Atis

és atisin (növ.), l. Sisakvirág.

Atitlan

1. tó Guatemala köztársaságban, Közép. Amerikában 38 km. hossza és 16 km. széles; meredek sziklafalak közt; vize tiszta, átlátszó és iható; déli részén van a még mindig működő A, (3572 m. mag.) és S. Pedro vulkán. 2. A. indiai város a hasonló nevü tó partján 9000 lak.

Átjáró

az oly ügydarab, mely csak a szolgálati ut megtartása végett érkezik továbbküldés végett valamely irodába; az Á.-t az általános iktatószámon kivül közönségesen még Á.-számmal is ellátják s ha rájok észrevételt nem vezetnek, alá sem irják, hanem csakis a bélyeget nyomják reá és az átjárás napját jegyzik a bélyeghez.

Á. (Wegülbergang; Traversée). A vasutakon, részint azért, mert magántulajdont képeznek, részint pedig azért, mert a rajtuk való átjárás közveszélyes, csakis bizonyos előre megállapított pontokon szabad átjárni. E hely ekei általában vasuti Á.-knak nevezzük. Ez Á.-k helyét, méretét és szerkezetét az ujonnan tervezett vasutaknál a közigazgatási bejáráskor állapítják meg (l. Közigazgatási bejárás), a már meglevő vasutakon azonban előállításukat az 1876-ban kibocsátott «A közigazgatási bizottságnak a közmunka- és közlekedésügyi miniszterium ügykörét érintő határoza tatai értelmében a vármegyék közigazgatási bizottsága rendeli el helyszint tárgyalás alapján. Az Á.-k megépítését a 36,263\81. sz. a. kiadott miniszteri rendelet szabalyozza, Az Á.-ka használat szerint gyalog- v. kocsiközlekedésre berendezett Á.-k, és ennek megfelelően 2-12 méter szélesre építik. A pályatesthez viszonyított elhelyezésük szerint vannak felüljárók vagyis pályaáthidalások; továbbá a pályaszinben épített Á.-k, melyeket egyszerüen átjáróknak nevezünk; végre a pályaszin alatt átvonulók, ezek az aluljárók. Ez utóbbinak szép példája a budapesti nyugati pályaudvar alatt átvezetett alagútszerü aluljáró. Ugyanott látható, mint a pályaáthidalás nevezetes példája, a Ferdinánd-hid. Az áthidalások és aluljárók a közlekedésre nézve nem veszélyesek, ellenben a szinben épített átjárókon a közlekedés mindig veszéllyel járván, a közönség érdekében óvó rendszabályokat alkottak. Ezek a vonalak jelentősége, forgalmuk sűrüsége szerint különbözők. A fő- v. elsőrendü vasutnál (l. Vasut) az. Á.-k sorompókkal záratnak el, melyeket a pályaőr minden vonat áthaladásának idején zárva tart és amelyek ezenkivül különböző biztonsági készülékekkel vannak ellátva (l. Sorompók). A másodrendü, illetve most már helyi érdekü vasutaknál, amelyeken a vonatok nagyobb részt csak napvilágon közlekednek és lassu menetük következtében könnyen megállíthatók, nincsenek sorompók, itt csak «Vigyázz, ha jön a vonat» feliratu intő táblák figyelmeztetik az utast. L. Intőtáblák.

Atjin

l. Acsin.

