Asztrakanit

(ásv.), l. Blödit.

Asztrálfény

az a bizonyos halvány ezüstszínű alap, melyen a tejútban, s az égnek csillagdús vidékén a fényesebb csillagok láthatók. Ezen fény habár sokkal gyengébben is, de rendkivül tiszta éjjeleken az egész égboltozaton elterjed, s igén apró, szabadszemmel láthatatlan csillagok fényének összegezésétől származik, melyek az egész égboltozatot kitöltik. Az egész égboltozaton csak két hely van, ahol ez a fény nem mutatkozik, még pedig a déli sark közelében az ügynevezett két Magelhaes-felhő, melyet «szenes zsáknak» is hivnak («Kohlensäcke»).

Asztrális

(gör.) a. m. a csillagokra vonatkozó. A. szellemek, a keresztény középkorban bukott angyalok v. tűzből származott szellemek a menny, a föld és pokol közt lebegve. A. erő a csillagokból kiindúló s a világmindenséget átható erő.

Asztralit

Pettenkofer A.-nak nevezte az általa előállított avanturinüveget, melynek sötét alapja a ráeső napfény ben vörös-kékes színjátékot mutat. L. Avanturin.

Asztrál-lámpa

l. Lámpa

Asztráltest

uj-platónikus fogalom, melyet a középkor teozofusai is elfogadtak. A.-nek egy könnyü finom, szerves burkolatát a léleknek képzelték, mely a látható testben foglaltatik és mintegy közvetetlen burka a léleknek. A magasabb rangu szellemeknek is ily testük van. Az ember halála után ez a test egy darabig megmarad, de azután ugyancsak elvész. Ebben a testben jelennek meg a lelkek az embereknek, mert valamiféle testtel kell birnia a léleknek is. Azért a modern spiritiszták képzelődéseiben is előfordul ehhez hasonló felfogás.

Asztrik

kalocsai érsek. (Hazájában, Szászhonban Otrik, a cseheknél Radla, mint szerzetes Anastasius.) Eredetére szász, először mint a magdeburgi szt. Móric-klastrom iskolájának mesterével találkozunk vele. Tanítványai közé tartozott szt. Adalbert is, később prágai püspök: A. II. Ottó császár (976-ban) udvarába jutott, miután pedig Ottó 983-ban meghalt, a már prágai érsek Adalberthez költözött; midőn pedig Adalbert Géza magyar vezér kérelmére 994-ben Esztergomba jött, hogy fiát Vajkot és a fejedelmi család többi tagjait s több másokat megkereszteltessen, A. is püspökével jött, hogy azután Géza kívánságára itt maradjon, mint a magyarok apostola. Szerzetestársai Pannonhegyen kolostort építettek számára ennek apátjává lőn. Géza vezér 997-ben elhunyt s utódjára Istvánra várt a nagy feladat: befejezni a magyarok térítésének művét, a keresztény egyházak szervezését Magyarországon. Mindebben leghőbb és legbölcsebb tanácsadója A. volt, egyaránt jártas az egyházi és a politikai tudományokban. Ez az oka annak is, hogy István őt küldte II. Szilveszter pápához királyi koronáért, és egyházi intézkedéseinek megerősítéseért. A. fényesen oldotta meg feladatát; a pápa megküldte a kért koronát Istvánnak s neki egyuttal oly hatalmat adott, mely csakugyan páratlan. «Megengedjük, igy szól a felhatalmazó bulla, hogy amint téged és utódaidat az isteni kegyelem oktatni fog, országod egyházait helyettünk és utódaink helyett intézhessétek és rendelhessétek.» 1005-től A. helyettese volt a beteg Domonkos, szerzetesi nevén Sebestyén esztergomi érseknek, mely alkalommal érseki köpenyt is kapott a pápától. István megbízásából résztvett a II. Henrik által tartott zsinaton is, a majnai Frankfurtban (1007). Az is bizonyos, hogy Istvánnak nemcsak egyházi ügyekben hanem az ország rendezésében és törvények alkotásában is jobbkeze volt. Élete végéről nem vagyunk tájékozva. A magyar történelem egyik legnagyobb, legérdemesebb alakja.

