Apród

eredetileg nemes származásu ifju, akit lovaggá való kiképzés végett valamely előkelő főúr v. fejedelem udvarán neveltek. Később Magyarországon több céhnél a mesterséget tanuló ifjakat is apródoknak hítták. A nemes apródok tudományos kiképzéséről és a lovagias ügyességekre való oktatásáról az a főúr gondoskodott, aki az apródot házához vette; az apród ugyan úrfi volt, de azért mégis bizonyos, nem alázónak tekintett szolgálatokat is köteles volt végezni, mint p. ebédközben a kiszolgáló inasokra felügyelni, az előkelő személyeknek bort töltögetni, a fegyvertárt rendben tartani, a lóápolásra felügyelni stb. Háboru esetén az idősebb apródok gazdájukkal a táborba mentek, oldalán harcoltak s mindenképen segítették, ha veszélyben forgott v. baj érte. Hazánkban az apród-viszonynak egy neme a jurátusintézményben 1848-ig maradt fenn. Németországban az apród-intézmény céhszerűen berendezve létezett a XVI. századig; 8 éves korában a nemes fiu apród (page) lett; 14 éves korában a templombán ünnepélyesén hadapróddá (Knappe) avatták fel és szentelt kardot adtak át neki; 21 éves korában végre, ha különben érdemes volt arra, lovaggá ütötték.

Aprógiliszta

Oxyuris Rud. (állat), a fonálférgek osztályában az Ascaridák családjából való élősdi féregnem, amelynek fajai rovarokban, hideg és melegvérü gerincesekben élősködnek. Az emberben élősködő aprógiliszta (Oxyuris vermicularis L.) nősténye 1 cm. hosszu, testének hátsó vége farokba megy ki: hime ritkább és csak 4 mm. hosszu Egyike a leggyakoribb emberi belső élősdieknek s néha ezerszámra tenyészik. Kiválóan a vastagbélben tartózkodik, de előjön a vak- és vékonybelekben is. Éjjel gyakran tömegesen vándorol ki a végbélnyiláson, ami mindig nagyfoku viszketegséget okoz. De ha nagy tömegekben lépnek fel, gyuladásokat is okozhatnak s az emésztést is megzavarhatják. Lerakott petéi már az ember bélcsatornájában fejlődésnek indulnak, de a bélsárral kiüríttetnek s az embriók az emberbe való bejutás után hagyják el a peteburkot. Az Oxyuris ambigua Rud. fajt a nyulak beléből már Aristotelés ismerte és Ascaris néven jegyezte fel.

Apró jószág

v. apró marha és apró majorság a gyüjtő neve a gazdaságban levő szárnyas állatoknak.

Aprólék

néven említik a szárnyasnak és vadnak végtagjait, gyomorral, szívvel, léppel és májjal együtt. Különösen kedvelt ételek a nyul-, kacsa és libaaprólék.

Aprólepkék

Mikrolepidoptera (állat), a pikkelyes szárnyu rovarok egyik alrendjét képezik, melyeknek szárnyai keskenyek, néha rojtosak nyugváskor vizszintesen állók v. testöket övedzik; csápjaik serteidomuak és hernyóik rendesen 14-16-lábuak. Körülbelül 10000 faja van, melyek közül Európából 2500 és Magyarországból 700 faj ismeretes. Egyesek hernyói kártékonyak, mint a molyok (Tineidae), a szőllőgöngyölgető pille (Tortrix Pilleriana) stb. Négy családra oszlik: 1. Tollaspillék (Pterophoridae), melyeknek szárnyai 2-3 tollalaku lebenyre osztvák. 2. Molypillék (Tineidae), melyek csápjai serteidomuak, szárnyaik keskenyek, néha hegyesek és rojtosak; hernyóik egyes növényeken, levelekben, rügyekben, állatanyagokban, mint prémben, tollban stb. élnek és fonadékba bábozzák be magukat. 3. Levélsodrópillék (Torticidae), mellső szárnyaik alapi része előre hajolva nyugváskor mintegy vállat formál, hernyóik rendesen önsodorta levéltekercsekben, rügyekben és gyümölcsökben élnek. 4. Tűzpillék (Pyralidae), a hímek csápjai fésüsek; nevüket onnan vették, mert esténként a világosság körül igen szeretnek röpködni. Hernyóik állati anyagokon vagy növényeken élnek.

Apró pénz

v. váltó pénz, a kis forgalom közvetítésére és a pénzegység kiegyenlítésére való pénz. Nálunk eddig ezüstből és rézből verték, ujabban azonban bronzból, nikólból és ezüstből fogják készíteni. L. Fillér.

A propos

(franc., ejtsd: á propó), a. m. idejekor, éppen jókor, alkalmas, ez alkalommal (a fenforgó tárgyról) eszembe jut.

Apró spórák

microsporae (növ.). Az edényes virágtalanok némely csoportjának (Selaginelleae, vizi harasztok) kétféle: nagyobb és apróbb spórája van (Heterosporeae). Az apró spórák nagy számmal fejlődnek, csírázáskor hím ivarszerveket fejlesztenek, s azután elpusztulnak. L. Makrosporák, Heterosporeae.

Aprószentek ünnepe

Ama kisdedek emlékünnepe, kiket Herodes leöletett; dec. 28-án. Valószinüleg a legrégibb az ünnepek között, melyeket az egyház a mártirok tiszteletére rendelt; már a II. században említés történik arról (Szent Iren. adv. Haeret. III. 16.). A karácsonyhoz azért füződik, mert mindjárt Krisztus születése után ontották véröket ezen «virágai és zsengéi a mártiroknak».

Aprószőllő

szőllőfaj, mely megaszalva árucikket képez; az e faju szőllőtő (vitis vinifera apyrena) magvatlan bogyókat terem s különösen a jóni szigeteken termesztik. A szemeket aug. végén szedik le s szabad ég alatt megaszalják, mire szép időben 8-10 nap, esősben pedig 3-4 hét szükséges. Aszalás után a bogyókat száraiktól elválasztják, falazott üregben szorosan összetömik s a levegő behatásától tökéletesen megóvják. A szállítás nagy hordókban és csomagokban történik.


Kezdőlap

˙