Amidek

és aminek. Az ammoniában (H3N), a hidrogének különféle más gyökökkel helyettesíthetők; ha a hidrogént 1 vegyértékü alkohol gyökkel helyettesítjük, a monaminek keletkeznek és pedig aszerint, amint 1, 2, 3 hidrogént helyettesítünk, I., II. v. III.- rendü aminek.

[ÁBRA]

Az aminek kémiai sajátságaikra nézve nagyon megegyeznek az ammoniával; a metilamin fizikai sajátságaira nézve is nagyon hasonló hozzá; ugyanis gázalaku s vízben könnyen oldódik, az ammoniára emlékeztető, de annál kellemetlenebb szagu. Valamennyien erős bázisok, még az ammoniánál is erősebbek és azt vegyületeiből kiüzik. Az ammoniához hasonlóan a savakkal közvetlenül egyesülnek, sókat képezve. Az ammoniában a hidrogén helyét savgyökkel helyettesítve az amidek keletkeznek, melyek szintén lehetnek I., II. III.- rendüek. Elsőrendü amid p. az acetamid (l. o.). A zsirsavak amidjai közönséges hőmérséken szilárd testek, amelyek borszeszben és éterben oldhatók. Az I.-rendü amidek csak erős savakkal képeznek sókat, mert az amineknél sokkal gyengébb bázisok, hiszen az ammoniába belépő savgyök, annak bázisos sajátságait csökkenti, mig az alkohol-gyök fokozza. A II.-rendü amidek gyenge savi, a III.-rendüek erősebb savi természetü vegyületek.

Amidoazobenzol

C6H5N2 . C6H4 (H2N) akkor keletkezik, ha káliumnitrit és káliumhidroxid a sósavas anilinra gyakorol hatást. Alkoholból sárga tű- v. hasábalaku kristályokban válik ki, amelyek 123°-on olvadnak meg. Savakkal sókat képez, amelyek közül különösen a sóskasavas A. bir gyakorlati fontossággal; szép sárgaszinü festék, amelyet az iparban anilinsárgának hivnak Az A. szulfosavait szintén sárga festékül használják («Echtgelb, Säuregelb»).

Amidobenzol

l. Anilin.

Amidoecetsav

v. glikokoll (glycocoll), enyvcukor, CH2 (H2N) . COOH. Az alanineknek nevezett amido-zsirsavak első tagja. Számos nitrogéntartalmu organikus anyagnak savval v. luggal való főzésekor keletkezik. Igy különösen, ha enyvet kénsavval leöntünk, majd néhány napi állás után az egészhez vizet öntünk és a folyadékot egyideig forraljuk. Krétával való közömbösítés után a leszürt folyadékot beszárítjuk. A még tisztátalan A. híg borszeszből való átkristályosítás utján megtisztítható. Még könnyebben képződik a hippursavból, híg savval való főzéskor. Monoklór ecetsavból ammonia behatására is képződik. Színtelen, átlátszó, oszlopos kristályokból áll, melyek vizben könnyen oldhatók, alkoholban és éterben azonban oldhatatlanok. Ize édeskés. Erős savakkal szemben gyönge bázis, erős bázisokkal szemben gyönge sav természetünek bizonyult. Sói közül a sósavas és salétromsavas glikokoll a legjobban ismeretesek. Származékai közül a metilglikokoll-nak vagy sarkosin-nak van fiziológiai jelentősége, amennyiben mind a kettő a kreatinnak bomlásterméke.

Amiel

(ejtsd: ámjel) Henrik Frigyes, svájci francia iró, szül. Genfben 1821 szept. 27-én, megh. 1881-ben ugyanott. Genfben tanulmányait elvégezve, beutazta Európát s visszatérve, a filozofia tanára lett a genfi akadémián. Szakmunkáin kivül nevezetesebbek: «Du mouvement littéraire dans la Suisse romane» (Genf, 1849), «Etude sur Mme de Staël» (1878), s néhány kötet filozofiai irányzatu költemény. Életrajzát irta Vadier B. Páris 1885.

Amielia

(gör.), súlyos, nem életképes torzképződés, melynél a gerincvelő részben vagy teljesen hiányzik. Többnyire a gerinccsatorna nyitva maradásával (spina bifida) párosul.

