Bánatos fűz

(növ.), l. Szomorufűz..

Bánatpénz

az arrha (foglaló, l. o.) egyik alfaja (arrha poenitentialis), mely nem annak, aki kapja hanem annak javára szolgál, aki adja. Utóbbinak a B. feláldozása által joga lesz a jogügylettől való visszalépésre. Az árveréseknél - hacsak az eladás nem történik azonnali készpénzfizetés feltételével - úgyszintén az árlejtéseknél a végrehajtási árveréseknél kivántatik B. mindig annak biztosításául, hogy aki az árverésnél vagy az árlejtésben részt vesz, azzal a komoly szándékkal teszi igéretét, hogy ha az övé a legelőnyösebb, akkor a jogügyletet meg fogja kötni és az árverési vagy árlejtési feltételeket bizonyára teljesíteni fogja. Ilyen árverésnél vagy árlejtésnél igéret v. ajánlat el sem fogadtatik B. letétele nélkül. A végrehajtási árverésnél letett B. közönséges értelemben különbözik annyiban a B.-től, hogy a legtöbbet igérő annak feláldozása által meg nem szabadul még azoktól a következményektől, amelyek az árverési feltételeket nem teljesítő vevőt érni fogják. (L. Árverés.) - B. (Dont) tőzsdei értelemben az az összeg, amelynek lefizetése fejében az egyik szerződő félnek jogában áll az ily értelemben megkötött üzletet további kártérítés nélkül feloldani. Ime egy konkrét példa: A. elad B.-nek 100,000 frt névértékü 4% magyar aranyjáradékot; elintézendő (szállítandó) a vevő tetszése szerint 3 hónapon belül 113 frt árfolyamon, 50 krajcár bánatpénzzel (fl. 113.- dont 50). B. tehát jóval a napi árfolyamon felül vásárolta a járadékot s ama reményben, hogy három hónap alatt annyival fog emelkedni, hogy nyereséggel túladhat rajta, de ha számítása nem üt be, akkor lefizeti a 100 forintonként 50 krajcár bánatpénzt és lemond az üzletről. - B. a sportban az az összeg, melyet valamely versenytől való visszalépés miatt kell fizetni legyen az lóverseny vagy egyéb sportverseny. Az összeget a versenyföltételek állapítják meg.

Bánát-Ujfalu

l. Réva-Ujfalu.

Banauzia

(gör.), tulajdonképen a kályha melletti munka; különösen azonban a kézi eszközökkel való foglalkozás, ellentétben a tudományokkal és művészetekkel való foglalkozással; innen a művészetnek és a tudománynak kézművesszerü üzése.

Bana vár

a tatárjárás után emelt kővárak közül való erősség. Nyitramegyében feküdt. Lakosai 1258-ban a zobori apátságtól sikertelenül akarták elperelni Krakován földrészt.

Banbridge

(ejtsd: benbrids), város Ulster ir tartomány, Down grófságában, a Bann mindkét partján, (1891) 5609 lak., jelentékeny vászoniparral.

Banbury

(ejtsd: benbörri), város Oxford angol grófságban, a Thames (Temze) mellékén, a Cherwell mellett (1890) 12,767 lak., plüsgyártással, sajtkészítéssel. Közelében győzte le Warwick IV. Eduardot 1469.

Banc

(ejtsd: benk): angol törvénykezési nyelven a birák padját jelölik e szóval. The court in B.: a biróság teljes ülése, mikor az egyes birák által hozott határozatokat vizsgálják felül részint uj esküdtszéki eljárásra szóló indítványok (new trial), részint ugyn. fentartott vizsgálatok alakjában (reserved points). A new-yorki perrend szerint az egyes birák is provokálhatnak teljes ülésbeli határozatot. A teljes neve «general term».

Bancale

(lat.), templomi padokon és székeken használt párna.

