Apostoli hitvallás

a legszükségesebb hitigazságok rövid foglalatja. A szent hagyományok szerint az apostolok állították össze (innen van neve is) mielőtt Jeruzsálemből elmentek az egész világba hirdetni az Úr evangéliumát. Jelen alakját azonban minden valószinüség szerint csak a VI. században nyerte.

Apostoli iroda

(Cancellaria apostolica), a római kuria legtekintélyesebb s legrégibb kiadóhivatala, mely A. konzisztóriumban, vagy a datariában tárgyalt minden fontos ügyet, s egyáltalában minden pápai intézkedést, mely a kuria gyakorlata szerint a bulla formáját követeli meg, kiad és bulla, s kivételesen bréve-alakba foglal. Azonban nem szorítkozik pusztán az expedicióra, hanem vizsgálat alá is veszi a hozzá kerülő ügyeket főleg oly irányban, hogy megengedik-e az apostoli iroda szabályai annak rendes uton való kiadományozását, s nem forognak-e fenn az expedició ellen oly okok, melyek az egyházi fegyelembe s harmadik személyek jogaiba ütköznének? Az iroda főnöke a vice-kancellárius, akinek személyében egyesítve van a «Summator» állása is, s kinek hatásköre arra terjed ki, hogy megszerkessze a kiadványokat, amidőn kivánatos eltérni az iroda szabályaitól. Helyettese a «Regens Cancellariae». Az iroda személyzetéhez tartozik a 11 «Abbreviator de Parco Majori» (Abbreviatori del Parco Majore), akik a kiadandó bullák rövid tervezetét (notae v. minutae) elkészítik, amelyek alapján készülnek azután felügyeletük alatt a bullák egész terjedelmükben. Vannak ezenkivül az illetékek megállapításával és a pecsét alkalmazásával foglalkozó közegek.

A. szabályai a pápák által, bizonyos ügyek elintézésénél követendő eljárás megállapítása s körvonalozása céljából a kuria hatóságainak adott utasítások. E szabályok kegyelmi és jogügyekre, javadalmak adományozása körül való fentartásokra, fölmentvényekre, a kuriához intézendő felebbezések megengedhetőségére, a pápai okmányok külalakjára, engedményeknél s kiváltságoknál alkalmazandó záradékokra vonatkoznak. A pápák az ily szabályokat, mint a pápaságuk alatt irányadóul követendő utasításokat adták ki, amig végre V. Miklós, vagyis a XV. század óta minden pápa a kormányra lépése alkalmával, szabályszerint csekély módosítással, mint a «Stylus curiae» törvényesen megállapított egyik állandó részét megszokta erősíteni. Számuk 70 és 73 között ingadozik. Tulajdonképen csak a római kuriát kötelezik s csak a vele való érintkezésben nyernek érvényt; egyes országok konkordátumai, törvényei, szokásai e szabályok alól kivételeket állapítanak meg; mások kifejezetten is recipiálva vannak. Magyarországra nézve e szabályok szintén csak kivételesen alkalmazhatók; p. a pápa, rezervációs püspöki székek betöltésénél csak ott, hol ez kifejezetten ki lett kötve, mint a szatmári, kassai, lugosi, szamosujvári püspökségek betöltésénél, ha a püspöki előd Rómában hal meg.

Apostoli kamara

(Reverenda Camera Apostolica, Camera Pontificia), a római egyház javainak és jövedelmeinek kezelésére s igazgatására hivatott központi hatóság. Élén a kamarás (Camerlengo di Santa Romana Chiesa Romana) áll. Hivatalnokai még: a kincstárnok (Tesoriere Generale), aki a pápai állam pénzügyminisztere, az alkalmarás (Vice-Camerlengo), ki Róma főrendőrfőnöke volt. A kamara-testületben szavazattal bir az úgynevezett kamarai papság (9) élén a dékánnal és a véleményező joggal biró szegények ügyvéde, a kincstár ügyvéde, a kincstári prokurátor, a kincstárnok helyettese. Az A. az előtt, mint teljes kamara Tribunale della Piena a kincstárt illető minden vitás ügyben, mint felebbezési forum, mint Tribunale Criminale a kincstár ellen elkövetett sikkasztások és vétségek felett, s mint Congregazione Camerale a kincstári és adóigazgatás körében fölmerült kérdések felett biráskodott. Ma nem gyakorol jogszolgáltatást s biráskodást.