Újabban dr. Karácsonyi János (Századok, 1892. évf. Kik voltak az első érsekek?) megtámadta e közkeletü felfogást, mely Hartvik püspöknek, Szt: István életírójának tekintélyén nyugszik. Szerinte Radla, szerzetesi nevén Anastasius pannonhalmi apát és esztergomi érsek volt; A. ellenben a pécsváradi monostor első apátja s utóbb kalocsai érsek. Ily képen mindaz, amit Hartvick püspök s az ő tekintélyére támaszkodva történetirásunk máig A.-ról elbeszél, Anastasiusra vonatkozik, aki nem egy személy A.-kal s vele össze nem téveszthető. Karácsonyi János e föltevését azonban történetirásunk még nem döntötte s nem fogadta el.

Asztrodeiktikon

(gör. «csillagmutató») vagy asztrognosztikon, Weigel által a XVII. században feltalált készülék valamely égi glóbuson ábrázolt csillag könnyü feltalálására. Ha a helyesen beállított glóbus valamely csillagját pálcikával rögzítjük, akkor egy vagy több vonalzó a csillagnak az égen elfoglalt helyére mutat. Megfelel e célnak Böhm uranoszkópja (Beschreibung eines Uranoskops, Prága 1860).

Asztrofillit

csillámféle ásvány, nagyon hasonlít a flogopithoz, de hatoldalu táblás egyhajlásu rendszerbeli kristályai rendesen erősen megnyúltak és csillagforma halmazokká nőttek össze; erre vonatkozik a név astron gör. = csillag, phyllon= levél). Sárga, barna, feketésbarna, üvegfényü v. kissé fémes fényü. K. 3-5; fs. 3,3. Vasoxidul szilikát mangánoxidul, káli, nátron, vasoxid, timföld s vízzel, továbbá pedig nem éppen kis mennyiségü titánsavval, mely a kovasav helyettesítőjeként szerepel.

Asztrofizika

(görög). Ezen új ága a tudománynak az égi testek fizikai alkotását tanítja, s tárgyalja az égi testek felületét, burkolatát, halmazállapotát s hőmérsékletét stb. Az ezen keretbe vágó kérdéseket régebbi időben csupán egyes tudományt kedvelő magánemberek vitatták kitartással, s csakis kivételesen foglalkoztak szakemberek az A.-val; innen ered azon megmagyarázhatatlan semmibe sem vétele e tudományágnak, amely még ma is, gyakran található kiváltképen az egyoldalúan képzett teorétikusoknál. Mióta azonban a fotométria, fotografálás, de kiváltképen a spektrálanalizis oly óriási lendületet adtak az A.-nak, hogy annak új vivmányait a ne vezett segédeszközökkel bármely teorétikus vivmányával párhuzamba állíthatjuk, kezdik magukat a fiatal tudósok is többoldalúlag képezni, s az A.-i megfigyeléseket a csillagvizsgálókon rendszeresíteni. Az A.-i obszervatóriumok berendezése egészen eltér a sztellárcsillagászati obszervatóriumokétól, mert az asztrofizikus nem lehet meg fizikai és kémiai laboratórium nélkül, s számos olyan fizikai eszköz nélkül, amelyet mondhatni tulzás nélkül sok csillagász nem is ismer. Ezen feladatok teljesítésére ma már külön A.-i obszervatóriumok léteznek úgymint Potsdam, Meudon, Ó-Gyalla, Princetown (E. Á.), Henéry, Tulse Hill, Róma (Collegio Romano), sőt az «Old Greenwichben» is behatóan foglalkoznak A.-val, úgy a Lick csillagdán is Kaliforniában stb., s ilyen asztrofizikusokat, mint Vogel, Janssen, Hasselberg, Gothard, Young, Keller, Secchi, Huggins stb., bátran igen sok sztellárcsillagásznak fölé helyezhetünk.


Kezdőlap

˙