Angusticlavii

a rómaiaknál azok a személyek, akik egyedül voltak jogosítva az alsó ruhán (tunica) egy vagy két keskeny biborszalagot (angustus clavus) hordani. (L. Clavus )

Anguszturafa

(növ., Galipea Aubl.), a Rutafélék génusza, 6 fajjal Braziliában. A G. officinalis Hancock örökzöld fának a kérge az igazi A.- kéreg (cortex angusturae verae), melynek keserű kivonata és tinkturája (extractum et tinctura angusturae), váltóláz ellen hathatós orvosság. A Stychnos nux vomica-nak hasonló, de mérges kérgével is gyakran összetévesztik, azért az utóbbit hamis A.-kéregnek nevezik. Régebben a Bonplandia trifoliata W. amerikai fát tartották A.-nak.

Angvillulidae

(állat), a fonálférgek osztályának egyik családja, teste kicsiny, szája lebenykék nélküli, szemei nincsenek, garatjuk két duzzadással; a himnél két egyforma spiculum van; csak igen kis része élősködő, legnagyobb része szabadon élő. Sok közülök kiszáradva is megtartja életképességét és megnedvesítés után új életre ébred. Az idetartozó nemek közül a Tylenchus-fajok legnagyobb része növények belsejében élősködik, ezek közül legismeretesebb a Tyl. scandens Schn., a buzaszemekben az ugynevezett gömbölyü üszög betegséget okozza. A megtámadott buzaszemek belsejében 8-10 ivaréretlen lárva tartózkodik s a kiszáradt szemben éveken át is megél kiszáradva, sőt még 35-70°C.-ra melegítve sem pusztul el valamennyi. Ha az ilyen buzaszemeket elvetjük, a kis állatkák a nedves földben életre ébrednek, a szabadba vándorolnak és fiatal buzahajtásokba veszik be magukat, ezeknek védelme alatt kitelelnek, aztán a fejlődő buzanövény kalászába s itt a szemekbe tolakodnak be, hol aztán ivaréretté lesznek; de a peterakás után elpusztulnak. A peték a már leírt módon aztán tovább fejlődnek. Legbiztosabb óvószer ellenük a megtámadott szemek elégetése. (L. Szaniszló A.: kisérletek a golyóüszöggel. Mezőgazdasági Szemle. 1885.) A Heterodera Schachtii Schm. a cukorrépa gyökerében élősködik és néha nagy károkat okoz. Az Augvillulidae aceti Ehrbg. az ecetben él. A Rhabditis-fajok teljesen kifejlett állapotban iszapos fenekü vizekben élnek, míg lárva állapotban különböző állatokban élősködnek, közülök a Rhabditis nigrovenosa Rud. lárvái a béka tüdőjébe való bevándorlás után hímnősökké, ugynevezett Ascaris nigrovenosákká lesznek, amelyeknek utódai azonban már kivándorolnak s az iszapban Rhabditisekké fejlődnek. (L. Örley L. «Az Angvillulidák magánrajza.» Természetrajzi füzetek és a Rhabditisek magánrajza orvosi és természetrajzi szempontból. M. tud. Akad. kiadványai. Term. tud. közl. 21. köt. 1. sz.)

Angvis

L. (állat). A rövidnyelvü gyikok alrendjében a Seincoidea családnak egyik neme, kigyóforma testtel és lábak nélkül. Egyik faja a törékeny kuszma (Angvis fragilis L.) fölül barna, alul feketés, gyakran finom, sötét hosszvonalakkal; fiatalkorában háta fehéres, közepén fekete hosszsávval, hasa és oldalai feketék. Egész hossza 32-50 cm. Nálunk is közönséges, bokros helyeken tanyázik és este búvik elő, mikor is földi gilisztákra és csigákra vadászik. Téli álmot alszik s ez alkalomra földalatti járatokat váj. Nyár delekán 8-26 fiatalnak ad életet.

Ángy

sógorasszony, a fiutestvér felesége.

Angyal

(görögből származik, s eredeti értelme: «hirnök»). Az istennek küldöttei, másrészt pedig olyan tiszta szellemi lények, akik folyton az istenség körében lévén, őt szünet nélkül magasztalják, dicsőítik. Megkülönböztetnek jó és bukott A.-okat. Ez utóbbiak Lucifer vezetése alatt az isten ellen fellázadván, az örök kárhozatra lettek taszítva s azóta irigységből és gyülöletből az embert is arra a sorsra akarják juttatni, mint ez az első emberpár története is elbeszéli. A jó A.- ok egyik kiváló kötelessége az emberek őrizete is. (Őrző A.- ok.) Az A.-oknak 9 karát különböztetik meg. Erről részletesen ir Dionysios Areopagita.

Angyal

Dávid, történelmi és irodalomtörténeti iró, egyetemi könyvtártiszt és középiskolai tanár Budapesten, szül. Kun-Szent-Mártonban 1857 nov. 30., tanulmányait a budapesti egyetemen fejezte be, hol a bölcselet doktorává avatták 1879-ben. Számos kisebb dolgozata jelent meg azóta a Figyelő, Századok, Egyetemes Philol. és Tanáregyesületi Közlöny, és a Budapesti Szemle lapjain; önálló munkái: Berzsenyi Dániel, Budapest 1879, Késmárki Thököly Imre 1657-1705, Budapest 1888-89 (a M. Tört. életrajzokban); sajtó alá rendezi Kisfaludy Sándor munkáinak uj teljes (4-ik) kiadását. Eredeti munkáit alapos készültség és gondos stil teszi értékesekké. Hasonlókép jelesek az angol és a francia irodalomból való fordításai is, minők: Barere Bertrand Macaulay után (Olcsó könyvtár, 1879), A német irodalom története James Sime után angolból, Európa politikai történetének áttekintése Lavisse után (Olcsó könyvtár), és A politikai tudomány története az erkölcstanhoz való viszonyában, a III. köt., P. Janet után, franciából. A Budapesti Szemle 1892 okt. számában I. Rákóczy György címen történelmi tanulmányt közölt.

Angyalcsinálók

Nők, akik csecsemőket, különösen házasságon kivül született gyermekeket névleg tartásra, tényleg abból a célból fogadnak el, hogy feltünés nélkül lassan elpusztítsák.

Angyal édes gyökér

(növ.), Csapó szerint a Polypodium vulgare L., l. Páfrány.

Angyalffy

Mátyás, gazdasági iró, szül. Naszályon, Komárom megyében, 1776 febr. 5., megh. Pozsonyban, 1839 márc. 17. Tanulmányai befejezése után nevelősködött. Számos nyelvet beszélt. Az 1818-ik évben Festetics György gróf a keszthelyi Georgiconába tanárnak hívta meg, hol öt évig működött. Azután Pestre ment, s egészen az irodalomnak élt. A m. tud. Akadémia 1832-ben levelező tagjai közé választotta. Több munkáját német nyelven adta ki, mert akkoriban a magyar mezőgazdasági műveknek nem volt kereslete. Munkái: Grundsätze der Schaafkultur. Oedenburg 1817. Ökonomie der Landw. 2 rész. Pest 1823-24. Grundsätze der Feldkultur 4 rész. Pest 1823 - 24. Juhászkáté. Pest 1830. Közönséges baromorvosi könyv. Kassa 1836.(Névtelenül jelent meg.)Gazd. szaklapokat is szerkesztett. V. ö. Szinnyei J. Magyar irók és Galgóczy, Emlékkönyv. I.


Kezdőlap

˙