Árzénhidrogének

Az árzén a hidrogénnel 2 vegyületet képez; ezek a gázalaku árzénhidrogén (H3As) és a szilárd árzénhidrogén (As2HV.As4H2). Árzénhidrogén képződik, ha a fejlődő hidrogén színárzénre az árzén oxidjaira v. kloridjára hat. Árzéncinket (egyenlő súlyrész árzén és cink ötvényét) híg savban oldva gáz fejlődik, mely nem egyéb mint az árzénhidrogén. Színtelen, kellemetlen szagu gáz, mely meggyujtva kékes szinü lánggal ég el. Sűrüsége 2,695 (levegő = 1) v. 38,6 (hidrogén = 1); 40°-on színtelen folyadékká sűrüsödik. A hevítéskor könnyen elbomlik alkotó részeire; üvegcsőben hevítve a leváló árzén az üveget tükörszerüvé teszi (árzéntükör). Rendkivül mérges; több kémikus vigyázatlanság folytán a gázt belehelve életét veszítette (Gehlen 1815). A szilárd arzénhidrogén kevéssé ismeretes; a gázalakuból képződik, ha arra enyhén oxidáló szerek hatnak. Előállítható olyformán, hogy 1. sz. árzén és 5. sz. cinkből készült ötvényt sósavban oldunk; a visszamaradó vörösbarna por a szilárd Á.

Árzeniátok

l. Árzénsavak és sói.

Árzenidek

l. Arzénötvények.

Arzenillo

arzenilla, alatt azt az atakamit homokot értjük, melyet rendesen Chiliből és Peruból hoznak és vagy rézgyártásra v. porzónak használnak.

Árzeniosziderit

mész tartalmu vas árzénát ásvány; barna rostos gömböcskékben Franciaország (Romaneche) mangán-telepén.

Árzenit

(ásv.), árzéntartalmu ásványok vegybomlásaként képződő lisztnemü földes ásvány, anyaga árzénoxid vagy árzénessav (As2O3). Termés árzénen, árzétxopiriten, szmaltiten mállási felület. Kristályalakját (oktaéder) és hasadását azokból a kristályokból ismerik, melyek az árzénércek pörkölésekor az elvezető csövek falán képződnek. Igeb mérges. Nálunk Kapnikon Dobrovicán Tajován (Zólyomm.). Külföldi lelőhelye Andreasberg (Harzhegység).

Árzénkészítmények

Az árzén és vegyületei igen mérges hatásuak, mindamellett nagyon kis mennyiségben alkalmazva értékes gyógyszerek. A magyar gyógyszerkönyvben a Solutio arsenicalis Fowleri hivatalos. Ez az árzénessavas káliumoldat is úgy készül hogy 1. g. árzéntrioxidot 1 g. tiszta káliumkárbonáttal annyi vízben oldanak fel, ha y az oldat 100 g. legyen.