Atkafélék

Acarina (állat), a pókfélék osztályának egyik rendje, általában- kis testü állatkák, melyeknek testén a fej, tor és potroh a leggyakrabban összenőtt, vagy pedig a fejtort a potrohtól csak egy barázda választja el. Nyolc lábuk leggyakrabban karomban végződik, de ennek helyén többször tapadó korongocskák vannak. Szájszerveik szivásra v. szúrásra alkalmazkodtak. Szemeik igen kicsinyek vagy hiányzanak. Belsőszervezetük meglehetős egyszerü; szivük és véredényük nincs; egy részük lélekzőcsövekkél, mások ezek hiányában egész fölületükkel lélekzenek. Váltivaruak a perekből 3 lábpáru lárva fejlődik ki s csak többszöri vedlés után nő ki 4-ik lábpátja és lesz ivaréretté. életmódjuk és táplálkozásuk igen külön- böző, legnagyobb részük állatokon és növényeken élősködik, más részük állati és növényi nedvekből táplálkozik, nehányan rablásból élnek. Hasznuk az emberre nézve alig van, csak a festőatkát (Trambidium tinctorum) használják festésre. Eddig ism. tekintélyes számu fajai a következő családokba tartoznak: 1. Trumbidiidoe. lélekzőcsövekkel, szárazföldön élnek, mindenütt közönségesek: ide tartozik a festőatka (Tr. tinctorum (C. L. Koch) Surinamból és Guineaból; 2. Tetranychiaoe lélekzőcsövekkel és fonómirigyekkel; a szárazföldön élnek; 3. Hydrachinidoe, vizi atkák, gyakran élénken szinezettek; 4. Bdellidoe, a földben és mohák alatt tenyésznek; 5. (Oribatidoe, mohák alatt élnek, növényi nedvekből táplálkoznak: 6. Gamasidoe, számos faja szabadon él, legnagyobb része azonban rovarokon és madarakon élősködik, mint a Gamasus coleoptratorum L. a rovarokon s a Dermanysitus avium. Dug. a madarakon; 7. Ixodidoe vagy kullancsok, melynek fajai melegvérü gerinceseken élősködnek; 8. Tyroglyphidoe, lélekző csövek nélkül, állati és növényi anyagokból táplálkoznak, ide tartozik a sajtatka (T. siro Latr.), 0,4 mm. hosszu, teste kettéosztott, szintelen; régi és megkeményedett sajtokban él s ezeket porrá rágja; a lisztatka (T. farinae C. L. Koch) régi, dohos lisztben él; 9. Dermaleichidae, mintegy 80, legnagyobb részben a madarakon élősködő fajjal; 10. Sarcophidae vagy rühatkák, mikroszkópos kicsinységüek, lágybőrüek, testük sörtékkel rakott, szemeik és lélekzőcsöveik nincsenek; melegvérü gerincesek bőrén és bőrében élnek. A tulajdonképeni rühatka (Sarcoptes scabiei Latr.) 0.5 mm. hosszu, a bőrbe ássa magát, nősténye azonban mélyebben mint himje és maró folyadékot választ ki, amely a bőrön pörsenéseket okoz, folyton tovább ássa magát és járatokat váj; a nőstény peterakás után eldöglik. A rühesség (scabies) elnevezés alatt ismert bőrbetegséget okozza s különösen a kézfejen, az ujjak között mutatkozik első sorban. Az emberen kivül juhokon, lovakon élnek s innen jutnak az emberre is. Más fajai más emlősállatokon élősködnek. 11. Demodecidoe vagy tüszőatkák, az emlősállatok haj- és szőrtüszőiben meg faggyumirigyeiben élősködnek, a melyekbe fejökkel lefelé ássák be magukat, a bőrön kiütéseket okoznak. Legrégebben ismert faj az emberi tüszőatka (Demodex folliculorum hominis Henle), mely 0.4 mm. hosszu; az ember arcanak bőrében, de esetleg más helyeken is a haj-. szőrtüszőkben és faggyumirigyekben él; de csupán egyenként, vagy legfeljebb párjával, mig ellenben a kutya és macska tüszőatkája 100-ával is tenyészik és veszélyes bőrbetegségét okoz. 12. Phytoptidoe vagy gubacsatkák, melyek növényi zöld levelek nedveit szivják és szúrásuk kis gubacsokat okoz, ilyen a Phytaptus vilis Land., mely a szőllőleveleken él s a szőllő alsó lapján a vörhenyes szinü, szőrös, gubacsforma bemélyedéseket okozza.

Atkagubacs

(Acarocecidium növ.), atkák okozta gubacsa a növényeknek. L. Gubacs.

Átkapcsolás

(növ., greffe en approche, közelítés). L. Átcsatolódás és Ablaktálás.

Atkát

nagyközség Hevesm. gyöngyösi járásában (1891) 1568 lak., vasúti állomással.

Átkarolás

a katonaságnál a. m. az ellenséges arclal egyidejüleg az arc egyik vagy mindkét oldalának megtámadása. A vonal alakzatos harcászat alkalmazása idejekor, az Á.-t megelőzte az átszárnyalás (l. o.), jelenleg az Á.-re kirendelt csapatok v. seregrészek az ellenségtől lehetőleg észre nem vehetően iparkodnak oldalába jutni s ott meglepőleg fellépni. Nagy Frigyes oldalvást huzódó hátulsó harcaival karolta át ellenfelét. L. Harántos csatarend.

Atkarszk

város Szaratov orosz kormányzóságban, a Don egyik mellékfolyójánál, (1885) 7816 lak. akik nagyobbára mezőgazdák.


Kezdőlap

˙