Arejopagosz

(gör. a. m. Arés halma), halom a régi Athénben, az Akropolisztól nyugatra; gyülőhelye a legfelsőbb törvényszéknek, mely róla kapta nevét. L. Areopág.

Arékapálma

(növ., Areca L.), a keleti félgömb meleg tartományaiban. különösen a szigeteken honos, magas, karcsu termetű egyszikű pálmafa szárnyas levelekkel. Levélkéje lándsás, s csúcsa gyakran széthasadozott. Virágbuzogány a felső részén a hímes, lent a termős virágok vannak. Gyümölcse rostos, tyuktojás nagyságú egymagú bogyó. Az A. Catechu L. (katechupálma, betelpálma, pinangdió, dsambeh a jávaiak nyelvén) 13-16 m. magas, a tövén csak mintegy 21 cm. vastag. Levele 2-4 m. hosszú, levélkéje szálas-lándsás, 1-1,3 m. hosszú, a levél tetején összeolvadtan marad, virága jóillatu. Egész Indiában különösen a tengerpart közelében termesztik. Harmadéves.. korától fogva terem; tyúktojás nagyságú (mint az A. globuliferaé Lant. is) aranyszin gyümölcse egész hosszú koszorú. Ez az arékadió. beteldió v. pinangdió (nuces Arecae). Héja törékeny, kerektojásdad vagy másalakú, olyan kemény mint a szerecsendió, magva galambtojás nagyságú, kemény, tülöknemű, fehér, de pirosan erezett. Ennek tartalma 53% zsiradék, 30% emulzin, ezenkivül cukor, cserzősav, gallussav.

Gyümölcséből katechu (terra Japonica vagy succus catěchu, khadirasara) néven ismert kereskedelmi cikket, különösen a bombay-katěchu-t főzik. Ez a katechu barna, földes törésü, a tartalma főleg cserzősav, azért összehúzó orvosságnak (hasmenés, vérhas, vérfolyás ellen), fogpornak, fogtinktúrának, szájviznek, iparilag cserző szernek, 1829 óta kartonfestőnek használják. A katechunak marólugbeli sötétpirosbarna oldata, mint csáva szép és olcsó barna, nagyobb higítással pedig kellemes sárga festék, mellyel mostanában gyakran a fát szokás festeni. Az A. katechuja azonban az ákác és Nauclea katechujától merőben különböző, s európai kereskedésbe nem kerül. Dióját a galandféreg ellen s állítólag arrak készítésére is fordítják. Virághüvelyéből edény lesz; hímes virága rendkivül jóillatú s ünnepi alkalmakkor, valamint orvosságnak és varázsló szernek is sokféleképen használják. Fiatalleveleiből salátát, a fa nedvéből Malabarban részegítő pasztillát készítenek. Üvegházakban többféle A.-t ápolnak, leggyakrabban az A. rubra-t Bory a Maskarenákról, meg ez A. sapidát Soland. Emez csak 3 méter magas, levele 1 25-2 méter hosszú, s főleg Uj-Zélandnak északi szigetén, s a középső szigetek északi tájain terem. Ez a pálmáknak legdélibb polgára. Fiatal virágbuzogányát a bennszülöttek eszik.

Arelat

ország. Nevét Arelate (franc. Arles) fővárosától nyerte, különben Burgundia cisjurana vagyis a Jurán innen fekvő Burgundiának is nevezték. Alapítója Boso gróf volt, akit délkeleti Franciaország püspökei királlyá tettek 880. II. Rudolf az országot a Jurán túli Burgundiával egyesítette 930., a gyermektelen III. Rudolf pedig országát II. Konrád német császárra hagyta, aki fiát III. Henriket választatta meg A. királyává. Azóta a német birodalom részét képezte. l.. Burgundia.

Arelate

római gyarm. Noricumban, l. Pechlarn.

Arelati zsinatok

l. Arles.

Árelemzés

az építészetben az a munkálat. mellyel az építési költségvetések egységárait megállapítják. Az Á.-ben részletesen felsorolnak mindent, ami valamely munkanem, tárgy vagy építőszerkezet mennyisége egységének előállítására szükséges. Lényegében két főrészből áll: 1. magából a dologból, vagyis a munkaerő működéséből, 2. a hozzávaló anyagok szükségletéből. E kettőhöz hozzáadják még a munkavezetés, állvány- és szerszámkoptatás, tőkekamat és személy és költekezés százalékát és az összeg az egységárat adja meg.

Aremonia

Neck. (növ.. Amonia Nestl.), a rózsafélék génusza. Legközelebbről a párlófűvel (Agrimonia L'.) rokon, némelykor vele egyesítik is. Európának délibb s hazánknak déli részein (Pécs és Horvátország hegyein is) egyetlen egy faja az A. agrimonioides (L.) Neck. terem. Csinos szárnyalt levelű erdei fű de haszna nincs.

Aremorica

(Armorica), Gailia ÉNy-i partja a Seine és Looire között, a mai Normandia és Bretagne

Arena

kis város Olaszországnak Pavia kerületében, a Pó mellett, régi kastéllyal, számos nyaralóval és 3760 lak.

Aréna

1. Barthelémy, korzikai képviselő, szül. 1775.. megh. 1829. Livornóban. A törvényhozó testületnek. később az ötszázak tanácsának volt tagja; azon pillanatban, midőn I. Napoleon brumaire 18. után a képviselőket Saint-Cloudban az ülésteremből kikergette. A. tőrrel rohant feléje. Számkivetésre itélték, ő azonban még jókor Livornóba menekült, hol haláláig maradt.

2. A. József, az előbbinek testvére. szül. 1772., meghalt Párisban 1802 jun. 30. 1796. a Corps législatif tagja lett Korzikából. Mint Bonaparte ellensége, részt vett ez ellen egy összeesküvésben s ezért kivégezték.


Kezdőlap

˙