Amaxiki

(Hamaxiki, Hagia Mavra, Levkasz), Leukadia (Santa Maura) ión sziget fővárosa az északkeleti parton termékeny síkságon; görög metropolita székhelye, van gimnáziuma, (1889) 5539 lak. A lakosok gyapotszövéssel s timársággal foglalkoznak. Északra egy keskeny földnyelven van Santa Maura erőd, melyet a XlV. században a Tochisz grófok építettek, s melyet A.-val egy ma hidként használt török eredetü vizvezeték köt össze.

Ama-Xosza

l. Ama-Kosza és Kafir.

Amazjá

Judaország királya; 795 körül lépett a trónra s 29 évig uralkodott. Kíhivóan viselkedett Jóás, Izrael királyával szemben, aki azután legyőzte és elfogta. Kiszabadulása után a lázadók megölték (Kir. II. 14. Krón. II. 25.). A. nevet viselt egy pap is Béthélben, akit Amósz próféta beszédei Izraelország pusztulásáról úgy felháborltottak, hogy bevádolta a prófétát II. Jerobeámnál. Amósz könyve. 7. f.

Amazonas

l. (Alto Amazonas), Brazilia legnagyobb tartománya, mely az Amazon folyó felső vidékét foglalja magáben Bolivia, Peru, Ecuador, Columbia és Venezuela határáig. 1850-ben alakíttatott Para tartomány nyugati részéből, területe 1.897,020 km2 (Brazilia egy ötöd része) körülbelül (1889) 160,000 lakossal, kiknek fele vad indián s az ős-erdőkben és aikokon bolyong. 12 km2-re jut egy lélek. Az egész állam alluviális sikság, csak északon vannak a Guayanai hegyek nyulványai; benn a kő is ritkaság. Csaknem az egész terület ős-erdőből áll, melyen keresztülfolyik az Amazon és sok nagy mellékfolyója. 1867 óta kereskedelem is fejlődött ki; kaucsuk, kakao, diófélék, épületfa, orvosi növények, balzsam; állati olaj, gyapot a főkiviteli tárgyak. Az Amazonon kivül a Rio Negro, Purus és Madeira folyókon járnak gőzösök. Az éghajlat forró és nedves, de meglehetősen egészséges. Fővárosa Manaos a Rio Negro mellett, többi helysége csak falu, nagyobbak: Obidor, Barcellos, Tabatinga és Teffe v. Egas gőzhajóállomások. - 2. A., kerület Peruban az Amazon folyótól a Cordillerák nyugati részéig, 34,115 km2 terület, (1876) 34,345 lakossal; 1857-ben alakíttatott s Mainasz és Csacsapojasz vidékekre oszlik. Igen gazdag vidék. Fővárosa Csacsapojasz a Mara`non felső részén, mintegy 8000 lakossal, püspöki székhely, hires dohánytermeléssel s szalmafonással.- 3. A.; Venezuela egyik 1881-ben alakított területe. Nagysága 200,000 km2 (1881) 18,060 lakossal; erdős vidék az Orinoko déli részén. Fővárosa San Fernando de Alabapo, a Guaviare és Alabapo mellett kedvező fekvesü helyen.

