a filozofia csak mint előkészítés a teologiára bir értékkel. Al-Ghazzáli főleg az aristotelizmus ellen küzd. «A filozofusok célpontjai» c. művében Alfarabi s főleg Avicenna nyomán a filozofia tanításait adja elő, hogy azután «A filozofusok cáfolata» c. művében lerontsa. «A hit alapfeltételeiben» pozitiv elveit fejtegeti; Averroës ez ellen irta Destructio destructionis philosophorum c. művét. A. után a filozofiaellenes ortodoxia uralkodik a Keleten; nevezetes filozofus ott utána nem támadt. «A filozofusok célpontjai» (Makacid) nagyon elterjedt a zsidók közt is s 1506-ban latin fordításban is megjelent (Velencében). Teologiai főműve «A hittudományok ujjáélesztése», mely négy kötetben jelent meg, s amely az araboknál nagy tiszteletben állott. Hadsi kalifa erről a műről mondotta, hogy ha az egész iszlám tönkre menne, ebből a műből lehetne ismét helyreállítani.

Alghero

(ejtsd: algero), város Olaszországban, Sassari tartományban, Szardinia sziget Ny-i partján, megerősített kikötővel, régi székesegyházzal, gimnáziummal, tengerészeti iskolával egy püspökségnek és több konzulátusnak székhelye (1881) 8995 lakossal. Bortermelése; korallhalászata érdemel említést.

Algia

l. Fájdalom.

Algimnázium

l. Gimnázium.

Algir

l. Alger és Algeria.

Alglave

Emil, francia államtudós és publicista, szül. Valenciennesban 1842 ápr. 27. 1866-ban a római jog és a közigazgatási jog tanára lett Douaiban. Sokat dolgozott a Revue politique et littéraire s a Revue scientifique folyóiratokba. Liberális eszméi miatt tanári állásától Fourton miniszter 1873-ban felfüggesztette, de 1885. Párisba hitták meg ugyancsak jogtanárnak. Nevezetesebb művei: «La personnalité de l'État en matiere d'emprunt; de gouvernement portugais et l'emprunt de 1832» (Paris, 1880); «Action du ministere public et théorie des droits d'ordre public en matiere civile» (Páris, 1868; 2-ik kiad. 1874).


Kezdőlap

˙