Dávid s András két jeles aranyműves, kik a XVI. század vége s a XVII. század eleje között éltek s működtek Augsburgban. Kortársaik előtt nagy tiszteletben állottak; több művök maig is megmaradt, igy p. a jelenleg a bécsi udvari kincstárban őrzött remek kiállításu habsburgi házi korona Dávid műve.
város Poroszországban Arnsberg kerületben, a Bigge mellett, (1890) 2707 lak.
(lat.) a m. merénylet.
Péter Dániel Amadé, kiváló svéd költő, szül. Keleti Gótland Asbo kerületében 1790 jan 19. Meghalt 1855-ben. 1805-ben mint az upsalai egyetem hallgatója alapította az «Auróra-kört» ama svéd költői és kritikai társaságot, melynek főcélja volt a svéd szépirodalmat fölszabadítani a francia klasszicizmus nyügétől és azt nemzeties alapokra fektetni. A társaság közlönye Phosphorus cim alatt jelent meg (1810-15) és ettől kapták az uj irány hivei a «foszforisták» nevét. A. 1812-22-ig külön poetisk kalender-t adott ki, hires xéniái-t azonban a mondott közlönyben bocsátá közre a merev álláspontjuk mellett makacsul megmaradt svéd akadémikusok nagy bosszuságára. 1817-19 közt beutazta Német és Olaszországot, s visszatérve, mint a német nyelv és irodalom alapos ismerője, Oszkár trónörökös német nyelvtanára lett, majd 1821. az upsalai egyetemen a filozofia rendes tanára, később pedig az esztetikáé. A.-ban svéd honfitársai méltán ünneplik egyik legkiválóbb poétájukat. Tehetsége főleg lirai volt s itt ő volt a romanticizmus egyik legbefolyásosabb s legkedvesebb képviselője. Románc-ciklusa Blommorna (a virágok) c. annak idejében nagy feltünést keltett, habár némi mesterkéltség itt-ott el nem vitatható e művétől. Gyönyörü ciklusát Minnesangarne i Sverige (szerelmi dalnokok Svédországban) nemzete költészetének gyöngyei közé valónak tartják. Dramatizált meséiben is ritka költői bensőség és báj nyilvánul. Nagy érdemeket szerzett mint irodalomtörténész is, e téren főművei: Sveriges siare och skalder, 5 kötet továbbá Poesiens historia, 4 köt. Összegyüjtött munkái 13 kötetben jelentek meg 1854-70-ben.
(ejtsd: etterböri) Ferenc, rochesteri püspök, szül. a buckinghami grófság Middleton Keynes nevü helységében 1663-ban, megh. Párisban 1732 márc. 3.; a westminsteri iskolát látogatta, majd tagja lett a Christ Church-College-nek Oxfordban, ahol Bentleyt támadta, 1691-ben st. bride-i lelkész és kir. káplán Londonban. A liberális püspököket és whig-pártot támadta. Azért az utóbbiak bukása után christ-churchi dékán és Rochester püspöke lett. 1720-ban egy jakobitaösszeesküvést (A.-összeesküvés) szervezett melyet azonban 1722-ben felfedeztek; erre A.-t hivatalától megfosztották és számüzték. 1728-ig a trónkövetelő szolgálatában állt. Műveit Nichols adta ki (2 köt. 1782); életrajzát Williams irta meg (Lond. 1869, 2 köt.).
A katolikus egyház álláspontja szerint a keresztség által a katolikus egyházba vétetik fel minden megkeresztelt, s minden megkeresztelt az egyház hatóságának van alávetve: másfelől a keresztség eltörölhetlen jellegü. Ezért a katolikus nem keresztény vallásra vagy nem katolikus keresztény felekezet kebelébe át nem térhet, hanem eme irányuló ténye egyházi bűncselekményt (eretnekséget, szakadárságot ) állapít meg. A nem-katolikus keresztények az eretnekség megtagadása (abjuratio haeresis) után nem áttérnek, hanem visszatérnek az egyház kebelébe. Nem keresztények nyert hitoktatás után felvétetnek az egyházba. A katolikus egyház különböző ritusai alá a hivek kölcsönös áttérése tiltva van. A protestáns egyházak szintén elitélik a nem keresztényfelekezetbe való áttérést de jogilag lehetőnek tartják a katolikus egyházba való áttérést. Katolikusnak áttérése esetén egyszerüen a hitvallás letételét kivánják. A zsidó vallás szerint a más vallásra áttérés bűncselekmény, a zsidó vallásra áttérés pedig szigoru szertartásokhoz van kötve. Az államhatalom a középkorban a katolikus egyház álláspontját fogadta el, azonban már az augsburgi béke 1555-ből megengedi a rendeknek az ágostai evangelikus egyházba való áttérést azonban a Ferdinánd király külön döntését képező Reservatum ecclesiasticum kimondja, hogy a katolikus egyházi rendek áttérés esetén javadalmaikat vesztik; az alattvalók, akik a jus reformandival biró fejedelmeik vallásáról másra kivántak áttérni, kénytelenek voltak a tartományból kiköltözni (jus emigrandi). Az 1648-iki vesztfáli béke csak annyit változtatott e helyzeten, hogy azon terület alattvalói, ahol az 1624-ik normalis év valamely szakában valamely felekezet nyilvános, vagy magán vallásgyakorlat birtokában volt, ezen felekezetbe szabadon áttérhettek.
