Arany-mohur

keletindiai aranypénz = 15 rupia, közel 29 korona.

Aranymosás

l Arany.

Aranyművesség

l. Ötvösség.

Aranyos

folyó Erdélyben, mely Tor de-Aranyosmegye nyugati határán, a Bihar-hegység keleti oldalán, a Kalinyásza és Kukurbeta (Bihar) hegyek tövében fakadó csermelyekből támad. Két főforráspataka a Nagy- és Kis- A., amaz a vidrai gyönyörü völgy szorosán szép vízesést alkotva folyik végig és Ponor s Topánfalva közt egyesül az ÉNy felől jövő Kis-Aranyossal. Az egyesült A. ezután Torda Aranyosmegyét hasítva, Szolcsváig K-re onnan ÉK-re Egerbegyig K-re folyik s innen Tordáig DK-re fordulva, Vajdaszegél a Marosba szakad. Nevezetes az aranyhomokról, melyet magával hord s melyet a folyó mentén épült falvak lakói helyenként kimosnak. A folyó hossza 130 km., szélessége Topánfalvánál 30-36 m., Tordánál 50 m.; közepes mélysége amott 2/3 itt 1 1/2 m.; a Nagy-A. forrása 1760 m. magasságban, a Marosba való torkolata 270 m. magasságban van, egész esése tehát 1490 m., Tordán aluli részében azonban alig 4 méter. Nagyobb mellékvizei a baloldalon (É felől) a Jára (l. o.), Hesdát (l. o.), mely a tordai hasadékot alkotja és a Túri patak (l. o.), a jobb parton (D felől) az Abrud. Az Aranyos vízkörnyékén 103 község van. A folyó legrégibb latin neve Crisola, később Auratus volt. L. Téglás Gábor: Alsó-Vidrán, a Kis-Aranyos völgyében. (Földr. Közl. 1882. X. 241--249.) Czirbusz Géza: Karsztjelenségek az A. középső szakaszában (ugyanott 1890. XVIII. 429-446).

Aranyos

1. nagyközség Borsodmegyének miskolci j.-ban, mély völgyben, (1891) 1084 magyarajku lakossal; a helységet és határait kis patak hasítja s a szántóföldek közt van egy forrás, melynek a lakosok gyógyerőt tulajdonítanak. Közelében van egy Földvár nevü omladék, melynek most már csak árkai láthatók; eredetet illetőleg a XIV. században elpusztult cseh favárak közé tartozik. 2. A., kisközség Hevesmegye péterváradi j.-ban, (1891) 651 magyar lakossal, termékeny határral. 3. A. (Aries), kisközség Hunyadmegye hunyadi j.-ban, (1891) 138 oláh lakossal. 4. A., nagyközség Komárommegyének csallóközi j.-ban, (1891) 1618 magyarajku lakossal; igen régi helység, mely hajdan két részre volt osztva; Róbert Károly király 1327-ben elsőszülött fiának, Lászlónak jegyajándék fejében adta. Posta- és távirdahivatala van. 5. A., kis fürdő, l. Alpár 1. 6. Bács-A., kisközség Szabolcsm. tiszai j.-ban, (1891) 756 magyar lak.

Arányos

kisközség Baranyamegyének pécsi járásában, (1891) 518 magyarajku lakossal; postahivatal; régi helység, mely a XIII. században több magyar királynak mulatóhelye volt.

Aranyos-hegység

a délmagyarországi hegységben a Szemenyik csoportjának egyik kis tagja, Krassó-Szörénymegye Ny-i részében a Berzava és Poganis völgye közt; legmagasabb csúcsa az 551 m. magas Aranyos (Arenyis). Az A.-et a neogén korszakban izzónfolyó állapotban kitódult trachit alkotja, melynek kihülése után képződött hasadékait érces telérek töltik ki; hozzá kristályos palák s neogén üledékek támaszkodnak. A hegység főhelye Német-Bogsán. V. ö. Halaváts Gyula: Az A. Krassómegyében. (Földr. Közlemények. 1891. 160-174.)

Arányosítás

meghatározása a részesedés módjának és mértékének, mely az egyes közbirtokosokat (l. Közbirtokosság) közösben maradt nemesi javaik és haszonvételeik tekintetében megilleti.

