Aubin

(ejtsd: oben), város Aveyron francia départementban, Villefranche arrondissement-ban, (1886) 9000 lak., nagy széntelepekkel, melyek vastagsága 30-50 m., vasércekkel, amelyeket a szomszéd Gua község kohóiban olvasztanak, kőbányákkal, a XII. századból való templommal; környékének kitünő juhait Cransac-juhok néven ismerik.

Aubl.

növénynevek mellett Aublet János B. Oh. F. nevének rövidítése.

Aublet

(ejtsd: oblé), 1. Albert, francia festő, szül. Párisban 1850. Először az 1873. szalonban mutatta be magát egy tréparti vágóhid belsejét ábrázoló képével. Utóbb egyideig történeti képeket festett, s végre az arcképfestésben és modern genreképfestésben találta meg azt a teret, amelyen legjobban érvényesíthette színezésének finomságát, szellemdús rajzolását és felfogásának pikáns elevenségét. 1879-ben a modern életből vett képével: a Rezervisták mosakodásá-val dicséretet, 1880. egy női arcképpel és egy történeti képpel harmadosztalyú érmet kapott. A mont-dorei belégzési intézetet ábrázoló festménye a Salon 1881-iki kiállításán tárgyának eredetiségével és tónusának finomságával egyaránt nagy meglepetést okozott. Ujabban az előkelő nővilág életéből merítette hálás motivumait. E képeit a plein air virtuóz alkalmazása is kiválókká teszi s a vázlatosan festett környezetből plasztikusan tünnek elő az eleven ecsettel festett alakok.

2. A. János Baplista Christophor Fusée, francia botanikus, szül. Salonban (Provence) 1723 nov. 4. meghalt mint gyógyszertáros Párisban 1778 május 6. 1762-1764. években a franciák guyanai birtokán sok, részben új növényt gyüjtött, s Hisfoire des plantes de la Guiane francaise (London és Páris 1775) c. négy kötetes művében és 392 táblán ismertette.

Aubletia

Schreb. Gärtn. Lour., Neck., Rich. (növ.). l. Apeiba Aubl Sonneratia L. fil., Paliurus juss., Ruellia L., Monnieria L.

Aubonne

(ejtsd: obonn) kis helység Waadt svájci kantonban, a Bougy-hegy lábanál, az A. folyó mellett, gyönyörű fekvéssel, a La Côte nevű, Waadt legjobb szőllőtermő vidékén. (1888) 1805 lak., szép kastéllyal.

Aubrac

(Monts d', ejtsd: obrák), vulkanikus hegylánc Franciaország középső részében, lozére és Aveyron dép.-ban. A régi vulkanikus kitöréseknek számos nyomait mutatja; hiresek szarvasmarhái, az Aubrac-faj. legmagasabb csúcsa: a Mailhebiau (1471 m.).

Aubrietia

Adans. (növ.) a keresztesvirágúak génusza, 7 fajjal Európa déli részén s Keleten. Hazánkban a horvát Velebiten egyfaj (A. Croatica Schott, Ky et Nym.) terem.

Aubry

1. Charles Marie Barbe Antoine. francia;jogtudós, szül. Elzászban, Zabernben 1803 jun. 30., megh. Párisban 1883 márc. 13. 1870-ig tanár volt Strassburgban. Munkája, melyet Rau-val együtt irt: Cours de droit civil. francais (öt köt., Páris 1869-76), főforrása a francia polgári jognak. Lefordította Goethe Faustját is franciára.

2. A. Claude Charles báró, francia tábornok, szül. Bourg-en-Bresse -ben 1773 okt. 24. Megh. 1813 nov. 10. A chalonsi tüzérségi iskolában tanult. Kitüntetéssel harcolt az északi és a Mosel-hadseregben 1792-től 1797 ápr. 1-ig. amidőn a szolgálattól megvált. 1799 jan. 13. ujból beállott katonának s a tengeri tüzérséghez küldetett Szt. Domingora. Résztvett az 1809-ki osztrák és az 1812-ki orosz hadjáratban. Érdemei elismeréséül Napoleon bárói rangra emelte. Lipcse mellett halálos sebet kapott (okt. 18.). Nevét feljegyezték a Versaillesi muzeum bronztábláira.

3. A. de Montdilier (ejtsd: obri d' mondidjé), francia lovag, akit V. Károly király idejében 1371. De Macaire Róbert orozva megölt. Urát kutyája boszúlta meg: valahányszor a gyilkos közelébe került, legnagyobb dühhel rontott neki. Ez ügyben, a kor szokása s a király parancsa szerint, istenítélet döntött. Macaira bunkóval fölfegyverkezve kénytelen volt kiállni a meggyilkoltnak kutyájával szemben. A dühös állat halálos sebeket ejtett a gyilkoson. ki haldokolva megvallá bünét. (Nouv. biogr. générale III. 588. I.) E história szinmű tárgyáúl is szolgált, mely Aubry kutyája vagy a Bondy melletti erdő cím alatt került szinte. Midőn e férimunkát Weimárban is előadták, Goethe a szinházi igazgatóságról azonnal lemondott 1817.

Aubry-Lecomte

(ejtsd: obri-lökomt) János Baptiste, francia kőrajzoló, szül. Nizzában francia származásu szülőktől 1797 okt. 31. Megh. 1858 máj. 2. Párisban Girodet-Trioson festőnél rajzolni tanult. Ez alapon aztán kőrajzolóvá képezte ki magát. Ügyességének első próbáját 1819-ben adta. Azóta nem volt Párisban nyilvános műkiállítás, melyen ne szerepelt volna műveivel, melyek a legnagyobb tetszésben részesültek. Ami különösen kitünővé teszi kőmetszési modorát, az az anyag rendkivül gondos és gyöngéd kezelése. Proudhon, Girodet és Gérard, ugyszintén Rafaello, Lionardo de Vinci és egyéb régi mesterek művei után készült kőmetszetei minden műbarátnak rendkivül értékesek, mert bámulni kell bennök hasonlatosságukat az eredetihez és a kőrajzoló önálló felfogását. Különösen szerencsés volt A. Proudhon műveinek utánzásában, mit Psyche elrablása (1825), az aranyszomj (1845), a szüret, a kis szövők (1849), Vénus diadala (1853) cimü képek bizonyitanak. Rafaella után készült több rajza, mint a Vierge au linge (1857) és a szent család (1858), Mona Lisa arcképe Lionardo de Vinci után, Amor és Psyche Gérard után, a mesternek jobb művei közé tartoznak. Összes művei gyüjteményét (308 lapot) a császári könyvtár rézmetszetgyüjteményének adományozta.

Auburn

1. város Ész.-Amerikában, New-York államban, az Ovaszko patak mindkét partján, mely magában a városban vizesést alkot; ennek erejét használják föl a gyapjúfonóknál, papiros és gépgyáraknál. A várost ismertté teszi főképen börtöne, amely a hozzátartozó műhellyel együtt több mint 4 hektárnyi területet foglal el; menedékházzal az őrült gonosztevők számára. (1889) 28,000 lak. 2. A., város Maine-államban az A: folyónál, melynek erejét fűrészmalmok és gabonaőrlő malmok hajtására használják. (1880) 10,000 lak. 3. A., falu Kalifornia államban, közelében aranybányák; 800 lak. 4. A., falu Pennszilvánia államban, 2000 lak. 5. Ezeken kivül még nyolc falut neveznek e néven Észak-Amerikában.


Kezdőlap

˙