Babarcy-család

(báró). R. kat. csongrádvármegyei nemes család, mely az ötvenes évek közepén báróságot nyert. Első ismert törzse a családnak Babarci, másként Babarchich István, kit 1681-ben I. Lipót magyar nemességre emelt. Másodunokáját, Ferenc szegedi lakost fiával. l. Imrével 1777-ben Csongrád vármegye nemeseknek ismerte el s nemesi bizonyítványukat kihirdették. Ez utóbbinak unokája, Antal (l. alább) és Imre (l. alább) a családot bárói rangra emelik.

1. B. Antal báró, az 1848. évben az országgyülési konzervativ párt egyik vezére, szül. Budán, 1813 febr. 12., megh. 1881 jun. 13. Iskolái végezte után Csongrád vármegyét szolgálta, majd a kir. helytartótanácsnál vállalt titkári hivatalt. 1847-ben a választások előtt tanácsossá léptették elő, és a választásnál sikerült Csongrádmegyében, Klauzál Gáborral, az oppozició egyik vezérférfiával szemben többséget nyernie. Az országgyülésen minden kimélet és tekintet nélkül mint a kormány előharcosa lépett föl és az adminisztrátori kérdés felől keletkezett nagy vitában szinte vezérszerepet játszott. Népszerüséget azonban saját párthiveinél sem ért el. Széchenyi őt egy ik levelében exosusnak, gyülöletesnek nevezi. A márciusi forradalommal csillaga letünt. 1849 elején Windisch- Grätz herceg seregének élelmezési biztosa lett. Az abszolut kormány megjutalmazta szolgálatait: a dunántuli (soproni) urbéri törvényszék elnökévé tette. Később mint a kőszegi kerületi tábla elnöke működött.

2. B. Imre báró, szül. 1819., megh. 1881 dec. 21. Antal bátyjának nyomdokait követte. A szabadságharc alatt a császári hadseregben küzdött s nyiltan kimondta: «Szégyenlem, hogy magyarnak születtem.» A szabadságharc bukása után a császári katonai irodában nyert alkalmazást s egy német röpirattal: Bekenntnisse eines Soldaten tette nevét ismertté s honfitársai előtt népszerütlenné, mert nyiltan ama nézet mellett küzd, hogy a katonai uralomnak a lefolyt események következteben Ausztriában tulsulyban kell lennie, mert itt alkotmányos reformok nem lehetnek. E röpirat megjelenése után gyorsan emelkedett katonai pályáján; nemsokára cs. kir. őrnaggyá, 1853. alezredessé nevezték ki. Utóbb altábornagyságra emelkedett s az arcier-testőrség parancsnoka lett.

Bábaság

az a mesterség, amelyet valamely asszony arravaló iskolában megtanult s amely a rendes terhesség, szülés és gyermekágy körül való elbánás és segélynyujtás ismereteinek és szabályainak foglalatja. Hozzá tartozik az újszülöttek dajkálásának tudása és ama veszedelmes esetek fölismerése, amelyekhez orvost kell hivni, annak megérkeztéig pedig néminemű segedelmet nyujtani. L. Bába és Bábaképző intézet.

Bábaseprő

v. boszorkányseprő (növ., aborplicata L.), a fa különféle ágainak abnormis buja szaporodása. Az ágnak valamely pontján a rendesnél több rügy léphet fel, melyekből külön-külön hajtások támadván, a fának különben normális, lazán szétágazó koronájában kis sürü bokor v. seprőalak támad, vagy pedig mint a fésűs fenyőnek egyik ágából egy hajtás erősen és egyenesen felfelé nő, mindenfelé kurta tűk takarják, ezenfelül sürün és vizszintesen álló ágacskát hajt (l. ábra). A B.-t nyirfán, gyertyánfán, fűzön, gyümölcsfákon, különösen szilvafán, almafán, sövényfákon, kökényen, eperfán, papirepren, szilfán, hamvas égerfán, koronafán, galagonyán, különféle fenyőn, cseresznyefán, meggyfán stb. látták. A B. több évig is eltart, távolabbról nézve, a fán úgy látszik, mint a fagyöngy bokra vagy a szarkafészek. A nép szerint a boszorkányok ezen lovagolnak. A B. képződésének nem mindig ugyanaz az okozója. A fésüsfényő B.-jét az Aecidium elatenum Alb. et Schw. rozsdagomba idézi elő, amely ennek a fának rákbetegségét is okozza, ezért e fa B.-je gyakran a rákseb helyén fejlődik. A gomba miceliuma a B. ágaiban és tűiben él s gyakran a felszinén hozza létre a spórákat.