A nemesi birtok rendszere a régi magyar jogban a családi vér- és jogközösség eszméjén alapult (l. Ősiség és Adományrendszer) s ez a leszármazás elágazásának, valamint az idő folytán beállott jogutódlási eseteknek szükségszerü folyományaként a családi tulajdonközösség sajátszerü alakulatát hozta létre, mely szükségessé tette a közösségi viszony és az abból származó egyéni jogok tüzetes szabályozását. A mérték, amely szerint az egyes közbirtokosnak a közösségben való részesedése meghatározható, és amely az egésznek bizonyos hányadrészében nyer kifejezést, arány-nak (proportio), a közbirtokosok közt e tekintetben fennálló viszony pedig arányosság-nak (proportionalitas) neveztetik. A közös nemesi javak főtárgyait (szántó, rét stb.) az egyes közbirtokosok rendszerint a természetben felosztva birták, s ezek tekintetében csak abban nyilvánult a közösség, hogy az ősiség eltörléséig az egyes birtokosok elidegenítési jogosultsága a jogközösség fogalmának megfelelően korlátozva volt (l. Ősiség). A jószág egyes tartozékaira, jelesül egyes haszonvételekre, mint p. a korcsmáltatási jogra, a legelőre, erdőre, a vadászati és halászati jogra nézve azonban a közbirtokosok rendszerint közösségben maradtak. Különösen ezekre vonatkoznak az ujabb törvényeknek a közösségből származó viszonyok rendezését tárgyazó intézkedései.

Az A. tárgya minden közös terület, jövedelem v. haszonvétel s e szerint minden közös javadalom, de másrészt minden közös költség v. teher is, mint amilyenek p. közös épületek fentartása és kijavítása, gátak, töltések és egyéb védművek építése és fentartása, a futóhomok elfojtása, a közbirtokossági vagyon kezelésévei avagy az urbéri birtokrendezéssel járó s a volt földesuraság terhére eső költségek és kiadások. Az A. célja v. csupán a továbbra is közösségben maradó haszonvételek és jövedelmek szabályozása, mint például: közös legelőre nézve a marhák számának és nemének, közös erdőre nézve a faizás és makkoltatás módjának, a kisebb haszonvételekre nézve a jövedelemfelosztás arányának megállapítása, v. pedig a tulajdonközösségnek tényleges megszüntetése a közös területek arányos felosztása által, úgy, hogy kiki elkülönítve kapja meg illetményét. Az alapot, amelyen az egyes birtokosokat a közösből megillető részjutalék kiszámítása történik, aránykulcsnak nevezik. Az alkalmazásba vehető aránykulcsok különféle nemei az 1832-6. évi magyarországi XII. t.-c.-ben, Erdélyre nézve pedig az 1871: LV. t.-c.-ben vannak felsorolva közösség tényleges megszüntetését tárgyazó arányosítás egybekapcsolható a tagosítással is (l. o.), amelynél fogva az egyes birtokosok illetménye az okszerü gazdálkodás követelményeinek megfelelően egy v. több tagban adandó ki.

Aranyos-Lóna

kisközség Torda-Aranyosmegyének felvinci járásában az Aranyos folyó mellett, (1891) 1380 oláhajku lakossal; postahivatallal.

Aranyos-Marót

nagyközség Barsm. aranyosmaróti járásában, a Zsitva mellett; Barsm. székhely e, szép megyeházzal és kastéllyal; van itt tanfelügyelőség és adófelügyelőség, kir. törvényszék és ügyészség, járásbiróság, szolgabirói hivatal, államépítészeti hivatal, közjegyzőség, megyei köz

kórház kaszinóegylet, a vöröskereszt-egyletfiókja, takarékpénztár, s számos egyesület. Itt van Haas Fülöp és fiai szőnyeggyára, melyet 1882-ben alapitottak s mely 60-90, munkást foglalkoztat, gr: Migazzi-féle tehenészet és sertéstenyésztés Posta és táviróhivatal. Két hetilap jelent meg itt. Barsi Ellenőr (Somai) VI. évf. Néptanitó: (Brunczlik) VI. évf. Lakóinak száma (1891) 2541, köztük 1483 tót, 827 magyar és 220 német. A házak száma 207. Határa csak 1146 hektár, környéke kies és termékeny. A Muránytól A.-ig vezető helyi érdekű vasút már engedélyezve van.


Kezdőlap

˙