Árfolyamkémlés

l. Arbitrage.

Arfvedsonit

szilikát ásvány az amfibol-csoportból, az amfibollal izomorf, nátrium-vas-szilikát igen sok vasoxidullal; fekete, úgy hasad, mint az amfibol, optikai viselkedése is megegyezik ezzel. K. 6; fs. 3.4-3.6. Grönland (Kangerdluarsuk), Norvégia (Fredriksvörn), Colorado (Pikes Peak). Arfvedson(1792-1841). Mint az a litium felfedezője ismeretes) svéd kémikus tiszteletére nevezte igy Brodke (1823).

Arga

Navarra tartományban az Aragonnak jobb mellékfolyója. A pamplónai fensíkon ered, 120 kilom. hosszú; leginkább öntözésre használják. Partjain győzték le a karlisták 1874. jun. 27-én a kormánycsapatokat s e csatában esett el az utóbbiak hadvezére, Choncha tábornok.

Argaios

l. a legrégibb makedon királyok egyike, I. Perdikkas fia, I. Fülöp atyja, a Kr. e. VIII. században uralkodott. - 2. Kr. e. 393. II. Amyntas királyikét évre megfosztotta trónjától. - 3. Ptolemaios Lagi fia, testvére Ptolemaios Philadelphos megölte.

Argala

vagy marabu, Loptoptilus A. Gray (állat), a gólyafélék családjába tartozó afrikai madár. Nagy, hegyes csőre egyenes; feje és nyaka csupán csak itt-ott szétszórt rövid serte alaku tollakkal; álla zacskós golyvát visel. Fedőtollai a hátoldalon zöldes feketek, fémfényüek, a hasoldalon fehérek; evezötollai fehérrel szegélyzettek; farka alsó fedőtollainak vitorlája szétfoszlott. Testhossza 160 cm., szárnyszélessége 73 cm., farka 24 cm. Farkának pompás alsó fedőtollait mint dísztollakat nagyon becsülik s marabu-tollak elnevezés alatt hózzák kereskedésbe.

Argali

v. persa muffion, Ovis orientalis Gmel. (állat), Középázsia hegyes vidékein élő vad juhfaj, nagy, összenyomott háromágas rézsut vonalzott szarvakkal, melyek 14-15 font nehézségűek. Sima gyapja sötétszürke s húsa eledelül szolgál, faggyúja keresett, jeles prémet szolgáltat, szarvaiból serlegeket, kanalakat s egyéb házi szereket készítenek.

Argand

Aimé, hires francia matematikus, sz. Genfben 1755-ben, meghalt elmebetegen Angliában 1803 okt. 24-én. Ő volt az első, ki a komplex, számok rendszerének síkban való ábrázolásával, foglalkozott. Nevét azonban az általa feltalált Argand-féle lángzók tették ismeretessé, melyekben a bél csőalakú, üres hengert alkot, mely a levegőnek a lánghoz belülről úgy, mint kivülről való hozzáférését lehetővé teszi. A lángra helyezett üveghenger légáramot hoz létre, miáltal az égés élénk és a füstképződés elesik. A. találmánya 1782-ből származik; ez év szept. 7-én Lemonnier és Brisson róla az akadémiának tettek jelentést és 1787-ben kiváltságot kapott a feltaláló, Ambroise-Bonaventure Lange Párisban javította a lámpát célszerübb üvegkémény alkalmazása által. A. később Angliában élt és még egyéb tanulmányokat is tett. Midőn a francia forradalom ideje alatt a kiváltságokat eltörölték, egyuttal Argand privilégiumát is megsemmisítették.

Arganda de Rey

város Spanyolországban Uj-Castiliában, Madridtól DK-re, kitűnő vörös bort termel; 3300 lak. Itt tartatott az 1473-iki egyházi zsinat, mely elrendelte, hogy minden papnak latinul kell értenie.

Argand-féle lángzó

üres hengeralaku béltartó, melynek az a célja, hogy a lámpa lángjának belsejébe tóduló légáram az olaj szénhidrogénjének gyors oxidálását előmozdítsa anélkül, hogy, mint az a lapos lámpabélnél kikerülhetetlen, a láng tetemes lehülését okozza.

Argánfa

(Argania R. el Sch., növ.), a Sapotaceák génnsza. Egyetlen fája az A. Sideroxylon R. el Sch., tövises, örökzöld fa, hatalmas, de alacsony törzzsel, s terjedelmes, némelykor 70 méter kerületü koronával; ágai egész a földig lehajlanak. Déli-Marokkó benszülött fája, s itt az olajfa helyettesítője, mert ez már itt nem terem. Erdőt alkot, igen kemény s nehéz fája van. A marokkóiak szeptemberben kecskéjöket az argánfa gyümölcsével etetik, s a visszamaradt, 2.5 a cm. hosszú, 1.5 cm. vastag csonthéjas magvából olajat sajtolnak, s ezt ételhez és világítónak használják. Az argánerdőkről Lenz irt (Timbuktu, Lipcse, 1884).


Kezdőlap

˙