[ÁBRA] Bábaseprő v. boszorkányseprő.

Bábásodás

(növ.), a növények szárának p. a káposztapalántának kövér föld okozta felpuffadása vagy ellaposodása.

Bábásszilva

v. éhes szilva (növ), az Exoascus pruni Fuckel (Taphrina pr. Tul.) gomba által elrontott szilva. A zsendülő (piruló) egészséges szilvától az különbözteti meg, hogy sokkal hosszabb, lapostáskaalaku, majd orsóalaku egyenes v. görbe, egész ujjnyi hosszaságu, ráncos vagy bibircsós, mindenkor halvány, sárga v. pirosas, deres; csonthéja nincs, a helyén nagy légtartalmu üres hely van. Ez a hamar v. sebesen érni látszó gyümölcs a spórák kiképződése után fonnyad, s korán lehull, rosszizű és hasznavehetetlen.

Bábaszarka

(állat, szarkagábor, őrgébics, Lanius excubitor L.), az énekesmadarak, gébicsfélék (Laniideae) családjába tartozó, hazánkban is közönséges madár. Hátsó oldala hamvasszürke, hasoldala fehér; szemét fekete sáv szeli át; szárnyai feketék, két nagy fehér folttal. Testének hossza 26 cm.; szárnyainak hossza 10 cm., farkáé 12 cm. Rovarral él.

Bábaszék

(Babina), kisközség Zólyom vmegyének zólyomi j.-ban, (1891) 827 lak., termékeny határral és sok gyümölccsel; postaállomás.

Babat

Gödöllőhez tartozó puszta, Pest vmegye váci alsó j.-ban, Besnyő és Zsidó közt, szép erdőséggel, nagy svájci tehenészettel, majorral; államjószági ispánsággal.

Bábavár

1. (Bobora) hegytető Kolozs vmegye nádasmenti j.-ban Magyar-Gorbó mellett, római domborművek lelőhelye. - 2. B., régi földerőd Mészkő mellett, Torda-Aranyosmegye tordai j.-ban, Vespasianus és Severus korabell érmek lelőhelye.

Babbage

(ejtsd: bebbids), 1. Benjámin Herschell, angol mérnök és ausztráliai utazó, szül. 1815., megh. Adelaideban, 1878. 1851 óta Dél-Ausztráliában működött, ahol 1856. a gyarmat első vasutjának építését vezette. Azután bejárta a Flindersláncolatot és 1858. egy expedició élén átkutatta azt a vidéket, amely Dél-Ausztrália három legnagyobb tava között terül el. 1870-71. B. az Ausztráliát Észak-déli irányban átszelő nagy táviróvonal létesítésében is résztvett.

2. B. Károly, angol matematikus és bölcselő, szül. Devonshire-ben, Teignmouth-ban 1792 dec. 26., megh. Londonban 1871. okt. 20. Cambridgeben a Trinity College-ben Végezte tanulmányait, u. o. 1828-39-ben a matematika tanára volt, azután Londonban élt mint magánzó. Művei közül legnevezetesebb a pontosan és célszerüen berendezett Tables of logarithms (legujabb kiad. London 1872). Magyarul: A természetes számok logarithmai 1-től 108,000-ig. Stereotip harmadik kiadás. Készült Nagy Károly felügyelete alatt (London 1834. A magyar tudós-társaság költségével). Az ily táblák készitésének módját komoly megfontolások tárgyává tévén, a Letter to Sir H. Dawy on the application of machinery to mathematical tables-ben amaz eszméjét fejezte ki, hogy elkészítésüket gépre bizza. Miután a kormány őt ily gép készítésének felügyeletével megbizta, úgy hazájában, mint másutt számos gépműhelyt nézett meg. E körútja indította az Economy of manufactures (London, 1832. IV. kiad. 1846) megirására. Gépének két részből, egy számolóból s egy nyomóból kellett volna állnia. Az elsőnek készíttetése 1828-ban indult meg s 1833-ban a gép nyomó része még félig sem volt készen és már is 17,000 font sterlingbe került. Teljes elkészítésére még egyszer annyit kellett volna költeni, azért a dolog abban maradt. Anglia tudományos intézményeiről a Reflections on the decline of seience in England (1830) c. művében igen kedvezőtlenül nyilatkozott, épp oly elitélően szól a nagy iparkiállításrót irt művében: The exposition of 1851, or views of the industry, the science and the government of England ( 1851 ). önéletrajzi adatokat tartalmaz Passages from the life of a philosopher (1864).


Kezdőlap

˙