Árzénkimutatás

Az árzén és vegyületei igen erős mérgek; közülük az árzéntrioxid közkézen forog és ipari célokra, továbbá állatok megmérgezésére használják. Az árzéntrioxid fehér cukorhoz hasonló por, melynek alig van ize, tehát véletlenségből is történhetik vele mérgezés, továbbá bűnös célokra is felhasználják. Az ókorban a mérgezések nagy része árzéntrioxiddal történt. Gyakran megtörtknik tehát hogy a törvényszéki, kémikus feladata az árzénmérgezést bebizonyítani illetőleg az elhalt szervezetében az árzént kimutatni. Az árzéntrioxid hevítéskor gőzzé alakulva felszállod; a szálladék nagyítóval nézve apró, fénylő, szabályos oktáéderekből állónak bizonyul. Az izzó szén az árzéntrioxidot színárzénné redukálja, ennek gőze pedig erős foghagymaszagu. Sósavval megsavanyított vizes oldata kénhidrogéntől citromsárga válmányt ád, mely lúgokban igen könnyen feloldódik. A felsorolt reakciókat az árzén kimutatására csak úgy használhatjuk, ha az árzén elég tiszta állapotban áll rendelkezésünkre. Az árzéntrioxid vizben nehezen oldódik és így néha sikerül a megvizsgálandó anyagban apró szemecskék alakjában föllelni ezeket kiszedegetve velök az említett kémlések végezhetők. Azon esetben, ha az árzéntrioxid már nincsen szemecskékben, az eljárás bonyolultabbá válik. Lényegében ez a következőképen történhetik: Első sorban a hullarészt (különösen gyomor, bél) el kell roncsolni ami úgy történhetik hogy azt feldarabolva híg sósavval melegítjük és időnkint kis mennyiségü káliumklorátot hintünk a folyadékba. A leszürés után a folyadékba bőségesen vezetünk kénhidrogéngázt és pedig több izben, míg az árzén triszulfid alakjában teljesen leválott. A kimosott csapadékot híg ammoniával kivonjuk, amidőn belőle az árzéntriszulfid kioldódik. Az oldatot óvatosan szárazra pároljuk és a maradékot tömény salétromsavval több izben beszárítjuk, amidőn az árzén pentaoxiddá alakul. Ezen előkészületek után az árzén tulajdonképeni kimutatásához láthatunk. Legbiztosabb a Marsh megállapította eljárás; ennek lényege abban áll, hogy az árzén oxidjait a fejlődő hidrogén gázalaku árzénhidrogénné alakítja, ez pedig a hevítéskor elbomlik és színárzén válik le, mely üvegre rakódik és azon az «árzéntükröt» képezi. A készülék 2 furatú dugóval elzárt palack; a dugó egyik fúrásába tölcsércső illesztetik, a másikba pedig körülbelül 1 cm. átmérőjü, helyenkint erősen megszükített üvegcső van beledugva. A cső vége ki van huzva úgy, hogy csak igen kis nyilása van. A palackba tiszta cinket tesznek, majd híg savat öntenek reá, amidőn a hidrogén fejlődése megindul. Mihelyt az egész készülék megtelt hidrogénnel, az elmondott módon előkészített anyag oldatát a készülékbe öntik, utóbb a gázvezető csövet a megszükítések előtt a gyönge veres izzásig felhevítik s egyszersmind a lángot fehér porcellánlemezkével lenyomkodják. Árzén jelenlétében a cső megszükített helyén színárzén válik le és ott árzéntűkröt képez; a porcellánlemezen szintén árzén válik le barna szinű, fénylő foltok alakjában. E próbáknál az antimon az árzénhez hasonlóan viselkedik, azért különös fontossággal bir annak bizonyítása, hogy a tükör, illetőleg a foltok valóban árzénből állanak. Az árzén foltja sötétbarna szinű s fénylő, míg azantimoné szürkefekete, fénytelen. Hevítéskor az könnyen elillan és gőze foghagyma szagu, az antimon ellenben nehezen illó s gőze szagtalan. Az alklórossavas nátrium az árzént igen könnyen feloldja, míg az antimon változatlan marad. Ezek volnának a legfontosabb reakciók, amelyekkel az árzén és antimontükör és foltok között a különbség észrevehető. Bonyolultabbá válik az eljárás, ha az árzén antimon jelenlétében mutatandó ki. Ez ugyanis megeshetik, mert a megmérgezetthez hívott orvos hánytató szerekkel így az antimon-tartalmu hánytató borkővel iparkodik az árzént a szervezetből kiküszöbölni. Az árzén kimutatása végett a törvényszéki kémikus úgy jár el hogy a Marsh-féle készülékből fejlődő gázt, amely árzén és antimonhidrogént tartalmaz, ezüstnitrát-oldatba vezeti. Ilyenkor az összes antimon csapadék alakjában leválik, míg az árzén az oldatban marad. Az oldatot beszárítva a maradékot salétromsav elüzése céljából tömény kénsavval pállítja fölhigítás után pedig a folyadékot a Marsh-féle készülékbe önti s az árzént az említett módon kimutatja. Említenünk sem kell, hogy az elmondottakban csupán az eljárások lényegével ismerkedtünk meg, a valóságban ezek sokkal bonyolultabbak és tévedések elkerülése céljából nagy körültekintést és gyakorlatot igényelnek Minálunk az efféle vizsgálatokat dr. Felletár Emil törvényszéki kémikus végzi. Kémiai készítményekben és gyógyszerekben az árzén mint szennyezés fordul elő. Ilyen esetekben igen kis mennyiségének kimutatása az ú. n. módosított Hager-(helyesebben Gutzeit)-féle próbával történik. A magyar gyógyszerkönyv is e próbát rendeli el a gyógyszereknek árzénre való megvizsgálására. Nagyobb kémlőcsőbe néhány darabka tiszta cinket teszünk és erre öntjük a megvizsgálandó anyag oldatát, majd kevés sósavat elegyítünk a folyadékhoz; ha erősebb savat kell megvizsgálni, ezt felhigítva öntjük a cinkre. Ilyenkor a hidrogén fejlődése megindúl és az árzén árzénhidrogénné alakúlva a távozó gáz közé elegyedik. A kémlőcső nyakába vattát tömünk, amely a gázt megszűri és a közébe elegyedett folyadékcseppecskéket visszatartja. A kémlőcső szájára tiszta szűrő papirost feszítünk és ennek közepére 50%-os ezüstnitrát oldatot cseppentünk. Árzén jelenlétében kis idő elteltével szép sárga folt keletkezik, amely sötét gyűrüvel van környezve. E módszer annyira érzékeny, hogy az árzénből a milligrammnak ezredrészei is egész biztonsággal kimutathatók. Hátránya a módszernek, hogy nem csupán az árzén, de az antimon, továbbá a foszforsav és a kénessav is megadják e reakciót. Nálunk dr. Deér Endre foglalkozott a módszer tanulmányozásával «Az árzén kimutatásának módszereiről« címü értekezésében.

Árzénklorid

arsenchlorid, arsentrichlorid, chlorarsen, AsCl3. E folyós halmazállapotu vegyület az árzén és a klór közvetlen egyesülése révén keletkezik. Ugy készül, hogy száraz klórgázt üvegretortában foglalt árzén darabkák közé vezetünk és a képződő arzénkloridot melegítéssel a lehűtött szedőbe űzzük. A még szabad-klórt tartalmazó A.-ot megtisztítjuk azáltal, hogy színárzénről ledesztilláljuk. Színtelen olajszerü folyadék; fs. 0°-on 2,205, fp. 134° C.; gőzsűrüsége 6.83 (levegő = 1) v. 90,9 (hidrogén = 1); sok vízzel elegyítve nagyobbrészt elbomlik, sósav és arzéntrioxid keletkezik, másrészt a tömény sósavat arzéntrioxiddal hevítve árzénklorid képződik. Rendkivül mérges vegyüet.

Arzéxtkobalt

(Skutterudit, ásv.), fontos kobaltérc Skutterudról (Norvégia), innen a név (Haidinger). Szabályos rendszerbeli kristályokban és vaskosan csillámpalában. Anyaga arzénkobalt(CoAs3), arzén 79,2%, kobalt 20,8%. ónfehér. K. 6, fs. 6.7-6.8. Breipthaupt Tesseralkies-nak nevezte. Modumit-nak is mondják.


Kezdőlap

˙