Bájdús

l. Báj

Bajesd

Hunyad vármegye puji járásában, 650 tulnyomólag eloláhosodott lak A 162 gör kat. régi magyar namesi ivadékokból áll kik polítikailag is magyaroknak tartják magukat. A kihalt bajesdi nemes család székhelye. Eredetileg három nemzet (cognatio) u. m. Halmagy, Farkas, Vitán. Ezek közül a Farkas család egyik őse 1440. Hunyadi János alatt kifejtett vitézkedéséért adományt nyert. E család már 1496. a szomszéd Fejérvizről irta magát. A vitán-család máig él s a megye szereplő emberei közt a Farkassal együtt mindig képviselve volt.

Bajfalu

(Nest, kisközség Szatmár vm. nagybányai jár, (1891) 331 oláh lak., mésztartalmu kénes forrással és kis fürdővel, melyet leginkább a bányai és erdei munkások használnak.

Bájfü-fa

(növ.), Melius Juhász szerint a. m. babérfa.

Bájital

szerelmi varázsital, babonás módon készített folyadék, melyről a babonások azt hiszik, hogy aki azt megissza, szerelemre gyulad.

Bajka

Árpádkori magyar nemzetség, mely Beych, Beyka néven is előfordul. Tagjai közül Farkas 1264-ben választott fejérvári prépost, majd győri püspök volt, megh. 1278 előtt.

Bájkenőcs

Németországban az akasztófán porladozó tetem koponyáján termett zuzmóból a latin népeknél pedig a harcban elejtett ellenfél véréből készített kenőcs, mellyel a középkor babonahite szerint a kardokat legyőzhetetlenekké lehetett varázsolni.

Bajmóc

(Bondice, Bojnic). kisközség Nyitramegyének privigyei járásában, (1891) 1183 tót lak., fürdő, postaállomás, a gróf Pálffyak egyik uradalma. B. vára eredetileg a királyé volt. 1301. Vencel király Trencsénnel együtt Csák Máténak adta s ez birta haláláig. 1321. Amadé fia, Miklós. vérontás nélkül visszafoglalta I. Károly részére. Ezután ismét királyi vár volt, s előkelő urak (pL a Gilétfyek) voltak várnagyai. E század vége felé Ilosvai (Losvai) Lesták nádor kapta érdemeiért s aztán ő és fia birták sokáig (Anjoukori okmánytár). I. Mátyás korában a korona birtokába jutván, a király Korvin Jánosnak adományozta. János herceg örömest tartózkodott itt, s egy alkalommal, már az atyja halála utáni években, várnagya, Poki Péter meg akarta öletni; a terv azonban idejekorán kiderülvén, Poki várnagy életével fizette meg alávalóságát. Korvin J. halála után a vár ismét a koronára szállott, melyet a hozzátartozó uradalommal együtt I. Ferdinánd király Thurzó Eleknek adományozott. A Thurzókról a Pálffyakra szállott, 1637-ben mint zálog, 1720-tól fogva pedig örökös jogon. A most is fennálló roppant nagy kiterjedésü várkastély két részből áll, u. m. az ó-vár az uj-várból. Az ó-vár rendetlen sokszög, melyet emeletes épületek környeznek, ezekből kiemelkedve épült az ötemeletes uj-vár. A várhegy tövében 284 m. magasságban 40° C mérsékletü források fakadnak s ott egyszerü fűrdőház van; e fürdő hajdan sokkal hiresebb volt mint most: a magyar főurak gyakran találkoztak ott, hogy a haza sorsáról tanácskozzanak. Most 14 lakószobája, 4 közös tükör- és 2 kádfürdője van: tiszta hévviz.

Bajmócska

(Bojnicska), kisközség, Nyitramegyének galgóci járásában, (1891) 769 tót lakossal, bortermesztéssel.

Bajmok

nagyközség Bács-Bodrog vm. bácsalmási j.-ban, (1891) 1231 házzal és 7151 (közte 3208 magyar, 1974 német és 1936 szerb), buzatermesztéssel és baromtenyésztéssel foglalkozó lakossal; vasuti, posta- és táviró-állomás. Határa 10,359 hektár. Ütközet szinhelye a magyarok és szerbek közt 1849 márcins 5-én. Körülbelül 5000-nyi szerb had indult Ujvidék felől Szabadka megtámadására, abban a reményben, hogy a városban lakó szerbek segítségével elfoglalhatják, de márc. 4-én visszaverettek. Másnap Gaál László alezredes kivonult a városból és összecsapott az ellenséggel, de rövid ágyuzás után kénytelen volt visszavonulni. A szerbek futásnak tartva e mozdulatot, merészen támadtak, mire a magyarok szuronyt szegezve reájuk rontanak, megfutamítják őket, és egyéb zsákmánnyal egyűtt három ágyujokat is elfoglalják. Szabadka azóta ment maradt a szerbek támadásától. (Közlöny, márc. 9. és 10. Szám).


Kezdőlap

˙