Amazonfolyó

(Amazonas, Maran`on), a földgömb egyik legnagyobb folyója Dél-Amerikában, melyet Tabatingáig Tunguragua és Maranon s ezentul Rio Negroig Solimbes névvel is neveznek; vizterülete mintegy 7 millió km2, melynek nagyobb része Braziliára jut, a többi a azomszéd államokra: Főforrása Peruban van 10 30' D. sz. alatt, 4300 m. magasban mintegy 230 km. DK-re Limától a Lauricocha tóban a 4300 m. magas Pasco fensíkon. Kezdetben 220 kméter hosszu keskeny sziklavölgyön át halad ÉÉNy-i irányban számos zuhatagot alkotva. Ezután kiszélesedik a völgy 30 km.-nyire, de csak Jaen de Bracamorasnál lesz a folyó mely már 700 km. utat tesz meg s hajózható. Innen 250 km. hosszu ivet alkot ÉK. és K.. felé, 13 zuhatagban áttöri a keleti Cordillerákat, melyeknek legutolsó magaslata a Mansericheipongo, San Borja mellett a már 500 méter széles folyót hirtelen 50 méternyire szoritja. Rentemánál a folyó 1600 méter széles lesz s belép a tropikus Dél-Amerika rengeteg erdősíkságára, hol többé nincs természeti akadálya. Tabatingáig (200 méter) még perui területen van, ezentul 3650 km. utat tesz meg Braziliában, hol végre 5000 km.-t meghaladó utja után az Atlanti-oceánba ömlik. Tabatingánál 2.5, Víllanováná1 3, Santaremen alul 15 s majd később 80 km. széles, valóságos tenger. A torkolat három főágra oszlik, melyek közt Caviana és Mexiana szigetek feküsznek; szélessége a Ponta do Norte-tól a Marajo szigeten levő Cabo do Magoariig 250 km.-nél nagyobb. Még a főtorkolat (Canal do Norte és Canal do Sul) előtt több ág, köztük a Tajipuru, válik ki délfelé hol a Tocantinssal egyesülve a Rio Para széles deltáját alkotja, melynek vizei szintén ÉK. felé a tengerbe ömlenek. Ez a torkolat azonban már nem az A.-é, hanem a Tocantins-Araguayaé, mert a tenger áramok egész Obidosig érnek. Az A. óriási édes viztömege a tenger-vizét apálykor 200 km. távolságra hajtja a parttól, sőt a tengeráramnak is uj irányt ad. A két főtorkolat közt fekvő Marajo sziget 19,270 km2. Nevezetes, hogy az A. torkolatánál nincs valódi deltaképződés, sőt egyes apróbb szigeteket a folyó lassankint elaepert. Az A. óriási viztömege a torkolatnál 35,000 köbméter másodpercenkint.

Az A. mellékfolyóinak

száma meghaladja a 200-at, ezek közül 100 hajózható és 17 elsőrangu folyó 1500-3500 km. hoaszuságban. Hat mellékfolyója nagyobb, mint a Rajna, de még a két legnagyobb, a Rio Negro és Madeira sem képeaek az A. folyáaának irányát megváltoztatni; beömlésük hatását csak a parton lehet éazlelni. Sok mellékfolyó deltét alkot, midőn az A.-ba ömllk, mások ágakat hocsátanak ki, melyek a mellékfolyókba ömlenek, úgy hogy a folyók ágai és a szigetek olykor egész labirintust alkotnak, s például Santaremtől Obidosig caolnakon el lehet jutni úgy, hogy a főfolyót nem ís kell érinteni. A legnagyobb ily módon alakult sziget,. a 14,300 km2-nyi Ilhados Tumpinambaranas a Madeira elágazásánál van. Nagy számmal vannak a partokon kisebbnagyobb tavak, melyek a kiáradás vizeit fogadják magukba. A nagyobb mellékfolyók jobbról: Huallaga, Ukajali, Javari, Jutaki, Jurna, Koari, Purusz, Madeira, Tapajoz, Xingu és Tocantins; balról: Santiago, Maron`a, Pastaza, Tigre, Napo, Putumajo, Kaketa vagy Japura, a Rio Negro, a Casszikiare és Rio Branco folyókkal, továbbá Jamunda, Trombetas, Paru és Jari. Mindezek a folyók, s maga a főfolyó is a tropikus égöv alá esnek, s igy januártól márciusig a nagy esőzések alatt a főfolyó 10-15 méterrel emelkedik, s a viz az alacsony partokon át mértföldekre tengerré alakitja át a vidéket 120 napra, mely idő alatt az északról jövő folyók, s különösen a Rio Negro vize gyakran visszafolyik. Hat-nyolc hét mulva ismét előtünnek az iszappal bevont erdők és az elmenekült állatok visszatérnek. Óriási mennyiségű uszófát visznek a hullámok s új folyóágak és szigetek keletkeznek. A torkolatnál, különösen holdtöltekor, a tengeráram rohamosan tör be. Ezt a hajózásra rendkivül veszélyes tüneményt Pororoka néven ismerik; a hullám sekélyes helyeken 4.5 m. magas lesz, mély helyeken azonban csaknem elenyészik. A rohanó áram zugását 3-6 tengeri mértföldre meg lehet hallani.

