Androlépszia

(gör., a. m. «emberrablás»). Különösen az az eset, midőn valamely állam más államnak honosait hatalmába keriti abból a célból, hogy ez utóbbit arra kényszerítse, hogy neki igazságot szolgáltasson.

Andromaché

Éetiónnak, a plakosi Téba királyának leánya, Hektor neje, Homéros Illiaszának fenköltlelkü nőalakja. Midőn férje halála után Trója bevételekor kis fiát Astyanaxot is elvesztette, rabnője lett Achilleus fiának, Neoptolemosnak, kinek 3 fiút szült. Második férje Delfiben megöletvén, Helenosnak, Hektór öccsének, nejévé lett, kitól Kestrinos nevü fia született. Harmadszor is özvegységre jutván, Neoptolemostól szül Pergamos fiával Ázsiába, Pergamos városába ment, hol meg is halt. Hősnője Euripidés egy fenmaradt darabjának.

Andromachos

Nero orvosa. Feltalált egy szert, mely állítólag ellenszere lenne az összes állati mérgeknek. E szernek 61 alkatrésze volt, s feltalálását ő maga megirta egy görög költeményben, melynek tartalmát Galénos is felvette az ellenmérgekről szóló művébe; százhetvennégy soros költeménye megjelent a «Fragmenta poematum rem naturalem vel medicinam spectantium»-ban (Páris 1846).

Andrománia

l. Nimfománia.

Andromeda

csillagkép az északi félgömbön Perseus, Kepheus és Kassiopeia csillagzatok közelében, három másodrendü, lapos ívben álló csillaggal. Heis szerint 80 szabad szemmel látható csillaggal bir. A középső fényes csillagtól északra áll a hires, szabad szemmel is látható A.-köd, melyet Simon Marius már 1612 végén fedezett föl s melyet vékony szarulemezen át csillogó gyertyafénnyel hasonlít össze. Ellipszís- v. orsóalakja van, körülbelül 2 ° hosszu s a spektrálanalizis tanusága szerint a tejút módjára apró sűrün elhelyezett csillagokból áll. Miután az A.-köd több mint 270 éven át változatlanul volt megfigyelhető, 1885 augusztus 19-e körül közepe táján hirtelen 7-edrendü, vöröses sárga új csillag tünt fel, mely hamar fogyott s néhány hónap mulva teljesen láthatatlanná lett. Ugy látszik, az angol Ward látta először e nevezetes csillagot, nálunk csak egy-két nappal későbben br. Podmaniczky Gézáné fedezte fel Wardtól függetlenül e bizonyára ritka égi tüneményt. g Andromedae (a baloldali 2-od rendü csillag) szép kettős; a főcsillag sárga, kisérője élénk kék színü.

Andromeda

és Andromedeoe. L. (növ.), l. Tőzegrozmaring.

Andronicus

szent, állítólag Krisztus 72 tanítványának egyike. Ő és felesége szt. Zinia (Róm. 16, 7.). voltak azok, kik állítólag a mai Magyarország területére elsőknek hozták be a kereszténységet. Emlékük napja máj. 17-én.

Andronicus

költő. l. Livius Andronicus.

Andronikos

Bizanci császárok:

1. I. A., Izsák fia, I. Alexios Komnenos császár unokája, uralkodott 1183-85. Eleinte török (1141), azután ismételten az iránta féltékenységgel viseltető Manuél császár fogságában sinylődött. Később Jaroszlav kijevi nagyherceghez menekült, ki a császárral kibékítette őt, mire együtt harcoltak a magyarok ellen. Azután Ciprus szigetére számüzték, honnan Jeruzsálembe menekült; itt elszöktette Theodorát, Balduin király özvegyét és előbb Damaszkuszban, utóbb Kis-Ázsiában élt. Manuel halála után (1180) visszatért Konstantinápolyba, a lázadást leverte és az ifju Alexiost, Manuél fiát, megkoronáztatta. De az ifju császárt csakhamar megölette (1183), hogy nőül vehesse jegyesét Ágnest, VII. Lajos francia királynak leányát. A. ügyesen, de erőszakosan uralkodott. Annyira dühöngött a nemesség ellen, hogy számos lázadást támasztott maga ellen. Az ország területe kisebbedett alatta: egyik rokona, Komnenos Izsák, Ciprus szigetén alapított független uralmat; egy másik, Alexios, Sziciliába menekült, hol a normannokkal szövetkezett. II. Vilmos sziciliai király hajókat és hadsereget küldött rendelkezésére, melyeknek segélyével Durazzót és Tesszalonikát elfoglalta. Egy harmadik, Izsák Angelos, néplázadást idézett elő ellene Konstantinápolyban, mely alatt a felkelők A.- t borzasztó kegyetlenségek közt megölték. (1185).

2. II. A., az idősebbik, Palaiologos Mihály fia, uralkodott 1283-1328., meghalt Drinápolyban 1332-ben. Megszakította az alkudozásokat a pápával, melyek a görög és római egyház egyesítését célozták, amiért V. Kelemen egyházi átokkal sujtotta (1307). A Kis-Ázsiában előnyomuló törökök ellen kataláni zsoldosokat fogadott; de ezek összeveszve a császárral, pusztítva vonultak át Macedonián és Trácián (1305-08) és elfoglalták az athéni hercegséget 1309. Unokája kolostorba záratta.

3. III. A., az előbbinek unokája. Uralkodott 1328-41. Alatta a birodalom rohamos hanyatlásnak indult. A törökök hatalmukat a Bosporusig terjesztették s a szerbek Macedonia és Epirus nagy részét elfoglalták (Uros és Dusan «cárok» alatt 1330). Kilenc éves fiát, V. Jánost, Kantakuzenos János gyámságára bizta.

4. IV. A., V. János Palaiologos fia, összeesküdött Szaudsival, I. Murad szultán fiával, hogy apáikat megbuktassák. De rajtavesztettek. A.-t elfogták, megvakították s börtönbe zárták. A genovaiak szabadították ki (1376), s apja trónjára helyezték, ki azonban a törökök segítségével ismét Konstantinápoly ura lett. Az 1381-ben kötött béke szerint A. Szelimbria, Heraklea és Trácia egy részét kapta. A. megh. 1385-ben.

Andronikos

1. gör. építész, Kyrrhosból (Sziria), v. Macedoniából származott. Ő építette márványból az athéni horologiumot,más néven a «szelek tornyát», mely máig is megmaradt. A későbbi görög művészet terméke ez (valószinüleg Scipio Nasica korából, 159 Kr. e.), nyolcszögletü, falain a föbb szelek reliefképével; tetején egy forgó érc-tritón szolgált szélvitorla gyanánt, alatta egy napóra vonalai vannak a kőbe vésve.

2. A. Rodusból, Kr. e. 65-50, az athéni peripatétikus iskola feje, főleg mint Aristotelés és Theophrastos műveinek rendezője s kiadója híres. Sokáig tartózkodott Rómában, ahol a filozófiát tanította aristotelés tanainak előadását a logikával kezdte s valószínűleg tőle stármazik Aristotelés műveinek ez elv alapján való szokásos rendje.


Kezdőlap

˙