Auteroche

(ejtsd: ótros) Jean Chapp d', előbb pap, azután csillagász, szül. Auvergneben Mauriacban 1722 márc. 2., megh. Amerikában S.-Lucarban 1769 aug. 1. 1761. megfigyelte Tobolszkban a Venus átvonulását s leirta szibíriai utazását (Páris 1769. 2. köt.).

Autesiodorum

ma Auxerre.

Auteuil

(ejtsd: otöly), egykor falu Seine francia départementban, ma Páris városának XVI. arrondissementja, a Bois de Boulogne tőszomszédságában; hideg vasastartalmu forrásokkal, vízgyógyintézettel; számos nyaralóval; egykoron Franciaország legkitünőbb iróinak volt lakóhelye; itt éltek: Boileau, Racine, Moliére, Lafontaine, Talleyrand, Gérard a festő, itt volt Helvetius asszony szalonja is. A., Franciaország legnagyobb akadályverseny-tere, a bois de Boulogne közvetetlen közelében. 1873. rendezte itt első versenyeit a francia akadályverseny-társaság. Minden évben negyven napon át vannak versenyek s ezek közül legkülönbek: a párisi nagy akadályverseny, melynek tiszteletdíj és 120,000 frank a dlja és a nagy auteuili gátverseny 50,000 frank dljjal.

Auteur

(franc., ejtsd: otőr) a. m. szerző. Authari, 584-590. longobard király, Klef király fia. Több izben a frankokkal küzdött; hogy pedig e hatalmas szomszédok ellen szövetséget és támaszt nyerjen, nőül vette Garibald bajor herceg leányát, Teodelindát. Megh. Páviában 590 szept. 5.; egy ujabb frank támadás idején. Özvegye rövid idő mulva Agilulf herceghez ment nőül, ki e házasság révén elnyerte a koronát. Később Teodelinda Nagy Gergely és férjének kérelmére áttért a katolikus hitre és második férje halála után még tíz évig Adelwald fia helyett vitte a kormányt. Allg. Deutsche Biogr. I. (697.)

Authenticae

(lat.). l. A jog tanulmányozását könnyítendök a. glosszátorok a Kódexnek (l. Corpus juris civilis) ama rendelkezései mellé melyek Justinianos novellái által változást v. módosítást szenvedtek, a változtató v. módosító rendelkezéseket kivonatban iktatták. E kivonatok A.-nek neveztetnek, s a Kódex kiadásaiban fekvő irás által tünnek ki. A XII. és XIII. században I. és II. Frigyes császár rendelményeiből a bolognai jogtudósok által készített s a Kódexbe iktatott ily kivonatokat, megkülönböztetésül amazoktól A. Fridericianae-nek nevezik. Amazoknak száma 220, emezeké 13. A glosszátorok az instituciókhoz is készítettek ily A.-kivonatokat, de ezek az institucióknak csak nagyon kevés nyomtatott kiadásába vétettek fel, s észrevétlenül is maradtak, mig ujabb időben Savigny feléjök irányítá a tudósok figyelmét. Az A. mint törvényeknek ugyan, de magántekintély alatt eszközölt kivonatai törvény erejével csak annyiban birnak, amennyiben forrásukkal megegyeznek.

Authie

(ejtsd: oti), kis folyó Franciaország É-i részében. Pas-de-Calais départementban ered; a La Manche-ba torkollik 100 km. hosszu; amiből tengeráradás idején 11 km. hajózható.

Authion

(ejtsd: otion), folyó Franciaország középső részében; Indre-et-Loire départementban ered; nagyobbára a Loire-ral egyközüen folyik; 105 km. hosszu utat tevén meg, a Loire-ba torkollik; a Latan és Couasnon a mellékfolyói.

Autichamp

(ejtsd: ótisan). A Beaumont régi francia nemesi család több tagja viselte az A. cimet. 1. Jean Thérése Louis de Beaumont, marquis d' A., szül. Angersben 1738., megh. 1831 jan. 12. A hétéves háboruban Broglie tábornagy szárnysegédje volt és 1780-ban tábornaggyá lett. A forradalom kitörése után urával, Condé herceggel együtt kivándorolt. 1792-ben az emigránsok szolgálatában egy lovashadcsapatot vezényelt. 1793-tól 1797-ig Angliában élt és a Vendée felszabadítását készítette elő. 1799-ben orosz szolgálatba lépett és főfelügyelője lett az ukraini és krimi Iovasságnak. 1799-ben 30,000 katonából álló orosz tartalékhadcsapatot kellett volna Szuvarovhoz Svájcba vezetnie, azonban Masséna meggátolta egyesülésüket. 1815-ig orosz szolgálatban maradt. A királyság visszaállítása után XVIII. Lajos grófi rangra emelte és a Louvre parancsnokává tette, melyet az 1830. juliusi forradalom napjaiban, 92 éves korában, hősiesen védelmezett a felkelőkkel szemben. A király azonban a julius 28-29. közötti éjjel mást nevezett ki helyébe, mire A. viszavonult. 2. Mostoha öccse Antoine Joseph Eulalie de Beaumont, marquis d' A., született Angersben 1744 decemb. 10., megh. 1822 ápr. 10. Szintén Broglie szárnysegédje volt. 1766 bátran harcolt Korzikában. Lafayette alatt Amerikában küzdött. 1782. mint tábornagy St.-Domingo parancsnoka lett, honnan 1788-ban tért vissza Franciaországba. Nemsokára az emigránsokhoz csatlakozott s azok soraiban harcolt. 1799-ben hazatérhetett. Ezután mint magánember élt, mignem XVIII. Lajos 1815-ben Saint-Germain kormányzójává kinevezte. 3. Charles de beaumont; A. grófja, az előbbinek fia, született Anjouban 1770 aug. 8., megh. 1852 okt. 6. Gárdakapitány volt, 1792-ben a vendéebeliek legbuzgóbb vezérei közé tartozott, végre azonban (1800) meghódolt és I. Napoleon szolgálatába lépett. A császárnak első leköszönése után átpártolt a Bourbonokhoz, kik tábornokká és pairré tették, a «száz nap» alatt pedig fölkelést iparkodott Anjouban támasztani az ő érdekükben; 1823-ban a Spanyolországba küldött francia hadsereg egyik parancsnoka volt. A juliusi forradalom után megint a Vendéet akarta föllázítani; ezért 1833-ban in contumaciam halálra itélték, később bünbocsánatot nyert és a magánéletbe vonult vissza.

Autise

(ejtsd: otiz), kisfolyó Franciaország DNy-i részében, a poitoui Gatine erdős halmain ered: alsó folyásában két ágra szakad, körülfogja velük Maillezais szigetet és a Sevre Niortaise parti folyóba torkollik.

Autlan

(de la Grana), város Mexikóban Xalisco államban; 14,000 lak., akik cukornáddal, kosenillel, sóval és kakaóval igen élénk kereskedést üznek.


Kezdőlap

˙