Amfibrachisz

(gör. ,kétfelül rövid` magyar régi csinált műszóval ú. n. körösdi), a régi metrikában egy háromtagu versláb neve, melynek középső tagja hosszu, a két szélső rövid, s a legelső szótag az arzis, a két hátsó a tézis. Mivel eszerint az erős ütemrész aránya a gyöngéhez 1:3 volna, ez ütemfaj egyetlen volna a maga nemében. Valóban e láb csak puszta metrikái képlet s nincs bebizonyítva, hogy ilyen ütemü ritmusban valaha verseltek volna. (V. ö. Christ, Metrik der driech, u. Röm. 2. Aufl. 64.)

Amfidiplopia

l. Diplopia.

Amfidrómia

(gör.) a. m. körülfutás; görög családi ünnep, amelyet többnyire a gyermek születésének 5-ik napján ültek meg. A baba-asszony a gyermeket karjára véve körüljárta a tűzhelyet, s a házi istenek védelmébe ajánlotta a kisdedet. Rendesen ez alkalommal adtak a gyermeknek nevet is.

Amfid-savak

l. Savak. Amfid-sók, l, Sók.

Amfigen

(ásv.), l. Leucit.

Amfigonia

Hoeck. ivaros szaporodás s illetőleg két különböző természetü sejtnek: a petesejtnek és ondósejtnek összeolvadásával, szóval a termékenyüléssel párosult szaporodás.

Amfikipellon

(gör.). Szó szerint annyit jelent: kettős serleg. Oly serleget képzelünk alatta, melynek többé-kevésbbé magas talpa kehely alakú és öblös volt, úgy hogy szintén edényül szolgált. Az ábra egy régi görög-itáliai edényt ábrázol és fogalmat nyujt, hogy körülbelül milyen lehetett az A., melyet Homeros gyakran említ.

[ÁBRA] Amfikipellon

Amfiktionok

(görög), így hivták a régi görögök azokat a szomszéd népeket, melyek tekintet nélkül a törzsrokonságra vm. templom védelmére, közös ünnepek megtartása s a nemzetközi jog megóvása érdekében szövetséggé (amfiktionia) egyesültek. Ily szövetségek voltak Argosban, Kalauriában, Onchestosban, Délosz szigetén stb. A legjelentékenyebb volt a piléi, mely tavasszal Delfiben, ősszel Antelában a Termopiláknál tartotta üléseit. Tagjait a legrégibb idők óta 12 néptörzs képezte, később a résztvevő államok száma 30-ra növekedett ugyan, de a szavazatok száma mindenkor a régi 12 maradt. Mindegyik néptörzset 2-2 tag képviselte a gyüléseken, melyeken az egyes városok közt felmerült viszályokat elintézték, azokat, kik a népjog v. a delfii szentély ellen vétettek, megbüntették s ha kellett, mint azt az ú. n. szent háborúk bizonyítják, érvényt szereztek határozataiknak fegyveres erővel is. Joguk volt továbbá, hogy egyik-másik szövetségesüket kizárják. Ez történt Kr. e. 346-ban a fókokkal és spártaiakkal. Helyökbe Philippos alatt a macedonok léptek. 221-ben az etolok hatalmukba kerítették a delfii templomot s a szövetséget teljesen háttérbe szorították. Az A. még a római uralom alatt is elnököltek a pithiai játékokon. A delfii jóshely megszüntével felbomlott a szövetség is. Politikai tekintetben az A. nem játszottak különös szerepet, érdemük, hogy Hellasz legnagyobb és leggazdagabb jóshelyének megvédésével a vallási isten tisztelet egységét föntartották. V. ö. Bürgel: Die pyläisch-delphische Amphiktyonie (Münch. 1876).

Amfilogit

(ásv,), a muszkovitcsillámnak steatitosan elváltozott fajtája. - A. pala steatitos, finoman pikkelyes csillámpala a Zillerthalból (Tirol) Kovasav-tartalma csak 4%.

Amfimácer

(gör. ,kétfelől hosszu'), antik versütem: – È – – L. Kretikus.


Kezdőlap

˙