Arganthonion

(ma a Szamanlü-Dagh) hegy Bitiniában a Márványtenger mellett, 850 m. magas; a monda szerint a nimfák itt rabolták el Hylas-t, Héraklés kedvencét L. Argonauták.

Argas

Latr. (állati, a rákfelék osztályában az atka félék rendébe tartozó állatnem a kullancsok (Ixodidae) családjából; teste lapos, fölül páncéllal födött; szipókája rövid; állkapcsi tapogatói kicsinyek; lábain szivókák nincsenek. Több faja ismeretes, különösen a melegebb vidékeken, de nálunk csak az A. reflexus Latr. él, mely poloska nagyságu s némileg hozzá is hasonlít; a házi madarakon, különösen pedig a galambokon élősködik s azok vérét szívja, de az emberre is átmegy és szurásaival fájdalmas daganatokat okoz. Egyik rokona, az A. persicus Fisch. Egyiptomban és Persiában él a házakban, még pedig tömegesen s éjjel az embereket keresi fel, vérüket szivja ki; szurása görcsöket, sőt néha halált is okoz.

Argasit püspökség

nevét az Olttól nem messze fekvő Argas v. Arga romániai helységtől nyerte. Róbert Károly, ki 1330-ban a Havasalföldön hadakozván, az argasi várat is elfoglalta, ezen ősrégi, azonban egy idő óta szünetelő püspökséget visszaállította; fia, Nagy Lajos pedig az argasi püspököt a szomszéd, de a tatárjárás óta megszünt milkói püspökség területének kormányzásával is megbízta. Mint a magyar hierarkia tagjai s a magyar érsekek suffraganeusai az argasi püspökök diplomatikai kiküldetésekben a királyok részéről igen gyakran részesültek. Erzsébet királyné, Albert király özvegye, fontos teendők elintézésére Pál argasi püspököt küldi 1441-ben a császári udvarba; 1451-ben pedig ugyancsak az argasi püspök is tevékeny részt vesz azon magyar küldöttségben; mely V. László, magyar királynak a császár III. Frigyes kezéből való szabadon bocsátását s végre az országba küldetését szorgalmazza. Az argasi püspökségnek egyébiránt valamint alapítása idejéről, úgy a török hódítások korában beállott megszünteig további történetéről is, néhány püspökének nevén kívül kevés biztosat tudhatni.

Argei

kápolnák voltak a régi Rómában, valószinüleg a négy kerület mindegyikében 6 volt. Május 15-én körmenet volt a Tiberis fahidjához (pons sublicius). Részt vettek benne a pontifexek a vesztaszüzek, pretorok stb. Az áldozat végén 24 seprőbábot, melyeket a március 16. és 17. körmenetek alkalmával a kápolnákban elhelyeztek s most előszedtek, a Tiberisbe dobtak. Ezeknek neve szintén A. volt s valószinüleg régi emberáldozatokat helyettesítettek. A név értelmét már a régiek nem ismerték, sem azt, melyik istenségnek szólt az áldozat,.

Argeiphontés

(régi gör. nép-etimologia szerint Argos-ölő, de régibb alakjában Argeiphantés, mi a. m. argestés, a szélnek jelzője, e fényest, fehéret jelent), Hermésnek, Argos Panoptés megölőjének a mellékneve.

Argel

Algéria spanyol neve.

Argelander

Frigyes Vilmos Agost, német csillagász, szül. Memelben 1799 márc. 22-én, megh. Bonnban 1875 febr. 17. A königsbergi egyetemen tanult, hol Bessel őt a csillagászatra lelkesítette. 1820. segédi állomást kapott Bessel mellett, két évvel később az ottani egyetemen habilitálta magát, 1823-ban Aboba hivták észlelőnek, 1828-ban rendes tanár lett és 1832-ben Helsingforsba költözködött, hol új csillagászati intézet volt épülőfélben. 1837-ben Bonnba hivták rendes tanárnak, hol egy új obszervatórium építése az ő vezetése alatt történt. Művei: über die wahre und scheinbare Bahn d. grossen Kometen v. 1811 (Königsb. 1822); DLX stellarum inerantium positiones mediae ineunte anno 1830 (Helsingf. 1835; ez műve az erős mozgásu csillagok észlelésével foglalkozik, miáltal a nap feltételezett saját mozgására vonatkozó elmélet támogatást nyer); Observationes astronomische in specula universitatis literariae fennicae factae (Helsingf. 1830-32. 3 köt.); über die eigene Bewegung des Sonnensystems (Petersb. 1837); Uranometria nova (Berl. 1843; 18 tábla, mely a nálunk szabad szemmel látható csillagok fényerősségi viszonyait feltünteti); Astronomische Beobachtung auf der Sternwarte zu Bonn (Bonn 1846; 22 csillagpozicióval); Atlas d. nördl. gestirnten Himmels (Bonn 1847-63, 40 mappa); Mittlere örter von 33,811 Sternen (Bonn 1867); Untersuchungen über d. Eigenbewegung v. 250 Sternen. (U. o. 1869.)

Argéles

(ejtsd: arzsel), - 1. arrondissement a franciaországi Hautes-Pyrénées départementban, 1366 km2 területtel s (1886 ) 41,640 lak. - 2. A.-en-Bigorre a hasonnevü arrondissement fővárosa, 466 m. magasságban, (1886) 1884 lak., 1885 óta fürdővel, hova Gazostból hozzák vízvezeték utján a kénes vizet. - 3. A, sur Mer, a Pyrénées-Orientales departementban, a tengerhez közel, a Massane mellett, 2600 lak., halászattal, bor- és olajfatermesztéssel, élénk halkereskedéssel.

Argellati

Fülöp, olasz polihisztor, szül. 1685., megh. Milánóban 1755 jan. 25. Fáradhatatlan kitartással a tudományok több ágában oly nagyszabásu gyüjteményes munkákat adott ki, melyek maig sem vesztették el becsüket. Tevékeny részt vett a «Rerum italicarum scriptores» kiadásában Muratori és Archinti társaságában (l. ezeket). Ő alapította és vezette a Societ Palatina költségén a milanói hirneves nyomdát, melyből a nevezett munka kikerült. Kiadta a Bibliotheca Scriptorum Mediolanensium c. nagy művet, De monetis Italiae érmészeti 6 kötetes munkát és a Corpus omnium veterum Poetarum latinorum gyüjteményes vállalatnak 35 kötetét. VI. Károly császári titkárrá tette és 300 arany évi fizetést biztosított számára. (Wurzbach, Biogr. Lex. I. 62-64, hol az idevágó irod. is megtalálható.)

Argemone

L. (növ.), l. Ördögmák.


Kezdőlap

˙