Banca Romana

római jegybank amilyen Olaszországban összesen hat van, t. i. a B., a toscanai, nápolyi, sziciliai és végre a nemzeti bank. A B. eredetileg befizetett alaptőkéje 15 millió lirát tett. Alapszabályai értelmében a részvénytőkének csak háromszoros erejéig adhatna ki papirpénzt és csak háromszor annyi papirpénzt hozhat forgalomba, amennyi ércalappal rendelkezik. Jegyei 50, 100, 200, 500 és 1000 lirásak. Az államnak 1%-ot fizet a rendes jövedelmi adón kivül. A bank szennyes ügye ez év elején mind pénzügyi, mind politikai tekintetben nagy feltünést keltett s az olaszok az egyidejü Panama-botrányról Panamino-nak nevezték. Olasz ellenzéki képviselők (kül. Calajotti) már régebben fölhivták a kormány figyelmét a B. csalárd üzelmeire és hamis könyvelésére; Monzilli kereskedelmi miniszteriumi osztálytanácsos azonban, felhasználván Chimirri és Alvisi volt miniszter járatlanságát, gondoskodott arról, hogy a megindított vizsgálat ne vezessen eredményre. 1893. jan. havában azonban a sikkasztás köztudomásra jutott. Előbb Cuciniello, a Banca di Napoli igazgatója szökött meg, ki 21/2 millió lirát sikkasztott, a vizsgálat fonalán pedig kiderült, hogy cimborája Tanlongo Bernát a B. igazgatója 1.700,000 lirával tartozott neki, mely összeggel a vezetése alatt álló bankot megkárosította; kitünt továbbá, hogy Tanlongo 73 millió papirpénz helyett 130 milliót hozott forgalomba. A Giolitti-miniszterium erre mindkét igazgatót elfogatta, nemkülönben b. Lazzaroni és Torlonia herceg vádkeresetet indított Zammarrano egyet. tanár és a bank hivatalos ellenőre ellen. A dolog azonban nemcsak a fenyítő törvényszéket érdekelte, hanem a képviselőházat is. Az ellenzék kisütötte, hogy a B. a miniszteriumoknak választási célokra több izben nagyobb összegeket adott. 1893 jan. az ellenzék azt követelte, hogy Giolitti miniszterelnök parlamentáris enquete-re bizza az ügy megvizsgálását; ugyanezt követelte, saját reputációja érdekében, Rudini volt miniszterelnök. Giolitti azonban erről mitsem akart hallani és csak hivatalból megindítandó vizsgálatba egyezett. Jan. 28. a kamara 274 szavazattal 154 ellenében az ellenzék indítványát elvetette. Ezek után a miniszterium a rendőrség által a B. összes irományait lefoglaltatta; Monzilli osztálytanácsost azonfelül elfogatta és Dezerbi képviselő ellen (ki 400,000 lirát kapott volt a banktól) vádkeresetet indított. Febr. 17. a szenátus sürgette a vizsgálat gyors elintézését, febr. 18. pedig Bovio interpellált a kamarában ez ügyben. A közvélemény különösen Grimaldi pénzügyminiszter és Lacava eltávolítását követeli. Ami Rudini volt miniszterelnököt illeti, ezt az ellenzék is kifogástalan gentleman-nek tartja. Crispi helyzete már kevésbbé kedvező, mert kitudódott, hogy ő a Panama-botrány hőseivel, Herz Kornéllel és Arton-nal is összeköttetésben állott. Giolitti-t illetőleg azt hozta fel Bovio, hogy már régebben tudomása volt a Banca Romana üzelmeiről (éppen ugy mint Crispinek), de nem törődött vele. Bonghi volt miniszter is csatlakozott az ellenzékhez: a párisi Matin-ban és a Nuova Antologia 1893 febr. számában «Principe e Cortigiani» (Fejedelem és udvaroncok) c. cikkben nemcsak Giolittit támadja meg, hanem a király felelősséggel nem járó állása ellen is irányozta támadásait. E cikk miatt a kormány az államtanács előtt perben fogta. Mind megannyi bizonyíték a bankválság politikai fontosságáról. (V. ö. Giolitti és Olaszország. Tanlongo B. életrajzát és arcképét l. a Vasárnapi Ujságban 1893. 8-ik sz.)


Kezdőlap

˙