A hajózás

az A. folyón, mivel mindenütt keleti légáramlatok uralkodók, felfelé igen könnyü, s a braziliai kormány 1867 óta egész a perui határig minden hajónak megengedte ezt. Vasutak és országutak épülnek, hogy a mellékfolyók zuhatagait megkerüljék s a kereskedelem a belföld min- den részébe elhatoljon. Óriási mennyiségü áru vár még az elszállításra. A szűz talaj kávét, kakaót, cukrot és gyapotot bőven terem; a baromtenyésztés virágzó, s az Andokban óriási ásványtömeg van. Jelenleg azonban a népesség gyér volta miatt főkép csak erdei termékeket, halakat és vadállatokat szállítanak. Főkereskedelmi hely Para a Rio Para (Tocantins) torkolatánál, mely állandó összeköttetésben áll Newyorkkal és liverpoollal; itt a forgalom 1880-ban már 40 millió forint értékre emelkedett. Az A. vidékének ma még csak nagyjából ismert természeti kincseit négy egymással teljesen megkülönböztethető vidék szerint szokták osztályozni, de mindenütt tropikus gazdagságot és változatosságot találunk. Az állatvilág gazdag lepkékben és hernyókban, az emlős állatok közül csak a majom fordul elő rengeteg mennyiségben. Igen sok a vizi állat közt a de1fin, kajmán és teknősbéka, melyek tojásaiból évenkint legalább 4,0 milliót szednek össze. Hires az óriás kigyó. A halfajok számát 2000-re teszik, és sehol sincs annyi hal, mint itt A legnagyobb hal az Arapiama vagy Piaruru (Arapaima gigas), mely 5 m. hosszu, s 250 kg. sulyu, és kereskedelmi cikk. Nevezetes, hogy a delfineken kívül más tengeri állatok is vannak az Amazonban.

Az A. folyó torkolatát 1500-ban Yanez Pinzon Vince, forrását 1535-ben a spanyolok fedezték fel. Első nagyobb utazó volt rajta Orellana Ferenc (1540-41), kínek elbeszélése alapján keletkezett az Eldoradó ország regéje, s a női harcosok or- szágáról szóló hirek. Ezek alapján kapta valószinüleg az A. mai nevét. Legjelentékenyebb volt az amerikai Egyesült-Államok részéről Herudon s Gibbon vezetése alatt kiküldött expedició kutatása (1850-52). s Agassiz tanulmányutja (1865) a bra- ziliai kormány megbizásából. Régebben a jezsuita misszionáriusok is sokat tettek az A. megismertetésére, s ujabban nagy irodalom keletkezett e tárgyról, mely azonban még ma sem kimerítő. Jelenleg Pratt A. E. utazó. Teed társaságában. kutat. (Földrajzi Közlemények 1892. 381. lap.)

Amazonkő

(ásv.) v. amazonit a mikroklin (l. o.) nevü földpátnak rézzöldszinü változata. Legelőször az Amazon folyam görgetegei között találták, innen a neve. Az Ural hegységben (Minszk mellett az Ilmen-tó keleti részén) találják a legszebb kristályokat; terem még Koloradóban (Pikes' Peak) s Pennsylvániában (Delaware mellett), Szép színe miatt disztárgyakat köszörülnek belőle. Jekaterinburgban az orosz császári műhelyben készül a legtöbb. A pétervári császári gyüjteményben két váza van amazonkőből, melyeknek mindegyike 23,5 cm. magas és 14.4 cm. széles; 10,000 rubel az értékük. A zöld szint szerves anyag okozza; megtüzesítve elszíntelenedik.

Amazonmandola

(növ), l. Bertholletia.

Amazónok

1. a görög monda szerint a Fekete tenger keleti partján élő harcias nők, kik csak évenkint egyszer érintkeztek a szomszéd tartomá- nyok férfiaival, nemök fentartása végett. Glyermekeik közül csak a leányokat nevelték fel s jobb mellöket leégették, hogy ne legyen akadály az íjj megfeszitésében, Erre utalna a közkeletü népetimologia szerint nevük = melletlen. E magyarázat helytelenségére azonban már Héródianos grammatikus is igyelmeztetett. Egyik királynőjük, Penthesileia (l. ott), Trója védelménél esett el. Héraklés Théseussal együtt becsapott tartományukba, hogy elvegye Hippolyté övét; más monda szerint magát Hippolytét vagy Antiopét is magukkal vitték. Királynőjüket visszaváltandók, az A. betörtek Attikába, de visszaverettek. Kitünő lovasok voltak (ezért modern értelemben A. a. m. lovas nő), s városdulók, de városalapítók is. Főistenül Arést tisztelték, s kivüle Artemist is, kinek efézusi templomát és kultuszát a monda szerint ők alapították meg. A képzőművészet legkedvesebb mitoszi alakjai közé tartoztak. (L. az ábrát a túlsó oldalon.) Öltönyük a jobb vállat és mellet el nem takaró rövid chítón, fegyverök az íjj, puzdrában tartott nyílköteggel, azonkivül csatabárd és pajzs.

