Baculus in angulo, ergo pluit

(lat.) a. m. bot van a sarokban, tehát esik; olyan következtetésekről mondják, melyek az előzményekkel semmi logikus összefüggésben nincsenek.

Bacup

(ejtsd: beköp), gyárváros az angol Lancaster grófságban, szép völgyben; gyapotfonókkal és szövőkkel, vas- és rézolvasztókkal, (1891) 23,498 lakossal.

Baczko

Lajos, német iró, szül. Lyck faluban keleti Poroszországban, 1756 jul. 8., megh. Königsbergben 1823 márc. 27. mint a vakok intézetének főnöke. Folyton betegeskedett, sőt 21. évében meg is vakult. Regényei értéktelenek és teljesen feledségbe mentek; de történeti művei még ma is becsesek, főleg: Geschichte Preussens (1793-1800, 6 köt.), Geschichte des 18. Jhts. (1806-10, 4. köt.), Geschichte der französ. Revolution (1818, 2. köt.). érdekes önéletrajza: Geschichte meines Lebens (1824, 3 köt.). Szabadelvü iró, kinek műveit világos előadás és helyes itélet jellemzik.

Baczoni

Lajos, államtudományi tudor, főiskolai jogtanár, szül. Háromszékmegyében Kis-Borosnyón 1851 aug. 10. Atyja ref. lelkész volt ugyanott, később tanár is Székely-Udvarhelyen. Iskoláit Székely-Udvarhelyen, Nagyváradon, Sárospatakon tanulta, ahol két évi gyakorlati működés után, amit részint a kassai kir. ügyészségnél, részint Krassómegyében, Lugoson ügyvédi irodábán folytatott, 1875. a jogakadémiánál rendkivüli, majd 1881-től kezdve rendes tanári állásra hivatott meg, 1885. pedig a debreceni ref. jogakadémia rendes tanárává választatott s azóta e minőségben működik. Számos hirlapi cikket irt, amelyek kiválólag tanügyi és egyházpolitikai tartalmuak. 1893 jan.-tól kezdve pedig a megbővített Debrec. Prot. Lap szerkesztését vette át az addigi szerkesztővel, Csiky Lajos hittanárral, mint társszerkesztő.

Badacsony

híres szőllőhegy Zalamegye tapolcai j.-ban, Badacsony-Tomaj és Tördemic közt, közvetlen a Balaton partján; a 110 m.-nyi lapályból hirtelen, minden előhegy nélkül emelkedik, alakja szabályos kör, mely eleintén enyhébben, majd igen meredekül emelkedik 400 m.-nyi magasságig, ahol tágas plateau hirtelen zárja az ekként csonka kup alaku hegyet. Lejtőinek alsó részét kitünő szőllők, de melyek a filloxera pusztításainak már nagyrészt áldozatul estek, felső meredekebb részeit erdők borítják. Körülbelül 1 km. átmérőjü fensikjának éles párkányától, ahol 400 m. magasban a Ranolder János veszprémi püspök emelte óriási kőkereszt áll (felséges kilátással a Balatonra) észrevétlenül még 438 m.-ig emelkedik s a bedőlt kráter határozott jeleit tünteti fel. A B. kialudt vulkán tanulságos példája; bazaltból képződött, mely helyenkint gyönyörü oszlopokban válik ki és szeszélyes alakot ölt (Vaskapu). A hegyen hajdan pálos-kolostor volt, rendház, egyike a veszprémi püspöki megye első nyolc pálos-kolostorának, mely 1268. alapíttatott; ugyanott van a Szt. Anna és Szt. Donát kápolna is, Szent István király egyháza romjaival. A hegy aljában számos szőllőház s a Hableány szálló, honnan a B. fárasztó uton megmászható. A kitünő B.-i bor a hegy déli lejtőin termett. B. kedvelt kiránduló hely (Balaton-fürdő) s gőzhajó-állomás. V. ö. Jász Géza B. és vidéke. (Turisták Lapja IV. 304-311.)

Badacsony-Tomaj

kisközség Zalamegyének tapolcai j.-ban, (1891) 1560 magyarajku lak. posta és gőzhajóállomással. A falu közelében a Hableány vendéglő; a szőllők közt Kisfaludy Sándor laka, melyben regéinek egy részét irta.

Badafalva

kisközség Vasmegyének szt.-gotthardi j.-ban, (1891) 784 németajku lak. Nevezetes bucsujáróhely, környékén jó borokat termesztenek.

Badagri

helység Afrikában a Rabszolgaparton, egy laguna mellett, 10.000 lak. Az angolok ujabban erődöt építettek mellette.

Bádágur

v. bádákar v. burgher, a Nilagherry (v. Neilgherry) hegység vidékén lakó nép előkeleti Indiában. A kánár-ok (káimádi-k vagy kárnátá-k) egyik tájszólamát beszéli, földmivelő, aránylag gazdag nép. Ez a Nilagherry hegyes vidéknek leggazdagabb lakossága. Az ugyanott élő todá-k csak földadót fizetnek.

Badajoz

(ejtsd: vadaohodz), 1. tartomány Spanyolországban, Estremadura déli részében, Caceres, Ciudad Real, Cordova, Sevilla, Huelva tartományok és Portugália közt. Területe 22,500 km2. D-ről a Sierra Morena, é-ról a San Mamede, San Pedro, de Montanchez stb. ágai számos kisebb völgyre osztják; fensikjai nincsenek. Nagyobb része a Gudiana, kisebb része a Guadalquivir medencéjéhez tartozik. Klimája nagyon meleg; az eső kevés; patakjai nyáron kiszáradnak. Művelhető földjének több mint egy harmada legelő; rendkivül nagy számban vannak tehát juhai, lovai öszvérei és disznai. érceit, bár bennök gazdag, alig bányásszák. Lakói nagyobbára állattenyésztők és földmivelők; számuk (1887) 481,508. A tartomány 15 kerületre és 15 ayuntamientora van beosztva.

2. B., a tartomány fővárosa, a Gudiana balpartján; a folyón a római időkből való hid vezet át. B. egyike volt Spanyolország legfontosabb erődeinek; most alsó és felső városra oszlik; rendesen épült. Székesegyháza, melynek nagyszerü orgonája van, erődszerüen épült. A környéken tenyésztett marhák hiresek. A lakosok (1887-ben 27,279) közt sokan foglalkoznak bőr- és fayence-készítéssel. B. a rómaiak idejében Pax Augusta volt. Mint fontos erőd maga körül gyakran látott csatákat. 1030 óta külön mór királyság fővárosa volt, 1235-ben a keresztények kezébe került. 1658-ban a portugálok és 1705-ben az angol és holland egyesült hadsereg eredménytelenül ostromolták. 1709-ben falai alatt a spanyolok a portugálokat megverték. 1801 jun. 6. falai közt kötötték meg a B:-i egyezséget, melyet ezután 3 hónappal később a madridi követett. 1811 és 1812-ben szintén fontos szerepet játszott és az angolok vezére, Wellington, csak hosszas ostrom után és nagy veszteségek árán tudta Philippon francia csapatait legyőzni.


Kezdőlap

˙