Arauarieae

Araukarianemüek (növ.), a fenyőféléknek egyik alcsaládja, melyet a kétlaki virág, valamint az különböztet meg az abietineáktól, hogy a tobozpikkelyei tövében a pete magános, nem páros. (Az Araucaria Juss. l. Díszfenyő; Araucarites l. Göpp. ősvilági növénygénusz az Araukarianemüek alcsaládjában.)

Arauco

1. tartomány a délamerikai Chile déli részében. Területe 11,000 km2, lakosainak száma az indusok kivételével 73,668. Az ország hegyes és erdős, belseje a baromtenyésztésre alkalmas; a folyók völgyei nagyon termékenyek. A klima nedvesebb mint Chile északibb részein, s nagyon enyhe. A tengerpartnak jó kikötője nincs. Fővárosa Lebu (1883) 7000 lakossal. 2. A., város a délamerikai Chile köztársaság ugyanoly nevü tartományában 37° 15' d. sz. alatt, (1885) 3458 1.

Araujo de Azevédo

(ejtsd: arausu) Antonio de, barcai gróf, portugál államférfi, szül Limában 1752., megh. 1817. A. 1789. követ volt Hágában s 1797. Párisban Franciaországgal kellett volna megkötnie a békét, de mert a portugál kormány a békepontozatok ratifikációjával késett, a francia direktorium az egyezkedést meghiúsította. A. a direktoriumot meg akarta vesztegetni s ezért börtönbe került. Később berlini, majd pétervári követ; 1803. pedig hadügyi és külügyminiszter lett. De 1807., miután a franciák betörése ellen mitsem tett, a nép dühe elől a királyi családdal együtt Braziliába menekült. 1814. tengerészeti és gyarmati miniszter lett. 1815. a barcai grófi címet kapta. Irodalmilag is működött s Rio de Janeiroban vegyészeti tanszéket állított.

Araujo Porto-Alegre

(ejtsd: arausu) Manoel de, braziliai költő, művész, szül. Rio-Pardoban 1806. nov. 29., megh. Stettinben 1879. A festészetet Párisban Debrettnél tanulta. Visszatérve Rioba, 1837. tanár lett az ottani művészeti akadémián, majd mint főkonzul Stettinbe ment s ott maradt haláláig. Mint építész a riói Santa-Anna templom és az ottani színház építésével tünt ki előnyösen. De főképen az irodalommal foglalkozott s egyaránt behatóan drámával, lirával és epikával, legjobban sikerültek azonban a természet leírásai és történelmi munkái. Colombo címü kiválóan sikerült eposzában 40 énekben énekli meg hazájának történetét és kulturáját. Kisebb versei Brasilianas cím alatt Bécsben jelentek meg 1863.

2. A. Joakim de, újabb portugál költő, aki Lira intima kötetével (1881) szerzett magának először hírnevet. A Renascença folyóiratával (1878) pedig aziránt tett kisérletet, hogy hazája összes költőit vállalata érdekében csoportosítsa.

Araukáni emelet

a geologiai harmadkornak egyik emelete Délamerikában (La Plata, Patagonia), az európai miocén-nek felel meg.

Araukánok

harcias indián törzs Chilében (Dél-Amerikában), főképen Arauco déli tartománylakói. Számuk körülbelül 50,000. Nagyobbrészt most is önállóak négy nagy főnök (toki) vezetése alatt. Földműveléssel s baromtenyésztéssel foglalkoznak, a soknejüség és emberáldozat is divatozik náluk. Az A. erőteljes faj, rézbarna szinü, hosszu fekete hajjal, igen ügyes lovas nép, s különösen jól kezeli a csikós ostort (lasso). A kereszténység alig ismeretes előttük s a spanyolokat gyülölik, sőt üldözik. Századokon át harcban állottak az európaiakkal s igen gyakran diadalokat vívtak ki, melyekről hősköltemények is maradtak fenn. Megigázásuk csak 1871-ben történt, midőn egy Orelie Antoine nevü francia kalandor eredetü királyukat legyőzték. L. Ranel Smith «The Araucanians», New-York, 1855.

Araure

város az Akarigua folyó mellett Venezuela délamerikai köztársaságban, több mint 4000 lakossal. A. vidéke nagyon termékeny s kitünő kávét, rizst; cukrot s fűszereket ad; a lakosok állattenyésztéssel is foglalkoznak.

Arausio

város a Provincia Narbonensis-ben, ma Orange Vaucluse départementban. Közelében nagyobb római építkezéseknek romjai láthatók. Kr. e. 105-ben a cimberek és teutontik itt tették tönkre a Quintus Servilius Caepio és Gn. Manlius alatti római csapatokat (megöltek 80,000 embert). 441 s 539. két egyházi zsinatot tartottak itt, melyeknek neve «Concilia Arausiaca».

Aravak

vagy Aravakka, Dél-Amerikának (az Amazo-folyó és Paria öböl közt lakó) benszülöttei.

Aravalli

(Aravali) hegység Radsputanában. Brit-Előindiában ÉK-ről DNy-ra huzódik. Hossza 500 km., középmagassága 1200 m. Legmagasabb csúcsa a déli részen emelkedő Abu hegy, hova sok angol menekülget a nagy hőség elől. Az A. a Csambal termékeny sikságát a Thar száraz lapályaitól választja el s már a régiek is India természetes határául tekintették. A hegység gazdag kincseit, a mindenféle márványt (fehér, fekete és szines), aranyat, ezüstöt, rezet, ólmot, cint, hegyi kristályt, ametisztet, granátot és smaragdot a benszülöttek féltékenyen őrzik az európaiak szemeitől noha ők maguk sem bányásszák őket.


Kezdőlap

˙