Alsó-Rajna

(Bas Rhin), 1871-ig departement Franciaország északkeleti részében; főv. Straszburg. Ma Alsó-Elzász német kerület (l. o.).

Alsó-rajnai kerület

(kurrheinischer Kreis), egykor a német birodalom egyik kerülete, a Rajna mindkét partján, részei voltak a Kurpfalz, Mainz. Trier, Köln választófejedelemségek, Arenberg fejedelemség, Koblenz, Beilsten, Alsó-Isenburg és Reineck. Régi: 2,300 km2 területéböl Franciaország lassan-lassan 36,900 km2-t elvett; későbben a Rajna-szövetségbe olvadt és azután a különböző német államok közt megoszlott.

Alsószamosi nyelvjárás

az északkeleti nyelvjárásterületen a Szamos torkolata körül, a palóc és a felsőtiszai nyelvjárás keveréke. Az utóbbival egyezőleg nyilt e-t ejt a zárt ë helyett (ember stb.), a palóccal egyezve azt mondja: koszoró, bornyó, oláhól, németől; eső, örömme, hegat stb.

Alsó-Szászország

a régi Szászországnak a Weser és az Elbe között fekvő része, mint alsószász kerület 1500-tól 1806-ig egyike a Német birodalom tiz főrészének; hozzá tartoztak 1. a magdeburgi hercegség, 2. a braunschweig-lüneburgi fejedelemség nagy része, 3. a wolfenbütteli hercegség, 4. a halberstadti fejedelemség, 5. Mecklenburg-Schwerin és Mecklenburg-Güstrow hercegség, 6. a holsteini hercegség, 7. a hildesheimi püspökség, 8. a szász-lauenburgi hercegség, 9. Lübeck, 10. a schwerini fejedelemség, 11. a ratzeburgi fejedelemség, 12. a blankenburgi fejedelemség, 13. a raubzani grófság, 14. Goszlár 15 Mühlhausen, 16. Northausen, 17. Hamburg, 18. Bréma.

Alsó szél

(kohászat). A lángkemencék hőségének fokozása végett néha a tüzelő osztály alatt levő üreget elzárják, és bele levegőt fujtatnak; ezt nevezik A.-nek.

Alsó tábla

a karok és rendek (l. o.) táblája, 1848-ig a magyar országgyülés alsó háza; tagjai voltak a kir. személynök (esetleg alnádor v. alországbiró) elnöklete alatt: a) kir. itélő tábla tagjai két főpapja és bárója kivételével a kapcsolt részek és báni hivatal itélőmesterével; 6) a kapcsolt részek, azaz Dalmát-, Horvát és Tótország két követje; c) az egyh. rendből a fő-, székes- és társas-káptalanok követei, kiket a prépost és a káptalanbeliek választottak; kir. adományos világi és szerzetes apátok és prépostok; a káptalanok 1-2 követet küldtek; d) a vármegye követei, minden megyéből 2 (nemesek vagy birtokosok); e) a szab. kir. városok követei, kik azonban együtt véve csak egy szavazattal rendelkeztek; f szabad kerületek képviselői a tármezei gróf, a jász-kun kerület 2, a hajduvárosi 2, a fiumei és buccaritengsrmelléki ker. 2-2 v. 1-1 követe, kiket a közgyülés, illetőleg kapitányi tanács választott; p) a főrendiházból távollevő főpapok, főurak és főuri özvegyek képviselői.

Alsó tétel

Logikai műszó, l. Következtetés

Alsted

(Alstedius) János Henrik, szül. Herborn mellett 1588., megh. 1638. Először szülővárosában tanította a filozofiát és teologiát, 1619-ben Gyulafehérvárra Erdélybe hivták. Itt halt meg. Mint Raimundus Lullus és Petrus Ramus elkésett híve meg akarta ezek tanait Aristoteles logikájával egyeztetni. 1609-ben jelent meg kommentárja Lullushoz (Clavis artis Lullianso et verae Logice). Nem önálló filozofus, ae fáradhatatlan munkása a tudománynak (innét az anagramm Alstédius, sedulitas a. m. munkásság), s kiváló tanító, ki a módszerre, a gondolkodásban való rendre nagy súlyt helyez. Legbecsesebb talán a szorgalmának s rendszeretetének legmegfelelőbb műve enciklopediája (1625 és 1649), amellyel az összes emberi ismeretek velejét akarja adni. Ebből Apácai is merített.

Alster

az Elbe folyónak egy kis 52 km. hosszu jobboldali mellékfolyója, mely Süllfetd mellett Holsteinban ered s különösen nevezetes arról, hogy Hamburg városa mellett és benn a városban is tavat alkot. A külső tó, a Grosse v. Aussenalster Hamburgtól 5 km. távolságra van Eppendorf mellett, most már nyaralók fogják körül. A folyó is csak 16 m. széles s 11 zsilip teszi lehetővé hajózhatóságát. Még fontosabb a város bensejében levő Binnenalster v. Alsterbassin, 1750 m. kerületü négyszögü medence, mely a széleire épitett utcákkal és sétaterekkel Hamburg legszebb részét teszi. Az A. innen több csatornán át folyik az Elbébe; ezek a tenger apadása idején csaknem száraz, de az áradás idején ismét megtelnek. Az A. folyóban sok hal van, s Hamburg, kereskedelmére és tisztaságára nézve nagyon fontos.

Alstonia

R. Br., az apocinumfélékhez tartozó növénynem; tejnedvü fák és cserjék, Alston edinburgi orvostanárról (1683-1760) nevezve, örves ritkán átellenes levelekkel, apró fehér virágokkal, mintegy 30 faj meleg Ázsiában és Ausztráliában. Az A. scholaris R. Br. 15 30 m. magas fa, a hideglelés ellen dicsért ditakérget (cortex Alstoniae seu Tabernae-montanae) szolgáltatja. Sok más vegyi alkotó részei között a khinín módjára ható alkaloidja, a ditamin is van. Az A. theaeformis L. fil. fát, l. Symplocos Alstonia Herit.


Kezdőlap

˙