Aranyszövés

l. Szövés.

Aranytinktura

E néven nevezték egy időben a spiritus ferri sesquichlorati aethereus v. tinct. nervino-tonica Bestuscheffi nevü készítményt, mely ma is hivatalos nálunk. Aranysárga szinü, összehuzó izü folyadék, mely belső sápadtságban, vérszegénységben szenvedőknek szolgál gyógyszerül. Aranyat nem tartalmaz. Franciaországban Delamotte-féle arany cseppeknek nevezik.

Aranytopáz

annyi mint citrin (l. o.).

Aranyüstök

v. aranyos paprád (növ.), a Polytrichum commune L. nevü mohának Benkő feljegyezte neve. L. Polytrichum.

Arany-üveg

Igy nevezik különösen az ó keresztény korbeli sírokban előforduló üveg edényeket, melyek kettősfalvak és a két fal közé vésővel kimunkált vékony aranylemez van illesztve. Ekként az üveg edény arany diszítménye védve van a koptatás ellen. Az üveg edény arannyal való diszítésének e módját a rokoko művészet idejében ismét gyakorolták. L. Üveg edények.

Arany vakarcs

alatt az arany műves-műhelyekben összesöpört aranyhulladékot értjük.

Aranyverők

l. Fémüstverés.

Aranyvessző

(növ., Solidago L., Doria Adans.. aranyos istápfű, mezei aranyos vessző. veres gyürü fű, Benkő; ritkaréj Diószegi), a sugáras fészkesek génusza, főleg amerikai kórónemü többnyári növények mintegy 80 fajjal. Az Aster L. génusztól meglehetős hengerded (nem lapított) gyümölcse és sárga sugárvirága választja el. Sugárvirága 5-8, egysoros, bóbitája is egysoros. Egész harmadfél méter magas, karcsu, sűrüleveles kórók szép dús sárga ágasbogas virágfészkekkel. Füvökből sárga festék állítható elő. Az Ó-világban csak 3-4 faja ismeretes, de ujabban mint kerti virág több faj átkerült Európába is, p. a S. Canadensis L, S. grandifiora Desf, S. pyramidalis Moench, S'. serotina Ait., S. procera és S. nutans Ait., S. sempervirens L. stb. Kertben alig kivánnak valami gondozást, azért nagy, vagy kevésbbé gondozható kertekbe alkalmasak; a termőhelyben és klimában sem válogatósak, azért ligetekben, ültetvényekben, nádasok mellékén stb. is diszlenek, ha a magjak oda vetődik. Hazánkban a S. Canadensis már több helyen elvadult, vadon pedig két faja nő: a S. virga aurea L. verőfényes lejtőkön, szőnők közt, homokon stb., meg a S. alpestris W. el Kit. (S. Carpatica Schrad.) a havasok régióiban. A S. Canadensus csinos növény lándsás, fürészelt levelekkel, sárga nagy ágasbogas virágzattal; virágbogai mint féloldalu fürtök szépen hátragörbülnek. A csörgő kigyó marása ellen használják (Klapperschlangenkraut), a S. virga aurea (heidnisches Wundkraut) füve régebben orvosság volt.

Arányvetés

a kádárságban, midőn a donga has- és nyakbőségét meghatározzák, melytől a hordó szükülése v. szupolykója függ.

Aranyvirág

(növ., aranyfű, szent-Jakab virága Csapónál, Chrysanthemum L.), a sugaras fészkesek génusza.

[ÁBRA] Aranyvirág.

Ez a Melius és Csapó feljegyezte vagy fordította név a latinnak megfelelő s igy használják a későbbi botanikusok is, ellenben Benkő és Veszelszki még a Gnaphalium Stoechast L. is aranyvirágu fűnek nevezik. Szisztematikai értelemben a Ghrysanthemuna L. (aranyvirág) majd tágasabb, majd szorosabb körü növénygénusz. Durand (Index generum Phanerogamorum 218. l.) p: a több mint 130 leirt fajt alig 90-re redukálja, de ily felfogással a Pinardia Cass., Chrysanthemum L. strict., Coleostephus Cass. (Myconia Neck.); Ammanthus Boiss. el Heldr., Argyrauthemum Webb, Pyrethruyn Gärtn., Leucanthemum DC., Phaalcrocarpum Willk. Phalacrodicus Less., Tridactylina Sch. Bip., Richteria Kar. et Kir., Plagius L'Her. (Balsamita Desf.), és Gymnocline Cass. stb. génuszokat is a (Chrysanthemum L. alá foglalta. Ellenben Nyman Conspectus floare Eropaeae című munkájában, a 370. 1., Európából szorosabb értelemben már csak 4 fajt sorol elő. Az Anthemis-nemüek II. szubtribusában (Chrysanthemeoae Boiss. fl. orient. III. 323. l.), melynek fészekvacokja nem pelyvás. csak ritkán szőrös, a rokon génuszoktól, különösen a Pyrethrumtól és Leucanthemumtól kétféle gyümölcse különbözteti meg. A fészek szélén levők t. i. többé-kevésbbé háromszögletüek vagy tülöknemüen szárnyasszegélyüek, a többi fordított kúpalakú vagy összenyomott. Egynyári, sárga fészkü füvek. Hazánkból a Chr. segetumot L. (Xanthophthalmum. seg. Sch. Bip.) jegyezték fel, de ujabb időben senki se találta. A papvirágfüvekhez (Leucanthemum) hasonlít, de fészeksugara sárga. Lehet, egy kor vetőmaggal került az országba, azután hamar elpusztult; lehet az is, hogy némelyek más fűvel tévesztették össze.


Kezdőlap

˙