2. Cseh A.-nak nevezi a történetirás ama hős nőket, kik (a monda szerint) 739-ben férjeik leöletése után maguk ragadtak fegyvert az ú. n. cseh asszonyháborura, mely csak hét évi vitéz ellenállásuk után s ekkor is inkább ármány, mint leveretésük által ért véget. Régi de bizonytalan eredetü hagyomány továbbá, hogy Dél-Amerikában is voltak A.-ok még pedig a hagyomány szerint róluk nevezett Amazon (v. Maranon) folyam vidékén. Humboldt némi hitelt adott e hírnek, azt védvén, hogy a férfiak durva bánásmódjával elégeldetlen szökevény indián nők olyan összeverődött csapatai lehettek, minőket az őserdőkben kóborló szökevény rabszolgák ma is alkotnak még a telepedőktől félreeső vidékeken, a mig nem elég erősek, rejtőzködve, ha nagyobb tömeggé tömörültek, rabolva és pusztítva. Az őserdők rengetegeibe mind beljebb hatoló kutatások azonban eddig sehol sem vezettek Dél-Amerikában ily A: államok nyomaira ugy, hogy az egész hiresztelés alighanem csak az ó-kori hagyomány átvétele utján keletkezett. Az A.-ról szóló hagyományok némelyikének a sok mondai járulék mögött az a pozitiv magja lehet, hogy egy oly ősi társadalmi szervezetre való homályos visszaemlékezés rejlik bennük, amelyben a család feje nem az apa, hanem az anya volt (l. Matriarkátus, s a Gynaikokratia cikket) és a nők esetleg, a férfiakkal való lazább és többnyire csak a fajfentartás érdekében rövidebb időre kötött viszonyuk folytán, a maguk, gyermekeik és tulajdonuk megvédésére nem egyszer fegyvert is voltak kénytelenek ragadni.

[ÁBRA] Amazón

3. Amazónok névvel jelölik a dahomey-i királyoknak női hadseregét is. E hadsereg puskákkal van felfegyverkezve, a csatában pedig rendkivüli vitézséget tanusit, amidőn valóságos düh szállja meg. Jelenleg 3000-nél többen vannak és a hadsereg magvát képezik; nevük: «a király asszonyai.» A női hadsereg 1729-ben alakult, midőn a nők harcjáték alkalmával kitüntették magukat. Gozo király haláláig (1818) az amazónokat csak azokból a halálra itélt nőkből szervezték, kik kegyelem utján besoroztattak. Az. amazónok nem mehetnek férjhez, de a király tetszése szerint válogathat közöttük. Kik a szüziesség fogadalmát megszegik, kivégeztetnek. Az amazónok büszkesége, hogy a háboruból minél több diadaljelvényt hozzanak magukkal, különösen foglyokat, levágott fejeket stb. Vadságukban szinte érzéketlenek a fájdalom iránt. Béke idején rendes fegyvergyakorlatokat tartanak és mesterségesen készült, tövisekkel fedett állványokat ostromolnak; a megsebesültnek még jajgatnia sem szabad. A mostanában folyó francia háboruban Dodds francia ezredes ismételve dicsérte az amazón hadsereg szívós ellenállását. Az A. hadseregről l. Burton kapitány és Ellis ezredes műveit (Földrajzi Közlemények 1892, 145-147.l.). 1892-ben Budapesten is mutogattak egy dahomey-i amazón-csapatot.

Amba

Abissziniában meredeken emelkedő hegyek, nagy kiterjedésű, vízben s erdőben meglehetősen gazdag vidékek, melyeken, mint természetes erődökön, az emberek szivesen letelepednek.

Ambacia

Amboise latin elnevezése.


Kezdőlap

˙