Andree

1. A Károly, német geográfus, szül 1808. okt. 20. Braunschweigban, megh. 1875. aug 10. Wildungen fürdőben. Több nagy politikai lapot szerkesztett, igy a «Mainzer Zeitung»-ot (1838 óta), az Oberdeutsche Zeitung-ot, a Kölnische Zeitungot (1843 óta), a Bremer Zeitungot (1846 óta); de 1855 óta kizárólag föld- és néprajzi tanulmányoknak élt, előbb Lipcsében, hol 1868-70. Chile köztársaság konzula volt, utóbb Drezdában. A néprajzot az államtudományok egyik főalapjának tekintette. 1861-ben alapította a Globus c. igen elterjedt föld- és néprajzi folyóiratot, melynek szerkesztését halála után Kiepert R. vette át.

2. Fia Rikhárd, szül. 1835. febr. 26. Braunschweigban, szintén jeles föld és néprajzi iró, ki sokat irt a csehországi németek érdekében is (Nationalitätverhältnisse u. Sprachgrenze in Böhmen 1871. Techische Gänge 1872, Wendische Wanderstudien 1874. Ujabban több kitünő atlaszt adott ki.

Andrej

(Bogoljubovo birtoka után Bogoljubszkij melléknévvel), orosz nagyherceg, megalapítója annak a politikának, amely az apró fejedelemségek korszaka után az egységes birodalom megalkotását. kezdeményezte. Születési ideje ismeretlen. Mint nagyherceg 1158-1174. uralkodott Szuszdalban; befolyásának és politikájának volt köszönhető, hogy az orosz állam sulypontja Kijevből a birodalom északkeleti részébe helyeztetett át. Jóllehet ő a kijevi nagyhercegi címet és állást is viselte, nem akarta udvarát ott tartani, a helyett az ő északkeleti városait igyekezett kiépíteni, különösen Vladimirt, a Kljazma mellett. 1174-ben összeesküvők gyilkolták meg.

Andrejánovszkij-sziget

l. Aleuták.

Andrejev

1. kerület az orosz-lengyel Kjelce kormányzóságban 1269,87 km2-nyi nagysággal s (1885) 66,008 lakossal, földmíveléssel s több mint 50 gyárral. - 2. A., az ugyanilyan nevü kerület főhelye, (1885) 3639 lak.

Adrejevszkij

Arkadijevics Szergej orosz költő, szül. 1848. Jogot tanult s az igazságügyi miniszteriumban volt hivatalnik, de 1878-ban hivatalos állásától megvált mert nem akarta a Szaszulics Vjéra ügyében az államügyészi, közvádlói tisztet elvállalni. Attól kezdve mint ügyvéd él Pétervárott. Költői műveit jellemzi a Poe Edgarból vett jelige: «A melankólia a legjogosultabb kötltői hangulat.» Költeményeken kivül írt két igen figyelemreméltó tanulmányt is két orosz költőről: Barjatynszkijról, és Njekraszovról.

Adrella

Mihály, munkácsi görög egyes. pap s rutén író. Irt a magyarországi ruténekről az egyházi unió érdekében, c. 1646. (L. Zsatkovics cikkét a «Századok»-ban 1890, 544. l.)

Andréoli

a XV. század végén Gubbióban élt hirneves majolikafeső család neve. A család feje Giorgio mester volt.

Andreolít

(ásv.), l. Harmotom.

Andréossy

(ejtsd: andréoszi) Antal Ferenc gróf, szül. Castelnaudaryban 1761 március 6-án, megh. Montaubanban 1828 szept. 12-én. Az 1688-ban meghalt A. Ferencnek, ki Riquet társaságában a languedoci csatornát építette, dédunokája. Mint katona a francia forradalmi háborukban gyorsan emelkedett; részt vett nevezetesen Mantova ostromában és az egyiptomi expedicióban. Miután Napoleonnal Egyiptomból szerencsésen visszatért, ez a törzskar vezérévé nevezte ki őt, mely állásban a Brumaire 18-iki államcsínyben hatásosan közreműködött. Az első konzul erre őt a tüzérség, majd ismét a törzskar élére állította. 1802-ben követ volt az angol udvarnál, 1805-1807. Ausztria és Poroszország ellen harcolt s a grófi rangot kapta, 1809-ben követ lett Bécsben, s a főváros bevétele után ugyanott térparancsnok. 1810-ben követ lett a portánál, hol 1814-ig maradt, amidőn XVIII. Lajos visszahivta. A «száz nap» alatt ismét Napoleon pártjára állott, ki őt pairré és a hadügyi miniszterium élére nevezte ki. A waterloo-i kudarc után a fegyverszünet létrehozása ügyében a szövetséges fejedelmekkel alkudozott. A Bourbonok restaurációja után teljesen a magánéletbe vonult s egy ideig tudományos munkálatokkal foglalkozott. Tagja lett több tudományos társulatnak és az akadémiának. 1827-ben képviselővé választották; a kamarában mindig az ellenzékkel szavazott. Főbb művei: Histoire du canal du Midi (2. kiad. Páris. 1805). Relation de la campagne sur le Mein et de la Reidnitz de l'armée gallo-batave (1802). Constantinople et le Bosphore de Thrace pendant les années 1812. (németre leford. 1828. Lipcse). Opération des pontonniers français en Italie pendant les campagnes de 1795-97 (hagyatékából kiadva, 1843). A «Description de l'Egypte» nagy műnek több fejezete (Damiette s a Nilus torkolatainak leirása) A. tollából származik. V. ö. Wertheimer Ede, Ausztria és Magyarország a XIX. század első tizedében.

Andrés de Palomar

spanyol város, l. San Andrés de Palomar.


Kezdőlap

˙