Amiens

(ejtsd: ámien), 1. Somme francia département egyik kerülete (arrondissement), kiterjedése 1840 km2, lakosainak száma (1886) 198,489. - 2. A., Somme francia département fővárosa, a tenger színe fölött 36 méternyire; termékeny síkságon; a hajózható, sok ágra oszló Somme vizébe itt ömlik bele a Celle. A francia északi vasut mellette vonul el. (1886) 80,288 lakossal. Van egy IV. Henrik korából származó fellegvára, több nagy piaca és egyenes, széles és jól kikövezett utcái. A város régi sáncait szép boulevardokká változtatták. Épületei közt, mint a legkiválóbbak, említendők az 1120-1288 közt épült székesegyház, befejezetlen kettős toronnyal; a gót stilü templom a műépítészet valódi remeke; de Luzarches Róbert és de Cormont Tamás, a fiával Renaud-val építették, homlokzatát gazdagon diszített faragványok és szobrok emelik, oldalbejárata gyönyörü. A székesegyház előtt van amiensi Péter bronzból öntött szobra. Nevezetesek továbbá a St. Germain és St. Remy a XV. századból, a városháza, melyben 1802-ben a A.-i békét kötötték, az igazságügyi palota s a muzeum, melynek építését 1864-ben fejezték be, Franciaország legnagyobb gyüjteményeinek egyike, ujabb francia képiróktól mintegy 200 festménnyel. Számos iskolája, köz- és jótékonysági intézete van. Ipara és kereskedelme nagy fontossággal bir, különösen virágzik a posztó- és pamutszövés, len- és selyemfonás, nagyszerü műfestőintézet és más gyárak, melyekben kárpitokat, gépeket, vegyészeti árúkat és cukrot készítenek. A. jelentékeny kereskedést űz répacukorral, gyapjuval, olajmagvakkal, gabonával, hüvelyesekkel. Mint az ambiánok fővárosa már az ókorban Samarobriva név alatt volt ismeretes. Mint püspöki székely ura volt a körülötte elterülő vidéknek, Amienoisnak; 1185-ben Fülöp Ágost francia király birtoka lett. 1435-ben VII. Károly Jó Fülöp burgundi hercegnek adta át, csak 1477-ben merész Károly halála után szállott vissza Franciaországra. Bonaparte József, Cornwallis marquis, Azara és Schimmelpenninck 1802 március 27-dikén itt irták alá a városházán a hires amiensi békét, melynek értelmében Angolország megtartotta Cejlon és Trinidad szigeteket, s szabadon mehetett a Jó Reménységfok kikötőibe. Franciaország a gyarmatait kapta vissza, Málta-sziget a johanniták birtokába ment ujra, Spanyolország és Batávia pedig, Cejlon és Trinidad kivételével, gyarmatait kapta vissza. A franciáknak Rómát, Nápolyt és Elbát kellett volna kiüresíteniök és az orániai házat kártalanítaniok. A portának birtokát, úgy amint az a háboru előtt volt, elismerték. Mivel ezek a határozatok az angolok kevélységét sértették, Anglia közvéleménye ezt helytelennek nyilatkoztatta s a háborut 1803 május 18-án ujra megüzente. Nevezetes továbbá A. az 1870 nov. 27-én itten a németek és franciák közt vívott döntő ütközetről.

Amiens-i Péter

l. Péter.

Amigdalin

A keserü mandulák glikozidja; képlete C20H27NO11; a keserü mandulákon kivül a barack-, a kajszinmagban, általában számos prunus-fajba tartozó növény (p. - lauro-cerasus, avium, padus, domestica stb.) különböző részeiben fordul elő. Előállítására a keserü mandulát szokták használni, amelyet finom porrá zúzván, zsíros olajától kisajtolással megfosztanak. A visszamaradó mandula-korpát forró tömény borszesszel kivonják és a borszeszes oldatot besűrítik. A kiváló zsíros olajat eltávolítva, az A.-tartalmu folyadékot felényi éterrel összerázzák; egy idei állás után az A. kristályosan kiválik és forró borszeszből való átkristályosítás útján megtisztítható. Borszeszből vízmentesen, míg vízből 3 molekula vízzel kristályosodik ki. Híg savak, továbbá erjesztő anyagok behatására - mint afféle glikozida - víz felvételével széthasad és szőllőcukor, benzaldehid és kéksav keletkezik:

[ÁBRA]

A keserü mandulákban az A.-on kivül emulzin nevü és erjesztő sajátságokkal biró fehérjeféle test is van, de a két anyag egymástól el van választva, mert más-más sejtekben fordulnak elő és így az emulzin hatását nem gyakorolhatja. De ha a keserü mandulát vízzel összezuzzuk, az A. is, az emulzin is föloldódnak, a fentebbi kémiai hatás végbemegy és a keserü mandula (tulajdonképen a benzaldehid és kéksav) szagát, illetőleg ízét érezzük.

Amigdalin-sav

C20H26O12. Az amigdalinból képződik, híg lugokkal való főzéskor, amikor az amigdalin nitrogénje ammonia alakjában eltávozik. Szirupsűrüségü folyadék, amelyből hosszabb állás után színtelen kristályok válnak ki. Vízben igen könnyen, borszeszben és éterben nem oldódik


Kezdőlap

˙