Árokerőd

az árokfenék pásztázhatása végett az árokba kiszögellően épített (Koffer), vagy azon átvezető (Caponniere) védőcsarnok.

Ároklejáró

(Grabendescente), földalatti folyosó (táró), melyet a Várvívó készíttet, hogy rohamcsapatait veszteségek nélkül a fedett utból. az árokfenékre, v. vízzel megtöltött árokban a Vizszinig vezethesse.

Árokpásztázás

az árok fenekére jutott ellenségnek az árok tengelyére merőlegesen álló födözetekból való lövöldöztetése lövészekkel, ágyúkkal (kartácsolás) c. szórólövegekkel.

Árokszállás

(Jász ), nagyközség Jász-NagyKun-Szolnokmegyének jászsági felső járásában a Csörszárka mellett és a Tarna folyóhoz közel, (1891) 2145 házzal és 11,189 magyar lakossal, kik mezőgazdaságot és baromtenyésztést űznek. A magyar történetirók szerint itt keresendő ama vár, melyet Arpád Kund fiának adományozott. E várról Béla király névtelen jegyzője is tesz említést, ma már azonban alig lelhetők nyomai. A városnak a legrégibb időktől fogva jász lakosai vannak. Van jelenleg egyenlőségi köre, számos ipartársulata, gőz- és kádfürdő-részvény társulata, korcsolyázó egylete, iskolai s tanítói könyvtára stb.; valamint posta- és táviróhivatala is. Határa 11 429 hektár. un-v.

Ároktő

nagyközség Borsodmegyének mezőcsáti járásában, közel a Tiszához, (1891) 1991 magy. földművelő lakossal, postával.

Arolas

Juan. de. spanyol költő, szül. Barcelonában, megh. 1849 nov. 25. Valenciában a piaristák szerzetébe lépve, tizenhét éven át (1828-42) szolgált mint gimnáziumi tanár a közügynek, azonban már 1844-ben súlyos agybetegségbe esett. Nagyobbára lirai költeményeket írt, melyek jellemvonása a kifogástalan külalak s ragyogó fantázia. Poétai munkáinak összes kiadása 3 kötetben jelent meg (Valencia, 1860 és 1867) később még egyszer e címen: Poesias de Padre Juan de A. (1879) A műfordításban is jeleskedett.

Arolsen

Waldeck németországi hercegség fő- és székvárosa a Twiste mellett, (1890) 2620 lak. Az 1710-20-ig épült kastélyban van könyvtár (30,000 kötet), pénzgyüjtemény, képtár. Itt született Rauch szobrász és Kaulbach F. festő.

Aroma

az illatnak, már t. i. a kellemesnek gör. eredetü neve. Az aroma illó éterikus olaj, mely véghetetlen eloszlási képességgel bir és kiszámíthatatlanul finom részecskékben helyezkedik el a testekben. Az aromatizálás az anyagok illatossá tetelét jelenti, különösen pedig a gyógyszerekét és ételekét; aromatizáló szereknek pedig azokat a szereket hivják, amelyek más anyagokhoz hozzáadatván, ez utóbbiaknak fűszeres illatot kölcsönöznek.

Aromás

ecet, l. Acetum.

Aromás gyógyvizek

l. Aqua.


Kezdőlap

˙