Apostoli király

a mindenkori magyar királynak címe, amelyet világos szavakkal XIII. Kelemen pápa adományozott 1758 aug. 19-én kelt Carissima in Christo filia kezdetü brevejében Mária Terézia királynőnek és törvényes utódainak «motu proprio et certa scientia». Ezt a címet azóta Mária Teréziának 1758-ban kiadott rendelete folytán a hatóságok és magánosok kötelesek megadni, s a magyar királyok is használják azt cimeikben. Az országgyülés és a törvények szövege e címet csak a már megkoronázott királynak szokta megadni; a királynét nem illeti meg e cím. Régebben az apostoli jelző csak kivételesen fordul elő a magyar királyok címeiben; p. I. Lipót egy 1701-ben az esztergomi érsekhez intézett levelében apostoli királyi felségéről szól. II. Ulászló s később III. Ferdinand sikertelenül tettek lépéseket Rómában az iránt, hogy az apostoli cím használatára jogot kapjanak.

Apostoli konstituciók

és kánonok, l. Álapostoli gyüjtemények.

Apostoli követség

l. Követség.

Apostoli levelek

tanító- és intő iratok az új testamentomban, amelyeket az apostolok intéztek keresztény községekhez vagy egyes keresztényekhez. Több ilyen, apostolok által írt levél elveszett, p. Pál első levele a korintusiakhoz, s ugyancsak egy levele a laodikeiaiakhoz.

Apostoli párt

Spanyolországban az ultrakatolikusok és abszolutisták pártja, mely az 1820-iki forradalom után alakult s az úgynevezett apostoli junta vezetése alatt állott. Portugália pénzzel és fegyverrel segélyezte, s így az szövetkezve az udvarral, az abszolut uralom helyreállítására törekedett. Urgelben mint legfőbb kormány szervezkedett 1822 aug. 15. és az apostoli seregre támaszkodva, a fogoly király nevében, az 1820. márc. előtt volt állapotok helyreállítását követelte. Midőn a francia intervenció kilátásban volt, a párt fegyvert fogott, de hadserege vereséget szenvedett s a kormányzóság Franciaországba menekült. A franciák bevonulásával uj, 10,000 főből álló sereg állott rendelkezésére és Calderon, Eguia, Eroles és Erro képezték az ideiglenes kormányjuntát (1823 ápr. 9.), mely a franciák által kinevezett hivatalos kormány mellett is (1823 máj. 4.) fennállott. Miután a kinály trónját ismét elfoglalta, e párt az udvarnál nagyon befolyásos kamarillát alakított. Az apostoli párt 1833-ban beleolvadt a karlista pártba s azóta mint külön párt megszünt. (Baumgarten, Gesch. Spaniens. II.)

Apostoli prefektura

a misszió-szervezet legegyszerübb alakja, mely egy áldozár vezetése alatt áll, ki azonban különböző, nem szorosan a püspöki renddel járó ténykedések, p. bérmálás eszközlésére szóló felhatalmazást szokott nyerni. Az A. közvetlenül a «Propaganda Fide» alatt áll. Ily A. van a Német birodalomban, Svájcban és Liechtenstein fejedelemségben, Kelet-Indiában s Khinában 2-2; Dániában, Norvégiában, európai Törökországban, Szunda és Molukki szigeteken s Ausztráliában, 1-1; ázsiai Törökországban 6; Afrikában 18; Amerikában 8.

Apostoli tábori helynök

a közös hadseregbeli katolikus katonalelkészek állománycsoportjának feje; felszentelt püspök; a tábornokok rangosztályába (V.) tartozik. L. még Tábori papság.


Kezdőlap

˙