Ambléve

(ejtsd: amblev), belga folyó, Amel név alatt ered az Eifelen a porosz rajnai tartományban, 30 km. folyás után Lüttich belga tartományba jut s magába vévén a Varge és Sahn folyókat, a 20 m. magas Grand-Coo vizesést alkotja. 185 km. folyás után (melyből 9 hajózható) Eau d'Ayvalles név alatt Combiain-au-Pont mögött az Ourthe folyóba ömlik.

Ambligonit

fluor- és lithiumtartalmu foszfát ásvány. Alkatrészei foszforsavas aluminium, fluórlithium és fiuárnátrium (2Al2P208+3(LiNa)F). Háromhajlásu, de többnyire csak szemcsés tömegekben találják. Zöld, üvegfényű, áttetsző. Lelőhelyei: Szászország (Chursdorf, Rochsburg Penig mellett), Arendal, Montebras, Connecticut (Brancheville). Régebben skapolit-nak tartották, de mert ezzel összehasonlítva a hasadási lapok képezte szög 90°-nál nagyobb, A.-nak nevezte Breithaupt 1817-ben.

Ambliopia

(gör.), a látásnak oly gyöngesége, melyet szemüveggel javítani nem lehet. Gyönge lehet a látás a szem hiányos fejlődése miatt, úgyszintén, ha a gyermek világra hozott szürke hályogját nem operálják idejekorán; ha későbbi korban operálják is, gyönge marad a látása. A kancsal szem is elveszti látását. Van mulékony rossz látás, amikor cikázó folt támad a szem előtt, a cikázás félkörben szétterül, s mintegy negyedfél óra mulva eloszlik; hiszteriás betegek hirtelen megvakulhatnak, meg ujra visszatérhet a látásuk; bizonyos mérgek, kivált a szeszes italok, a dohány, az ólom, a kinin szintén okozhatnak ambliopiát, mely e mérgek eltiltása után teljesen megszünhet, ha ugyan még nem okozott látóideg-sorvadást; maradandó gyönge látást okoznak azok a foltok, melyek szemhártya-gyuladás után maradnak.

Amblisztegit

(ásv.), l. Hiperszlén.

Ambló

Molukki-sziget, Burótól délkeletre, Amboine hollandi kerülethez tartozik. 2500 lak.

Amblyopais

Dekay. (állat), a hering-félék (Clnpeidae) családjának egyik neme, melynek egyetlen faja, az Ambl. spelaeus Dekay. a kentuckyi Mammuth-barlang földalatti vizeiben él, szintelen és szemei a bőr alá húzódottak, tehát vak.

Amblyrrchynohns

Bell. (állat), a vastagnyelvü gyikok (Crassilinguia) alrendjébe, az Ignanidák családjába tartozó gyiknem. Legközönségesebb faja a tarajos A. (A. cristatus Bell.), mely óriás nagysága, 80-90 cm.-nyire is megnő, farka 50 cm.; 10-12 kg. nehéz. Hátán a test egész hosszában erős száru tüskékkel díszített. Sötét szürke szinü, barna foltokkal, hasa sárgás, torka fekete, különben színe az életkortól függ. Galapogo szigeteken él nagy mennyiségben. Kitünő uszó. Fejlődése ismeretlen.

Amblystegium

Schimp. (növ., «tompa kupak»), lombos moha, hazánkban 11 fajjal.

Amblystoma

Tschudi (állat), a farkas kétéltüek (Amphibia urodala) rendjében a szalamandrafélék (Salamandrina) csoportjában a Lechirodonta családba tartozó északamerikai állatnem, melynek mlntegy 20 faja ismeretes. L. Axolotl.

Am. B. M.

latin feliratokon a. m. amico bene merenti, a nagyérdemü barátnak.


Kezdőlap

˙