Az ujabb fejlődés szabályszerint megengedi, csak bizonyos formaságokhoz, részint politikai hatóság (Ausztria), részint egyházi hatóság (Bajor-, Szászország, Württemberg), részint biróság közbenjöttéhez köti úgy a nem keresztény, mint a keresztény felekezetek kölcsönös áttérését. Ausztriában az áttérés egyik következménye hogy az áttért pap, vagy szerzetes e minősége házassági akadály marad. Magyarországon a bécsi béke engedi meg a szabad vallásgyakorlatot s ezzel az evangelikus vallásra való áttérést az ország nemeseinek, a határszéli katonáknak, szabad kir. és kiváltságos mezővárosoknak; ezt az 1645. évi linci béke kiterjeszti a jobbagyokra is. Az 1791: XXVI. t.-c. 13. §-a azt rendeli a vakmerő áttérések meggátlása végett, hogy a katolikus hitről az evangelikus hitre való áttérés esetei ő felségének bejelentessenek. Ő felsége ezen § alapján oly rendeletet adott ki, amely szerint a más vallásra áttérni kivánó katolikus egyén előzőleg hat heti vallási oktatást köteles kiállani; ezen oktatást gyakran különböző ürügyek alatt megismételték. Ezen s más bajok az 1844. évi III. t.-c. megalkotására vezettek, melynek 5-11. §§-ai a katolikus vallásról bármely evangelikus vallásra való átmenetelt akként szabályozzák, hogy az áttérni szándékozó saját lelkésze előtt két tanu jelenlétében köteles kijelenteni áttérési szándékát, négy hét mulva ugyanily alakban ismételnie kell elhatározását. Erről a lelkész, vagy tanuk bizonyítványt adnak, melyeket az áttérő azon vallásbeli lelkésznek mutat be, ahová áttérni akar. A megtörtént átmenetelek eseteit az illető püspöki hivatalok tudomásvétel végett félévenként a helytartótanács utján ő felségének kötelesek voltak bejelenteni.
Ma az áttérésre nézve az 1868: LIII. t.-c. 1-8. §§-ai irányadók, melyek az összes bevett vallásfelekezetekre vonatkoznak. Az áttérés formaságai az 1844. évi III. t.-c. ismertetett szabályaival egyeznek, csakhogy a második nyilatkozattételnek az első nyilatkozattételtől számítandó 14 nap eltelte után és legfölebb 30 nap eltelte előtt kell megtörténnie. 18-ik életévéig senki sem térhet át más vallásra, bár a 7-ik évig a hasonnemü szülő áttérése szerint változik a gyermek vallása. A 18 éven alóli korban eszközölt áttérés jogilag hatálytalan; az 1868: LIII. t.-c.-be ütköző fölvétel az 1879. évi XL. t.-c. 53. §-a szerint büntettetik. Az izraelitáknak keresztény vallásra áttérése nincs államilag szabályozott formákhoz kötve. Áttérhet az izraelita egyén 18 éves korában; előbb, ha halálos ágyán van, ha szülei vagy gyámja beleegyeznek, kormány-engedéllyel 14. éven felüli, kir. engedéllyel azon aluli gyermekek is. A zsidó vallásra áttérés nálunk nincs megengedve; az 1868: LIII t.-c. csak a bevett keresztény vallásfelekezetekre vonatkozik, s az 1867. XVII. t.-c. nem adott vallási s egyházi tekintetben egyenjogot az izraelitáknak. Magyar honpolgárnak külföldön a zsidó vallásra átterése érvénytelen.
vagy Kammer-tó, Felső-Ausztria legnagyobb tava, Vöcklabrucktól délnyugatra 75 km.-nyire, 18 km. hosszu; 2-4 km. széles, felülete 47 km2, körülbelül 171 m. mély és 466 m.-rel fekszik a tenger szine fölött. E tavat K-en a Höllen-hegység (legmagasabb pontja a Höllkogel, 1953 méter magas) a Traun-tótól, Ny-on alacsonyabb hegycsoportoka Mond és Zeller-tótól, DNy-on a Schafberg tömege a Wolfgang-tótól választja el. A halban dús A. egész nyugati partját gömbölyded, fölül erdős, az aljakon megmivelt hegyek veszik körül. D.-i széleik meredeken emelkednek fölfelé és a Höllen-hegység legnyugatibb szárnyát képezik. A tó déli és délnyugati részén magasabb hegytömegek: a Leonszinken 1743 m.,. a Schafberg 1780 m. Délnyugati végén e tó a Mond-tóból jövő Ache-t veszi fel és nyugati végéből, Kammer mellett az Ager foly ki, mely a Vöcklával egyesülve, Lambachnál a Traunba szakad. Az A. nyári középhőmérséke a fölszinen 17-20° C. A legujabb időben az A.-tó és a szomszéd Mond-tó fenekén cölöpépítkezésekre akadtak. Ny-i partján vannak A. várnak, az egykori Attergau főhelyének romjai.
(lat.) a. m. irásban, különösen hatóság által kiállított bizonyítvány.
v. áttéti góc l. Metasztázis.
l. Átlátszóság.